Konszolidáció után konszolidáció. Szatmárnémeti közigazgatásának változásai 1918–1924 között. In ... more Konszolidáció után konszolidáció. Szatmárnémeti közigazgatásának változásai 1918–1924 között. In Trianon és a magyar közigazgatás. Szerk. L. Balogh Béni, Budapest, 2020. 69–86.
„…minden édenek neve vad poklokat büvöl…” A Magyarországi Tanácsköztársaság. Szerk. Ligeti Dávid–... more „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…” A Magyarországi Tanácsköztársaság. Szerk. Ligeti Dávid–Vörös Boldizsár, Budapest, 2020. 217–234.
Véghseő Tamás (szerk.): Hajdúdorog, 1868-2018. Tanulmányok és források a magyar görögkatolikusok ... more Véghseő Tamás (szerk.): Hajdúdorog, 1868-2018. Tanulmányok és források a magyar görögkatolikusok történetéhez. Nyíregyháza, 2019. Collectanea Athanasiana I. Studia vol. 10. (109-125.)
Szempontok a hajdúdorogi püspökség egyházközségeinek kiválasztásánál. Athanasiana, 2016. 43. sz. ... more Szempontok a hajdúdorogi püspökség egyházközségeinek kiválasztásánál. Athanasiana, 2016. 43. sz. 102–127.
Mottó: "a bizottság a lerombolt mintegy 18 darab oláh templom újraépítését szorgalmazza… legalább... more Mottó: "a bizottság a lerombolt mintegy 18 darab oláh templom újraépítését szorgalmazza… legalább ezeket építsék fel újra, mert az oláhok állandó izgatásra használják ezeket fel és azt mondják, hogy a magyarok templomrombolók" 362 A román emlékezet a "kis magyar világról" a legtöbb esetben két negatívumot emel ki: a bevonulás során történt atrocitásokat és a 'templomrombolásokat'. A nagy ér-deklődés ellenére csak egymással szemben álló vagy egymás mellett élő elbeszélések léteznek. Tanulmányunkban a 'templomrombolásokkal' foglalkozunk. A tárgyilagos elemzés előfeltétele a konkrét események értelmezési keretbe helyezése. Ez a keret az állam-(nemzetiségi) egyházak viszonyrendszere lehet. A 'templomrombolások' már a korszakban is súlyos következményekkel jár-tak, a román propaganda nehezen kimagyarázható érvet kapott a kezébe, amit maxi-málisan ki is aknázott. Erre a német-olasz tiszti bizottság is figyelmeztette a magyar kormányzatot, de az mereven elzárkózott a rendezés elől, sőt, még keményebb fellé-pést helyezett kilátásba a román egyházakkal szemben. Az elemzés során igyekszünk részletesen megvilágítani, hogy mi állt a magyar kormány megfontolása mögött: kü-lön alfejezetet szentelünk a magyar állam és nemzetiségi egyházak viszonyának és a 19. század végén-20. század első felében végbemenő változásoknak, hiszen a kora-beli reakciót csak ennek ismeretében lehet értelmezni. A konkrét eseménysor megér-téséhez elengedhetetlen a román egyházak két világháború közötti előretörésének be-mutatása, elsősorban a Székelyföldön. A 'templomrombolások' vizsgálatakor fontos különbséget teszünk a népharag által elsodort templomok, illetve a hatóságok által lebontott templomok között.
Egy erdélyi napilap esete a magyar katonai közigazgatással 1940-ben a tanulmány az 1940. őszi ész... more Egy erdélyi napilap esete a magyar katonai közigazgatással 1940-ben a tanulmány az 1940. őszi észak-erdélyi sajtóviszonyok átalakulását kíséri nyomon, illetve az e mögött meghúzódó célokat igyekszik feltárni. a magyarországhoz visszacsatolt terület sajtóéletére nemcsak az ott is hatályossá vált zsidótörvények voltak hatással: a kormány igyekezett beszüntetni a nem magyar nyelvű, illetve az ellenzékinek minősített lapokat is. ez az írás egy konkrét eseten keresztül azt mutatja be, hogy a helyi magyar elit miként játszotta ki e rendelkezéseket, illetve hogyan biztosította érdekeit, adott esetben kiszorítva a magyarországi pártérdeket. Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntést követően a magyar honvédség birtokba vette a Magyarországnak visszajutatott észak-erdélyi területeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a terület kormányzását a kezdeti hónapokban a hadsereg gyakorolta. Észak-Erdélyben a katonai közigazgatás, amely 1940. szeptember 5-e és november 26-a között működött, megfellebbezhetetlen rendeletek segítségével történő, leegyszerűsített kormányzást jelentett. A fontosabb tisztségeket a hadsereg tagjai töltötték be. A katonai közigazgatás struktúrája ugyanakkor kettősségre épült: minden szinten – járási, vármegyei és hadsereg – működött a helyi parancsnokok mellett a budapesti minisztériumok által delegált szaktanácsadók testülete, a döntéseket ezzel konzultálva kellett volna meghozni. A katonai közigazgatást végig a katonai és a polgári elem konfliktusa jellemezte, és a helyi parancsnokok sok esetben inkább a helyi magyarságból választottak maguk mellé " tanácsadókat " , akik érdekeiknek megfelelően igyekeztek befolyásolni őket. A katonai közigazgatás elsődleges feladata a nyugalom és rend fenntartása, illetve a terület ellá-tásának biztosítása volt, azonban a parancsnokok az eredeti utasítást messze túlhaladva igyekeztek minden felmerülő problémát " megoldani ". A katonai közigazgatás időszakának egyik problémája az, hogy bizonyos szempontból túl hosszúra nyúlt, a teljes folyamatok és változások elemezéséhez viszont túl rövid. A kulturális életben is érzékelhetők a pozitív változás jelei, ugyanakkor megmutatkoznak már a problémák is. Az egész folyamat végigkövetése csak egy hosszabb periódus vizsgálatával lehetséges, ezért itt inkább csak a folyamatok felvillantására törekszünk, és konkrét történéseket, esetleges törésvonalakat mutatunk be egy esettanulmányba ágyazva. A katonai közigazgatás konfliktusokkal terhes időszakában a legpozitívabb fejlemények a kultúra terén figyelhetők meg. A " magyar tér " kialakítására irányuló törekvések már az első napokban megindultak. A nagyvárosokban az utcák és a kirakatok feliratait magyarra cserélték, újra megnyílhattak a magyar egyesületek és színházak, a hivatalokban is a magyar vált a kommunikáció nyelvévé. Ezzel párhuzamosan azonban a román újságok még a bevonulás előtt megszűntek, vagy a katonai közigazgatás tiltotta be őket, és a menekülés következtében a magyar nyelv vált az uralkodóvá az utcán és az éttermek teraszain. Tanulmányunk egy konkrét eset bemutatása mellett a működési elvet kívánja körbejárni. Arra a kérdésre keresünk választ, hogyan és mire próbálta felhasználni a katonai közigazgatás az észak-erdélyi magyar sajtót. Hogyan befolyásolta a sajtónyilvánosságot azáltal, hogy lapokat engedélyezett vagy tiltott be?
Konszolidáció után konszolidáció. Szatmárnémeti közigazgatásának változásai 1918–1924 között. In ... more Konszolidáció után konszolidáció. Szatmárnémeti közigazgatásának változásai 1918–1924 között. In Trianon és a magyar közigazgatás. Szerk. L. Balogh Béni, Budapest, 2020. 69–86.
„…minden édenek neve vad poklokat büvöl…” A Magyarországi Tanácsköztársaság. Szerk. Ligeti Dávid–... more „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…” A Magyarországi Tanácsköztársaság. Szerk. Ligeti Dávid–Vörös Boldizsár, Budapest, 2020. 217–234.
Véghseő Tamás (szerk.): Hajdúdorog, 1868-2018. Tanulmányok és források a magyar görögkatolikusok ... more Véghseő Tamás (szerk.): Hajdúdorog, 1868-2018. Tanulmányok és források a magyar görögkatolikusok történetéhez. Nyíregyháza, 2019. Collectanea Athanasiana I. Studia vol. 10. (109-125.)
Szempontok a hajdúdorogi püspökség egyházközségeinek kiválasztásánál. Athanasiana, 2016. 43. sz. ... more Szempontok a hajdúdorogi püspökség egyházközségeinek kiválasztásánál. Athanasiana, 2016. 43. sz. 102–127.
Mottó: "a bizottság a lerombolt mintegy 18 darab oláh templom újraépítését szorgalmazza… legalább... more Mottó: "a bizottság a lerombolt mintegy 18 darab oláh templom újraépítését szorgalmazza… legalább ezeket építsék fel újra, mert az oláhok állandó izgatásra használják ezeket fel és azt mondják, hogy a magyarok templomrombolók" 362 A román emlékezet a "kis magyar világról" a legtöbb esetben két negatívumot emel ki: a bevonulás során történt atrocitásokat és a 'templomrombolásokat'. A nagy ér-deklődés ellenére csak egymással szemben álló vagy egymás mellett élő elbeszélések léteznek. Tanulmányunkban a 'templomrombolásokkal' foglalkozunk. A tárgyilagos elemzés előfeltétele a konkrét események értelmezési keretbe helyezése. Ez a keret az állam-(nemzetiségi) egyházak viszonyrendszere lehet. A 'templomrombolások' már a korszakban is súlyos következményekkel jár-tak, a román propaganda nehezen kimagyarázható érvet kapott a kezébe, amit maxi-málisan ki is aknázott. Erre a német-olasz tiszti bizottság is figyelmeztette a magyar kormányzatot, de az mereven elzárkózott a rendezés elől, sőt, még keményebb fellé-pést helyezett kilátásba a román egyházakkal szemben. Az elemzés során igyekszünk részletesen megvilágítani, hogy mi állt a magyar kormány megfontolása mögött: kü-lön alfejezetet szentelünk a magyar állam és nemzetiségi egyházak viszonyának és a 19. század végén-20. század első felében végbemenő változásoknak, hiszen a kora-beli reakciót csak ennek ismeretében lehet értelmezni. A konkrét eseménysor megér-téséhez elengedhetetlen a román egyházak két világháború közötti előretörésének be-mutatása, elsősorban a Székelyföldön. A 'templomrombolások' vizsgálatakor fontos különbséget teszünk a népharag által elsodort templomok, illetve a hatóságok által lebontott templomok között.
Egy erdélyi napilap esete a magyar katonai közigazgatással 1940-ben a tanulmány az 1940. őszi ész... more Egy erdélyi napilap esete a magyar katonai közigazgatással 1940-ben a tanulmány az 1940. őszi észak-erdélyi sajtóviszonyok átalakulását kíséri nyomon, illetve az e mögött meghúzódó célokat igyekszik feltárni. a magyarországhoz visszacsatolt terület sajtóéletére nemcsak az ott is hatályossá vált zsidótörvények voltak hatással: a kormány igyekezett beszüntetni a nem magyar nyelvű, illetve az ellenzékinek minősített lapokat is. ez az írás egy konkrét eseten keresztül azt mutatja be, hogy a helyi magyar elit miként játszotta ki e rendelkezéseket, illetve hogyan biztosította érdekeit, adott esetben kiszorítva a magyarországi pártérdeket. Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntést követően a magyar honvédség birtokba vette a Magyarországnak visszajutatott észak-erdélyi területeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a terület kormányzását a kezdeti hónapokban a hadsereg gyakorolta. Észak-Erdélyben a katonai közigazgatás, amely 1940. szeptember 5-e és november 26-a között működött, megfellebbezhetetlen rendeletek segítségével történő, leegyszerűsített kormányzást jelentett. A fontosabb tisztségeket a hadsereg tagjai töltötték be. A katonai közigazgatás struktúrája ugyanakkor kettősségre épült: minden szinten – járási, vármegyei és hadsereg – működött a helyi parancsnokok mellett a budapesti minisztériumok által delegált szaktanácsadók testülete, a döntéseket ezzel konzultálva kellett volna meghozni. A katonai közigazgatást végig a katonai és a polgári elem konfliktusa jellemezte, és a helyi parancsnokok sok esetben inkább a helyi magyarságból választottak maguk mellé " tanácsadókat " , akik érdekeiknek megfelelően igyekeztek befolyásolni őket. A katonai közigazgatás elsődleges feladata a nyugalom és rend fenntartása, illetve a terület ellá-tásának biztosítása volt, azonban a parancsnokok az eredeti utasítást messze túlhaladva igyekeztek minden felmerülő problémát " megoldani ". A katonai közigazgatás időszakának egyik problémája az, hogy bizonyos szempontból túl hosszúra nyúlt, a teljes folyamatok és változások elemezéséhez viszont túl rövid. A kulturális életben is érzékelhetők a pozitív változás jelei, ugyanakkor megmutatkoznak már a problémák is. Az egész folyamat végigkövetése csak egy hosszabb periódus vizsgálatával lehetséges, ezért itt inkább csak a folyamatok felvillantására törekszünk, és konkrét történéseket, esetleges törésvonalakat mutatunk be egy esettanulmányba ágyazva. A katonai közigazgatás konfliktusokkal terhes időszakában a legpozitívabb fejlemények a kultúra terén figyelhetők meg. A " magyar tér " kialakítására irányuló törekvések már az első napokban megindultak. A nagyvárosokban az utcák és a kirakatok feliratait magyarra cserélték, újra megnyílhattak a magyar egyesületek és színházak, a hivatalokban is a magyar vált a kommunikáció nyelvévé. Ezzel párhuzamosan azonban a román újságok még a bevonulás előtt megszűntek, vagy a katonai közigazgatás tiltotta be őket, és a menekülés következtében a magyar nyelv vált az uralkodóvá az utcán és az éttermek teraszain. Tanulmányunk egy konkrét eset bemutatása mellett a működési elvet kívánja körbejárni. Arra a kérdésre keresünk választ, hogyan és mire próbálta felhasználni a katonai közigazgatás az észak-erdélyi magyar sajtót. Hogyan befolyásolta a sajtónyilvánosságot azáltal, hogy lapokat engedélyezett vagy tiltott be?
Vita Sándor: Erdélyi gazdaság–erdélyi politika. tanulmányok, cikkek, dokumentumok 1933–1946. Szer... more Vita Sándor: Erdélyi gazdaság–erdélyi politika. tanulmányok, cikkek, dokumentumok 1933–1946. Szerk. Sárándi Tamás, Kolozsvár, 2015. 631. p.
Véghseő, Tamás és Földvári, Katalin és Varga, Anett és Marosi, Anita és Sárándi, Tamás és Suslik,... more Véghseő, Tamás és Földvári, Katalin és Varga, Anett és Marosi, Anita és Sárándi, Tamás és Suslik, Ádám, eds. (2022) Források a magyar görögkatolikusok történetéhez : 5. kötet: 1926–1938. Collectanea Athanasiana II. - Textus/Fontes (4). Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza. ISBN 978-615-6201-18-8
Szerkesztette: Véghseő Tamás
Közreműködtek: Földvári Katalin – Varga Anett – Sárándi Tamás – Susl... more Szerkesztette: Véghseő Tamás Közreműködtek: Földvári Katalin – Varga Anett – Sárándi Tamás – Suslik Ádám Nyíregyháza 2020 Collectanea Athanasiana II/4/4
FORRÁSOK A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK TÖRTÉNETÉHEZ
2. kötet: 1906-1912
Szerkesztették: Véghseő Tamás... more FORRÁSOK A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK TÖRTÉNETÉHEZ 2. kötet: 1906-1912 Szerkesztették: Véghseő Tamás és Katkó Márton Áron Közreműködtek: Földvári Katalin – Varga Anett Sárándi Tamás – Suslik Ádám
Page 1. RECENZIÓ SÁRÁNDI TAMÁS A kis magyar világról, ugyanúgy Daniela Bãlu: Biserica româneascã ... more Page 1. RECENZIÓ SÁRÁNDI TAMÁS A kis magyar világról, ugyanúgy Daniela Bãlu: Biserica româneascã din judeþul Satu Mare în anii dictatului de la Viena. Tristeþe ºi speranþã (A román egyház Szatmár megyében a bécsi diktátum éveiben. ...
Uploads
Közreműködtek: Földvári Katalin – Varga Anett – Sárándi Tamás – Suslik Ádám
Nyíregyháza 2020
Collectanea Athanasiana II/4/4
2. kötet: 1906-1912
Szerkesztették: Véghseő Tamás és Katkó Márton Áron
Közreműködtek: Földvári Katalin – Varga Anett
Sárándi Tamás – Suslik Ádám