Book chapters by Judith G Andres-Pasztor
„Kizökkent világ” Szokatlan és különleges élethelyzetek: a nem-konvencionális, nem “normális”, nem kiszámítható jelenségek korszaka? : XXIV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete, 2021
A koronavírustól való félelem kézzelfogható változásokat eszközölt a társadalmakban. A korlátozás... more A koronavírustól való félelem kézzelfogható változásokat eszközölt a társadalmakban. A korlátozások és új szabályok az élet szinte minden területét érintették, legyen szó a “social distancing” jelenségéről, maszkviselésről, gazdasági és utazási korlátozásokról. A mobilitás szűkülése jelentős tömegeket érint: nemcsak a nyaralást, hanem a külföldi munkavállalást vagy tanulmányokat is jelentős bizonytalanság övezi. Jelen tanulmány célja a COVID-19 pandémia következtében fellépő, a biztonságérzetre ható tényezők, valamint a külföldi (munkavállalási/nyaralási) tervekben történő változások vizsgálata. A 18-30 év közötti korosztály attitűdjét vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel 2020. május és július között, majd a “második hullám” megérkezése után, 2020. szeptember és november között.
Proceedings of the 13th Interdisciplinary Conference of the University Network of the European Capitals of Culture, Matera/Italy, 2020
Veszprem city with the Lake Balaton region won the title of European Capital of Culture for 2023.... more Veszprem city with the Lake Balaton region won the title of European Capital of Culture for 2023. The University of Pannonia plays an essential role in the ECoC programs’ cooperation and implementation. Thus, knowing the university’s community’s attitudes toward Veszprem, their culture consumption patterns, and cultural intelligence is crucial. In this study, the first and partly results of our complex, longitudinal research activity will be presented, such as CQ, preferred leisure activities and cultural consumption of the community.
In Kelemen- Erdos, A., Feher-Polgar, P., & Popovics A. (eds.): Proceedings of FIKUSZ 2020, Obuda University, Keleti Faculty of Business and Management, 2020
Social media plays a significant role in our everyday lives and shapes our interpersonal relation... more Social media plays a significant role in our everyday lives and shapes our interpersonal relationships and interactions. Millennials and mostly Generation Z spend more time online than any generation before. This study aimed to determine if there any relationship between personality and social media platform preference. Instagram and Facebook users have been compared regarding the motives of usage and the intensity of the attachment.
XXII. Tavaszi Szél Konferecia, 2020
Az egyik alapvető emberi hajtóerő, hogy mind szeretnénk tartozni valahová: egy közösséghez, csopo... more Az egyik alapvető emberi hajtóerő, hogy mind szeretnénk tartozni valahová: egy közösséghez, csoporthoz, vagy akár egy másik emberhez. Elég csak ötven évre visszatekintenünk ahhoz, hogy hatalmas változást vegyünk észre abban, hogyan kommunikálunk egymással. A papíralapú, az országot napok alatt átszelő levelektől eljutottunk az azonnali üzenetküldés világába. A technológiai fejlődés alapjaiban rengette meg kommunikációs szokásainkat. Napjaink kommunikációs színterei közül kiemelkednek a közösségi média platformok (Facebook, Instagram, Twitter, stb.), melyek lassan egy „párhuzamos valóságként” szövik be mindennapjainkat. Hatványozottan igaz mindez, ha a késői Y generáció tagjairól beszélünk, vagy ha a digitális világba belecseperedő Z generációt nézzük. Hozzájuk kapcsolódik a FoMO jelensége is, ami nem más, mint egyfajta szorongás, félelem attól, hogy kimaradnak valamiből.
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa.
Currently, an estimated 100 million tourists visit the Mediterranean region annually. Due to the ... more Currently, an estimated 100 million tourists visit the Mediterranean region annually. Due to the seasonally increasing demand of multilingual and cost effective workforce in the field of tourism, the employers have to deal with financial and HR planning challenges. Despite the serious effect of the economical difficulties and crisis of certain Southern countries such as Greece or Spain on the employment rate, the tourism sector still can indicate continuously increasing. This paper aims to find answers to the following questions: Which are the major benefits of participating in mobility programs and gain work experience in the field of tourism from the students' perspective? Is the employment of interns cost effective solution compared to hiring of local workforce? Is it sustainable on long term?
A chapter in Proceedings of FIKUSZ '16, 2016, pp 127-140 from Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management
Nowadays employers have to face to numerous challenges: sociological questions, quick changes of ... more Nowadays employers have to face to numerous challenges: sociological questions, quick changes of legal environment, economical insecurities and impacts of international changes as well. These changes affect working individuals of any organization or company too, thus, goal of HRM strategies and reward management is to identify and satisfy the variable needs of employees through organizational reward system which contains fringe benefits as well. The present article discusses the connection between motivation and rewards, in order to make fringe benefits more effective for its users; specifies the opportunities in the Hungarian tax system; and finally, the results of the questionnaire research on the incentive effect of the fringe benefits among employees.
XXII. Tavaszi Szél Konferencia, 2020
A globalizáció következményeként a vállalatok jelentős része határokon átívelő tevékenységet foly... more A globalizáció következményeként a vállalatok jelentős része határokon átívelő tevékenységet folytat és sok esetben a munkahelyi közösségek is különböző kulturális háttérrel rendelkező munkavállalókból szerveződnek. A szolgáltatások, áruk és munkaerő intenzív áramlása miatt egyúttal a kulturális különbségeinkből fakadó konfliktusok növekedésével is számolni kell. Ezek a feszültségek pedig negatívan befolyásolhatják az emberek és a szervezetek teljesítényét.
Napjainkban olyan vezetőkre van szükség, akik a szakmai tudáson túl, megfelelő érzelmi és kulturális képességekkel rendelkeznek, továbbá hatékonyan képesek reagálni az idegen munkakörnyezet kihívásaira. A globális menedzserek sokkal inkább az egész világ, mintsem egy adott ország perspektívájából szemlélik az üzleti élet döntéseit, emiatt megfelelő egyensúlyt kell találniuk a helyi és a globális környezet elvárásai között, amihez viszont a kiváló intellektus (IQ) és kimagasló érzelmi intelligencia (EQ) legtöbbször nem elég. A siker kulcsa a vezetők kulturális kompetenciájában rejlik, melynek egyik mérőeszköze a kulturális intelligencia (CQ). A magas kulturális intelligenciával rendelkező dolgozók hatékonyabban tudnak kulturálisan diverz csapatokkal dolgozni és sokkal eredményesebben működnek globális üzleti környezetben, ugyanis meglévő képességeiket megfelelően tudják kulturálisan eltérő kontextusban alkalmazni.
Jelen tanulmány összefoglaló képet ad a CQ koncepciójának elméleti hátteréről, bemutatja négy fő dimenzióját (magatartási, motivációs, kognitív és metakognitív). Ezen kívül feltárja a CQ komplex kapcsolatrendszerét más intelligenciatípusokkal (mint például IQ és EQ), különböző személyiségfaktorokkal, a teljesítményt erőteljesen befolyásoló interkulturális kompetenciákkal is. Bemutatásra kerülnek a CQ mérési lehetőségei, valamint az egyes dimenziókra ható fejlesztési lehetőségek is.
FIKUSZ – Symposium for Young Researchers 2019 Proceedings, pp. 176-191, from Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management, 2020
International student mobility (ISM) is a perfect opportunity for the students who complete a sho... more International student mobility (ISM) is a perfect opportunity for the students who complete a short-term internship in another European country to develop their cultural competences as well. Most of the students have some previous knowledge regarding cultural differences, but they are not well prepared for the arising problems such as culture shock or intercultural communication difficulties. Longer time abroad causes cognitive and behavioral changes in the interns: they have to face anxiety resulting from contacting a new culture, feeling of confusion and loss, and incompetence caused by loss of accustomed cultural clues and social rules. Both ends of the socialization spectrum (from social isolation to overactive social life) trigger oversharing on social media and deepen Fear of Missing Out (FoMO). This study addresses the nature, causes, and stages of culture shock, and aimed to determine if there a relationship between the culture shock and social media use of students who participate in Erasmus internship program, and to explore the students' perceptions of social media activities related to oversharing and FoMO.
26th Multimedia in Education Online Conference Proceedings, 2020
Napjainkban az oktatás egyre inkább az online térbe helyeződik át. Az úgynevezett MOOC (Massive O... more Napjainkban az oktatás egyre inkább az online térbe helyeződik át. Az úgynevezett MOOC (Massive Open Online Courses) platformok elérhetővé tették az oktatási lehetőségeket nagyobb tömegek számára is, és egyre több tanulmány jelenik meg, mely az online oktatás formákat és azok sikerességének kulcs motívumait vizsgálja. A digitalizáció vívmányai, az okoseszközök, és a tanulók digitális képességeinek fejlesztési lehetőségei folyamatos gyűrűztek be oktatásba Magyarországon is. A jelenlegi, SARS-Cov-2 világjárvány miatt bevezetett szigorító intézkedések azonban szinte egyik napról a másikra helyezték át az egész magyar oktatási rendszert a virtuális térbe. Míg az utóbbi, hirtelen átállás következményeit nem ismerjük, addig az online oktatási programok nehézségei már régóta megmutatkoztak: a MOOC képzések beiratkozási és teljesítési száma elmaradnak a várttól, a lemorzsolódás a legtöbb online oktatási program esetében jelentős [1]. Mindezek alapján látható, hogy az online tanulást választók sajátos kihívásokkal szembesülnek, melyek közül a két legjelentősebb terület az önszabályozás és az érzelmi reguláció. Az online környezetben tanulás legnagyobb kihívás éppen az, hogy a tanulás kontrollja az oktatási intézményről átkerül a sokszor izolált tanulóhoz [2]. Azok a környezeti elemek, melyeket addig oktatók szabtak meg (mint például a célkitűzések és pozitív megerősítés rendszere), vagy a társas összehasonlítás az osztályteremben, innentől kezdve eltűnnek a tanulási folyamatból, így a tanuló felelőssége ezek hatékony pótlása, ami sok esetben túl nagy nyomást jelent. Ebben jelent hatékony eszközt számukra az önszabályozás képessége és az érzelmi intelligencia.
Az önszabályzó tanulás modelljében jelentős befolyásoló tényezőként szerepel a tanuló képessége a motiváció, viselkedés, tudás szabályozására. Számtalan kutatás megerősítette az összefüggést az erős önszabályzó képesség és az akadémiai sikerek között, kiváltképp amikor a tanulás online környezetben történik. A diákok digitális tanulási környezetre adott érzelmi reakciói sok szempontból jelentősebb hatással vannak a folyamat sikerességére, mint maguk az oktatási módszerek. Az önszabályzás képességén túl olyan intrinsic (belülről fakadó) jellemzők, mint a motiváció, érzelmi önkontroll vagy önbizalom, kiemelt szerepet játszanak az online tanulmányok sikerességében [3]. Az emberek jelentősen különböznek az érzelmi válaszok tekintetében, emiatt nagyon fontos, hogy a választott tanulmányi környezettel érzelmi síkon is összhangba tudjanak kerülni. Bár nincsenek fizikailag jelen oktatók vagy osztálytársak, de a tanulónak képesnek kell lennie kontrollálni negatív érzelmeit, mint például a szorongását, a stresszt vagy frusztrációt, amit esetleg pont a sajátos tanulmányi környezet miatt érez. Az érzelmi intelligencia (EQ) egy olyan képesség együttesként definiálható, mely lehetővé teszi a saját magunk és mások érzelmeinek felismerését és szabályozását, valamint a másokkal való hatékonyabb kapcsolat kialakítását [4]. A diákok érzelmi intelligencia (EQ) szintje előre jelzi a társas és tanulmányi sikereket mind tantermi, mind online környezeteben és a tanulási technikákra is jelentős hatással van [5].
Jelen tanulmányban kvantitatív kutatási eredmények formájában kerül bemutatásra az online formában tanuló és jelenleg tanulmányokat nem folytató csoport tagjainak érzelmi intelligenciája, önszabályozó képessége és stressz szintje közötti kapcsolat.
IX. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2020 TANULMÁNYKÖTET - 9th INTERDISCIPLINARY DOCTORAL CONFERENCE 2020 CONFERENCE BOOK, 2020
Az Y generáció tagjai voltak az elsők, akiknek a fiatalkorát már megérintette a digitális fejlődé... more Az Y generáció tagjai voltak az elsők, akiknek a fiatalkorát már megérintette a digitális fejlődés, ők már magabiztosan kezelik a különböző elektronikai eszközöket és életük egy jelentős hányadát a virtuális térben élik: közösségi média oldalakon posztolják fontosnak tartott életeseményeiket, online munkahelyi megbeszéléseken vesznek részt, online hallgatják óráikat, kapcsolataikat üzenetküldő applikációk segítségével ápolják, tájékozódásra pedig az internetet használják. Az őket követő Z generáció tagjai, akik csoportját középiskolások és fiatal egyetemisták/munkavállalók alkotják, már a digitalizált világba születtek, sokszor “digitális bennszülöttek” néven hivatkoznak rájuk. Ők az első generáció, akik társas interakcióik sok esetben már nagyobb arányban folynak a virtuális térben, mint “élőben”. Számukra teljesen természetes a mindennapos posztolás, a szelfik világa, a különböző üzenetküldő applikációkon (pl. Messenger, WhatsApp) keresztüli kapcsolattartás előnyben részesítése. A Z generáció tagjai sokkal több emberrel állnak passzívan kapcsolatban a közösségi médián keresztül, mint amire az offline világban fizikailag lehetőség lenne, de ezek a kapcsolatok egyúttal felszínesebbek is. A közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásával számos kutatás foglalkozik, melyek kiemelik az önértékelési problémákat, hangulatzavarokat, az elmagányosodást, a folyamatos társas összehasonlítás negatív következményeit, valamint olyan jelenségeket, mint például a “cyberbullying” vagy a FoMO. Az idősebb generációk tagjai (X generáció és Baby boomerek) között sokkal kisebb arányban találunk aktív közösségi média és mobil felhasználókat. Az idősebbek nem születtek bele a digitális eszközök világába, nekik minden számítógép, okostelefon és internethasználattal kapcsolatos készséget tanulással kellett elsajátítani.
A digitális világ megváltoztatja a kommunikációs szokásokat, az érzelemkifejezés és -értelmezés az online térben máshogy történik, mint a mindennapi interakciók során. Mindeközben maga a közösségi média használat (még társas interakció hiányában is) erős érzelmeket válthat ki, és ezeknek hatásoknak leginkább a fiatalok vannak kitéve (már csak a digitális térben töltött idő mennyisége révén is). Jelentős egyéni és életkori különbségek figyelhetők meg az érzelmi intelligencia, és az önszabályozás területén, de mindkét képesség kiemelt jelentőségű a közösségi média használat “sikeressége” szempontjából.
Kvantitatív, feltáró jellegű kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy kimutathatók-e különbségek az egyes generációk között a habituális (mindennapi tevékenységekhez kötődő) és problematikus (addiktív) mobilhasználat tekintetében, valamint kimutatható-e kapcsolat a mobilhasználati mintázatok és a válaszadók érzelmi intelligenciája, társas stressz szintje, illetve önszabályzó képessége között.
XVII. Nemzetközi Tudományos Napok Online Konferencia - A tudományos napok publikációi / 17th International Scienific Days Online Conference - Papers of Scientific Days, 2020
A digitalizáció eredményeként az emberi kapcsolataink is átalakulóban vannak. A kommunikáció jele... more A digitalizáció eredményeként az emberi kapcsolataink is átalakulóban vannak. A kommunikáció jelentős mértékben az online világ felé tolódott, ami egyrészt könnyebbé teszi a kapcsolattartást a távoli ismerőseinkkel, de tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy egyúttal megnehezíti a társas kapcsolataink elmélyülését. Az Y generáció már a digitális világban nőtt fel, mind a munkáját, mind a kapcsolatait sikeresen menedzseli az interneten és a közösségi média világában. A Z generáció (akinek legidősebb tagjai éppen most lépnek a munkaerőpiacra) pedig már sokszor otthonosabban mozog a virtuális világban, mint az „offline” emberi kapcsolatokban. Mindez jelentős különbségeket generál a két generáció preferált kommunikációs csatornáiban, társas kapcsolataiban és motivációiban. Validált kérdőíveken alapuló, kvantitatív kutatásunk célja az Y és Z generáció közösségi média használati szokásaiban, boldogság szintjében és társas kapcsolataiban fellelhető különbségek vizsgálata volt. Feltételezésünk, mely szerint a két generáció eltérő közösségi média platformokat preferál, és azokat eltérő célból használja, megerősítést nyert. Ezen felül vizsgáltuk a közösségi média használat intenzitása és a boldogság szintje, valamint a társas elismerés és társas támogatás mértéke közötti összefüggéseket is.
E. Korcsmáros (ed.): 12th International Conference of J. Selye University. Economics Section. Conference Proceedings, 2020
Nowadays, companies and their employees have to face new challenges due to globalization and digi... more Nowadays, companies and their employees have to face new challenges due to globalization and digitalization. Multicultural teams have to cooperate effectively at the physical workplace and in the virtual space as well. In 2020, due to the coronavirus pandemic, online solutions, remote work, and virtual teams became the new norm for many firms. Online communication can be very effective, but the lack of personal presence, cultural and language differences, nonverbal misinterpretations, preconceptions, and stereotypes can cause significant difficulties because the way we communicate, behave, and connect to others is determined by our cultural background. This study aims to explain the phenomenon of cultural differences, the process of acculturation, the importance of cultural sensitivity and cultural coping mechanisms, and describe its connection with the four-dimensional concept of cultural intelligence (CQ). BEVEZETÉS Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a kulturális különbségek miatti nehézségek az üzleti életben is. Az országhatárokon átívelő üzleti tevékenységet folytató multinacionális vállalatoknak nemcsak a fogyasztóik és felhasználóik kulturális hátterét kell figyelembe venni, hanem a dolgozóikét is. A digitalizáció terjedése és az egyéni digitális képességek fejlődése miatt [1] a munkavégzés egyre többször tevődik át az online térbe, ami egyszerűbbé teszi a munkatársak együttműködését nagy fizikai távolságok esetén is, de sok szempontból megnehezíti a kommunikációt, mivel elvész a legtöbb nonverbális jelzés, ami rengeteg félreértésre adhat okot [2]. A helyzetet nehezítik a munkavállalók kulturális hátteréből fakadó értékrendbeli eltérések (gondoljunk például arra, hogy a pontosságot az egyik kultúra nagyon fontosnak tartja, míg máshol nem helyeznek rá hangsúlyt). A kulturális eltérésekből fakadó félreértések és nehézségek megfelelő kezelése minden, a hatékonyságot szem előtt tartó vállalat elemi érdeke. A nemzetközi munkakörnyezetben dolgozók számára pedig a mindennapi jólléthez és hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a kulturális képességeik fejlesztése. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy miképpen nyilvánulnak meg a kulturális különbségek, mi jellemzi azt a folyamatot, melyen keresztül az egyén alkalmazkodni tud egy új kultúrához. Ezen túl bemutatásra kerül a kulturális intelligencia (CQ) koncepciója is, mely mind az alkalmazkodást, mind a beilleszkedést segíti munkahelyi környezetben is. A KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A kultúra koncepciója nagyon általános, és az eltérő tudományágak szinte mindegyike eltérő módon magyarázza a fogalmat. Kulturális hátterünk automatikusan hat, anélkül, hogy tudatában lennénk, nem észleljük-de azt, ahogy látjuk a minket körülvevő világot, nagyban befolyásolja. Sok kutató azon a nézőponton osztozik, hogy a saját kultúránkat sem ismerhetjük meg tökéletesen, másokénak mélyreható ismerete pedig szinte lehetetlen. Hofstede korunk 1 Pásztor Judit, Pannon Egyetem, Menedzsment Intézet, Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai, 2020
The COVID-19 pandemic has changed our collective calculus of uncertainty. No country, sector, bus... more The COVID-19 pandemic has changed our collective calculus of uncertainty. No country, sector, business, or individual will be immune to its impact and consequences. We have to deal with the loss of control and have to cope with severe social and financial circumstances while facing the unknown. As human beings, we crave security, and the heightened worry due to the future leads to anxiety, stress, and the feeling of powerlessness. We are different in how much uncertainty we can tolerate in life and what kind of coping mechanism we apply. The young generation has to deal with the challenges of online learning, and the consequences of the social distancing, plus the uncertainty regarding their plans to work abroad. This study aims to explore the connection between emotional intelligence, stress, and self-regulation during the COVID-19 pandemic in the case of Millenials who had planned to work abroad and whose social life and primary information resources are limited due to the pandemic for the digital world.
Tudományos eredmények a nagyvilágból: Válogatás Campus Mundi ösztöndíjasok tanulmányaiból 2., 2020
Tanulmányunk a nemzetközi mobilitás hatásait mutatja be a mediterrán térségben szezonális munkát ... more Tanulmányunk a nemzetközi mobilitás hatásait mutatja be a mediterrán térségben szezonális munkát vállaló, vagy szakmai gyakorlatot teljesítő magyar fiatalok tapasztalatain keresztül.
Feltáró kutatást végeztünk a külföldi szállodai munkatapasztalattal rendelkező 18-30 év közötti hallgatók, illetve frissdiplomások között. A kapott eredmények rávilágítanak a mobilitást ösztönző tényezőkre és betekintést nyújtanak a külföldön tapasztalt negatív élmények eredetébe. Az egyes változók, valamint a kulturális sokk kapcsolatának vizsgálati eredményei hasznos információt szolgáltatnak a mobilitási programok jövőbeli sikerességéhez és fejlesztéséhez.
Folyamat - Kapcsolat - Menedzsment (PRM: Process Relationship Management), Szent István Egyetem, Oct 16, 2018
A nemzetközi mobilitási programok egyre nagyobb teret hódítanak Európában és világszerte. A hagyo... more A nemzetközi mobilitási programok egyre nagyobb teret hódítanak Európában és világszerte. A hagyományos lehetőségek mellett, a virtuális mobilitás fogalma és gyakorlata is megjelent, ahogy az online végezhető képzések is népszerűvé válnak. A legsikeresebbnek vélt külföldi résztanulmányokat és szakmai gyakorlatot támogató program, az Erasmus+ ciklusa 2020-ban ér véget, így az új program szabályozásáról szóló eszmecserék számos munkacsoport és konzultáció témájául szolgálnak napjainkban. Magyarországon az oktatási célú nemzetközi mobilitásban résztvevők száma csökkenő tendenciát mutat, ezért a szükséges változások azonosítása kulcskérdés a jövőbeni eredmények és pozitív hatások érdekében.
Tanulmányunk a felsőoktatásban résztvevő Y-generációs fiatalok szemszögéből nevezi meg azokat a területeket, ahol a módosítások a legfontosabbnak bizonyulnak a mobilitási kedv és a részvételi arány növekedéséhez. A fiatalok és a (nemzetközi) mobilitás szinte szükségszerű kapcsolatának feltárását követően a források elemzésével folytatjuk, melynek során a szakirodalmi, kérdőíves és fókuszcsoportos kutatásokon alapuló eredményeket is bemutatunk az Erasmus programországok, partnerországok, illetve az ASEM tagországok fiataljainak, valamint nemzetközi diákszervezetek képviselőinek köréből. Az akadályozó tényezők azonosításával és az elsődleges célcsoport igényeinek felmérésével, majd biztosításával továbbra is vonzó lehetőségeket kínál majd az Erasmus+ és nagyobb hatékonysággal térülnek meg a befektetett források. Tanulmányunk továbbá, javaslatokon keresztül segíti a döntéshozókat, nemzeti mobilitási, illetve Erasmus irodák, intézményi nemzetközi irodák és a mobilitásban érintett szervezők munkáját az új program kialakításával és megvalósításával kapcsolatban.
Tudományos eredmények a nagyvilágból, 2018
Tanulmányunk a nemzetközi mobilitás hatásait mutatja be az Y generációs orosz diákok körében. Öss... more Tanulmányunk a nemzetközi mobilitás hatásait mutatja be az Y generációs orosz diákok körében. Összehasonlító elemzést végeztünk a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, illetve a kizárólag hazai oktatásban részesült csoportok között. A kimutatott különbségek rávilágítanak azokra a területekre, ahol a nemzetközi mobilitás mérhető hatást gyakorol a résztvevők attitűdjére és szakmai készségeire. A nemzetközi mobilitás direkt hatásai mellett az egyes változók közötti kapcsolatok vizsgálatára is kitérünk, melyek hozzájárulnak a célcsoportra jellemző trendek feltárásához, ezzel segítve a programok jövőbeni fejlesztését és sikerességét.
Conference Presentations by Judith G Andres-Pasztor
Tourism as a Driver or Barrier for Quality of Life - Tourism Conference, 2020
VI. Winter Conference of Economics PhD Students and Researchers - Book of Absracts, 2020
Thanks to a variety of mobility and student exchange programs, students and graduate students hav... more Thanks to a variety of mobility and student exchange programs, students and graduate students have plenty of options to complete their internships abroad. Numerous studies have dealt with the positive effects of working abroad: students return more confident in their language skills, expanding cultural competencies and experience, and their positive feedback encourages new groups of young people to participate.
However, we must not forget the difficulties of working abroad. Participants face communication difficulties: the level of foreign language skills can confuse in understanding workplace instructions, and communicating with employees, creating new conflicts in which they cannot adequately protect their interests. Lack of language tools is not the only problem that trainees face: nonverbal communication, different habits, values, or attitudes towards work also cause much stress. The difficulties of adapting to a foreign work environment, the tension caused by communication problems, the lack of a supportive environment (home), and the anxiety of adaptation difficulties all contribute to the development of what is known as the cultural shock.
However, the generation raised on the social network struggles with these difficulties differently than their forbear. This paper provides a concise overview of the theoretical background of social media use-related phenomena (FoMO, oversharing) and the psychological phenomena affecting cultural adaptation (cultural shock, stress, communication difficulties). Our quantitative research results confirm the hypothesized relationship between cultural shock, loneliness, social media use, and anxiety through social interaction in a foreign language.
18th Management, Enterprise and Benchmarking in the 21st Century Conference, 2020
Generation Z and Millenials grew up in our digitalized world. Due to their increased digital expe... more Generation Z and Millenials grew up in our digitalized world. Due to their increased digital expertise, compared to the rest of the population, they use digital technology as an integral part of their lives. Technology has an obsoleting impact on those without the proper skills; thus, older generations have to face the need to keep up with technological advancements. Digital communication changes the way we handle our emotions in an online environment. Emotions have been tied to social media usage, especially for adolescents. Due to the individual and age-related differences in emotional regulation, emotional intelligence (EQ) and self-control are crucial elements of the successful and controlled online presence of each generation. This quantitative research aims to analyze the possible differences between the generations regarding their habitual and problematic smartphone usage and compare the impact of EQ and self-regulation on each generation’s behavior in the digital world.
17th International Scientific Days Conference, 2020
A digitalizáció eredményeként az emberi kapcsolataink is átalakulóban vannak. A kommunikáció jele... more A digitalizáció eredményeként az emberi kapcsolataink is átalakulóban vannak. A kommunikáció jelentős mértékben az online világ felé tolódott, ami egyrészt könnyebbé teszi a kapcsolattartást a távoli ismerőseinkkel, de tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy egyúttal megnehezíti a társas kapcsolataink elmélyülését. Az Y generáció már a digitális világban nőtt fel, mind a munkáját, mind a kapcsolatait sikeresen menedzseli az interneten és a közösségi média világában. A Z generáció (akinek legidősebb tagjai éppen most lépnek a munkaerőpiacra) pedig már sokszor otthonosabban mozog a virtuális világban, mint az „offline” emberi kapcsolatokban. Mindez jelentős különbségeket generál a két generáció preferált kommunikációs csatornáiban, társas kapcsolataiban és motivációiban. Validált kérdőíveken alapuló, kvantitatív kutatásunk célja az Y és Z generáció közösségi média használati szokásaiban, boldogság szintjében és társas kapcsolataiban fellelhető különbségek vizsgálata volt. Feltételezésünk, mely szerint a két generáció eltérő közösségi média platformokat preferál, és azokat eltérő célból használja, megerősítést nyert. Ezen felül vizsgáltuk a közösségi média használat intenzitása és a boldogság szintje, valamint a társas elismerés és társas támogatás mértéke közötti összefüggéseket is.
Uploads
Book chapters by Judith G Andres-Pasztor
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa.
Napjainkban olyan vezetőkre van szükség, akik a szakmai tudáson túl, megfelelő érzelmi és kulturális képességekkel rendelkeznek, továbbá hatékonyan képesek reagálni az idegen munkakörnyezet kihívásaira. A globális menedzserek sokkal inkább az egész világ, mintsem egy adott ország perspektívájából szemlélik az üzleti élet döntéseit, emiatt megfelelő egyensúlyt kell találniuk a helyi és a globális környezet elvárásai között, amihez viszont a kiváló intellektus (IQ) és kimagasló érzelmi intelligencia (EQ) legtöbbször nem elég. A siker kulcsa a vezetők kulturális kompetenciájában rejlik, melynek egyik mérőeszköze a kulturális intelligencia (CQ). A magas kulturális intelligenciával rendelkező dolgozók hatékonyabban tudnak kulturálisan diverz csapatokkal dolgozni és sokkal eredményesebben működnek globális üzleti környezetben, ugyanis meglévő képességeiket megfelelően tudják kulturálisan eltérő kontextusban alkalmazni.
Jelen tanulmány összefoglaló képet ad a CQ koncepciójának elméleti hátteréről, bemutatja négy fő dimenzióját (magatartási, motivációs, kognitív és metakognitív). Ezen kívül feltárja a CQ komplex kapcsolatrendszerét más intelligenciatípusokkal (mint például IQ és EQ), különböző személyiségfaktorokkal, a teljesítményt erőteljesen befolyásoló interkulturális kompetenciákkal is. Bemutatásra kerülnek a CQ mérési lehetőségei, valamint az egyes dimenziókra ható fejlesztési lehetőségek is.
Az önszabályzó tanulás modelljében jelentős befolyásoló tényezőként szerepel a tanuló képessége a motiváció, viselkedés, tudás szabályozására. Számtalan kutatás megerősítette az összefüggést az erős önszabályzó képesség és az akadémiai sikerek között, kiváltképp amikor a tanulás online környezetben történik. A diákok digitális tanulási környezetre adott érzelmi reakciói sok szempontból jelentősebb hatással vannak a folyamat sikerességére, mint maguk az oktatási módszerek. Az önszabályzás képességén túl olyan intrinsic (belülről fakadó) jellemzők, mint a motiváció, érzelmi önkontroll vagy önbizalom, kiemelt szerepet játszanak az online tanulmányok sikerességében [3]. Az emberek jelentősen különböznek az érzelmi válaszok tekintetében, emiatt nagyon fontos, hogy a választott tanulmányi környezettel érzelmi síkon is összhangba tudjanak kerülni. Bár nincsenek fizikailag jelen oktatók vagy osztálytársak, de a tanulónak képesnek kell lennie kontrollálni negatív érzelmeit, mint például a szorongását, a stresszt vagy frusztrációt, amit esetleg pont a sajátos tanulmányi környezet miatt érez. Az érzelmi intelligencia (EQ) egy olyan képesség együttesként definiálható, mely lehetővé teszi a saját magunk és mások érzelmeinek felismerését és szabályozását, valamint a másokkal való hatékonyabb kapcsolat kialakítását [4]. A diákok érzelmi intelligencia (EQ) szintje előre jelzi a társas és tanulmányi sikereket mind tantermi, mind online környezeteben és a tanulási technikákra is jelentős hatással van [5].
Jelen tanulmányban kvantitatív kutatási eredmények formájában kerül bemutatásra az online formában tanuló és jelenleg tanulmányokat nem folytató csoport tagjainak érzelmi intelligenciája, önszabályozó képessége és stressz szintje közötti kapcsolat.
A digitális világ megváltoztatja a kommunikációs szokásokat, az érzelemkifejezés és -értelmezés az online térben máshogy történik, mint a mindennapi interakciók során. Mindeközben maga a közösségi média használat (még társas interakció hiányában is) erős érzelmeket válthat ki, és ezeknek hatásoknak leginkább a fiatalok vannak kitéve (már csak a digitális térben töltött idő mennyisége révén is). Jelentős egyéni és életkori különbségek figyelhetők meg az érzelmi intelligencia, és az önszabályozás területén, de mindkét képesség kiemelt jelentőségű a közösségi média használat “sikeressége” szempontjából.
Kvantitatív, feltáró jellegű kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy kimutathatók-e különbségek az egyes generációk között a habituális (mindennapi tevékenységekhez kötődő) és problematikus (addiktív) mobilhasználat tekintetében, valamint kimutatható-e kapcsolat a mobilhasználati mintázatok és a válaszadók érzelmi intelligenciája, társas stressz szintje, illetve önszabályzó képessége között.
Feltáró kutatást végeztünk a külföldi szállodai munkatapasztalattal rendelkező 18-30 év közötti hallgatók, illetve frissdiplomások között. A kapott eredmények rávilágítanak a mobilitást ösztönző tényezőkre és betekintést nyújtanak a külföldön tapasztalt negatív élmények eredetébe. Az egyes változók, valamint a kulturális sokk kapcsolatának vizsgálati eredményei hasznos információt szolgáltatnak a mobilitási programok jövőbeli sikerességéhez és fejlesztéséhez.
Tanulmányunk a felsőoktatásban résztvevő Y-generációs fiatalok szemszögéből nevezi meg azokat a területeket, ahol a módosítások a legfontosabbnak bizonyulnak a mobilitási kedv és a részvételi arány növekedéséhez. A fiatalok és a (nemzetközi) mobilitás szinte szükségszerű kapcsolatának feltárását követően a források elemzésével folytatjuk, melynek során a szakirodalmi, kérdőíves és fókuszcsoportos kutatásokon alapuló eredményeket is bemutatunk az Erasmus programországok, partnerországok, illetve az ASEM tagországok fiataljainak, valamint nemzetközi diákszervezetek képviselőinek köréből. Az akadályozó tényezők azonosításával és az elsődleges célcsoport igényeinek felmérésével, majd biztosításával továbbra is vonzó lehetőségeket kínál majd az Erasmus+ és nagyobb hatékonysággal térülnek meg a befektetett források. Tanulmányunk továbbá, javaslatokon keresztül segíti a döntéshozókat, nemzeti mobilitási, illetve Erasmus irodák, intézményi nemzetközi irodák és a mobilitásban érintett szervezők munkáját az új program kialakításával és megvalósításával kapcsolatban.
Conference Presentations by Judith G Andres-Pasztor
However, we must not forget the difficulties of working abroad. Participants face communication difficulties: the level of foreign language skills can confuse in understanding workplace instructions, and communicating with employees, creating new conflicts in which they cannot adequately protect their interests. Lack of language tools is not the only problem that trainees face: nonverbal communication, different habits, values, or attitudes towards work also cause much stress. The difficulties of adapting to a foreign work environment, the tension caused by communication problems, the lack of a supportive environment (home), and the anxiety of adaptation difficulties all contribute to the development of what is known as the cultural shock.
However, the generation raised on the social network struggles with these difficulties differently than their forbear. This paper provides a concise overview of the theoretical background of social media use-related phenomena (FoMO, oversharing) and the psychological phenomena affecting cultural adaptation (cultural shock, stress, communication difficulties). Our quantitative research results confirm the hypothesized relationship between cultural shock, loneliness, social media use, and anxiety through social interaction in a foreign language.
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa.
Napjainkban olyan vezetőkre van szükség, akik a szakmai tudáson túl, megfelelő érzelmi és kulturális képességekkel rendelkeznek, továbbá hatékonyan képesek reagálni az idegen munkakörnyezet kihívásaira. A globális menedzserek sokkal inkább az egész világ, mintsem egy adott ország perspektívájából szemlélik az üzleti élet döntéseit, emiatt megfelelő egyensúlyt kell találniuk a helyi és a globális környezet elvárásai között, amihez viszont a kiváló intellektus (IQ) és kimagasló érzelmi intelligencia (EQ) legtöbbször nem elég. A siker kulcsa a vezetők kulturális kompetenciájában rejlik, melynek egyik mérőeszköze a kulturális intelligencia (CQ). A magas kulturális intelligenciával rendelkező dolgozók hatékonyabban tudnak kulturálisan diverz csapatokkal dolgozni és sokkal eredményesebben működnek globális üzleti környezetben, ugyanis meglévő képességeiket megfelelően tudják kulturálisan eltérő kontextusban alkalmazni.
Jelen tanulmány összefoglaló képet ad a CQ koncepciójának elméleti hátteréről, bemutatja négy fő dimenzióját (magatartási, motivációs, kognitív és metakognitív). Ezen kívül feltárja a CQ komplex kapcsolatrendszerét más intelligenciatípusokkal (mint például IQ és EQ), különböző személyiségfaktorokkal, a teljesítményt erőteljesen befolyásoló interkulturális kompetenciákkal is. Bemutatásra kerülnek a CQ mérési lehetőségei, valamint az egyes dimenziókra ható fejlesztési lehetőségek is.
Az önszabályzó tanulás modelljében jelentős befolyásoló tényezőként szerepel a tanuló képessége a motiváció, viselkedés, tudás szabályozására. Számtalan kutatás megerősítette az összefüggést az erős önszabályzó képesség és az akadémiai sikerek között, kiváltképp amikor a tanulás online környezetben történik. A diákok digitális tanulási környezetre adott érzelmi reakciói sok szempontból jelentősebb hatással vannak a folyamat sikerességére, mint maguk az oktatási módszerek. Az önszabályzás képességén túl olyan intrinsic (belülről fakadó) jellemzők, mint a motiváció, érzelmi önkontroll vagy önbizalom, kiemelt szerepet játszanak az online tanulmányok sikerességében [3]. Az emberek jelentősen különböznek az érzelmi válaszok tekintetében, emiatt nagyon fontos, hogy a választott tanulmányi környezettel érzelmi síkon is összhangba tudjanak kerülni. Bár nincsenek fizikailag jelen oktatók vagy osztálytársak, de a tanulónak képesnek kell lennie kontrollálni negatív érzelmeit, mint például a szorongását, a stresszt vagy frusztrációt, amit esetleg pont a sajátos tanulmányi környezet miatt érez. Az érzelmi intelligencia (EQ) egy olyan képesség együttesként definiálható, mely lehetővé teszi a saját magunk és mások érzelmeinek felismerését és szabályozását, valamint a másokkal való hatékonyabb kapcsolat kialakítását [4]. A diákok érzelmi intelligencia (EQ) szintje előre jelzi a társas és tanulmányi sikereket mind tantermi, mind online környezeteben és a tanulási technikákra is jelentős hatással van [5].
Jelen tanulmányban kvantitatív kutatási eredmények formájában kerül bemutatásra az online formában tanuló és jelenleg tanulmányokat nem folytató csoport tagjainak érzelmi intelligenciája, önszabályozó képessége és stressz szintje közötti kapcsolat.
A digitális világ megváltoztatja a kommunikációs szokásokat, az érzelemkifejezés és -értelmezés az online térben máshogy történik, mint a mindennapi interakciók során. Mindeközben maga a közösségi média használat (még társas interakció hiányában is) erős érzelmeket válthat ki, és ezeknek hatásoknak leginkább a fiatalok vannak kitéve (már csak a digitális térben töltött idő mennyisége révén is). Jelentős egyéni és életkori különbségek figyelhetők meg az érzelmi intelligencia, és az önszabályozás területén, de mindkét képesség kiemelt jelentőségű a közösségi média használat “sikeressége” szempontjából.
Kvantitatív, feltáró jellegű kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy kimutathatók-e különbségek az egyes generációk között a habituális (mindennapi tevékenységekhez kötődő) és problematikus (addiktív) mobilhasználat tekintetében, valamint kimutatható-e kapcsolat a mobilhasználati mintázatok és a válaszadók érzelmi intelligenciája, társas stressz szintje, illetve önszabályzó képessége között.
Feltáró kutatást végeztünk a külföldi szállodai munkatapasztalattal rendelkező 18-30 év közötti hallgatók, illetve frissdiplomások között. A kapott eredmények rávilágítanak a mobilitást ösztönző tényezőkre és betekintést nyújtanak a külföldön tapasztalt negatív élmények eredetébe. Az egyes változók, valamint a kulturális sokk kapcsolatának vizsgálati eredményei hasznos információt szolgáltatnak a mobilitási programok jövőbeli sikerességéhez és fejlesztéséhez.
Tanulmányunk a felsőoktatásban résztvevő Y-generációs fiatalok szemszögéből nevezi meg azokat a területeket, ahol a módosítások a legfontosabbnak bizonyulnak a mobilitási kedv és a részvételi arány növekedéséhez. A fiatalok és a (nemzetközi) mobilitás szinte szükségszerű kapcsolatának feltárását követően a források elemzésével folytatjuk, melynek során a szakirodalmi, kérdőíves és fókuszcsoportos kutatásokon alapuló eredményeket is bemutatunk az Erasmus programországok, partnerországok, illetve az ASEM tagországok fiataljainak, valamint nemzetközi diákszervezetek képviselőinek köréből. Az akadályozó tényezők azonosításával és az elsődleges célcsoport igényeinek felmérésével, majd biztosításával továbbra is vonzó lehetőségeket kínál majd az Erasmus+ és nagyobb hatékonysággal térülnek meg a befektetett források. Tanulmányunk továbbá, javaslatokon keresztül segíti a döntéshozókat, nemzeti mobilitási, illetve Erasmus irodák, intézményi nemzetközi irodák és a mobilitásban érintett szervezők munkáját az új program kialakításával és megvalósításával kapcsolatban.
However, we must not forget the difficulties of working abroad. Participants face communication difficulties: the level of foreign language skills can confuse in understanding workplace instructions, and communicating with employees, creating new conflicts in which they cannot adequately protect their interests. Lack of language tools is not the only problem that trainees face: nonverbal communication, different habits, values, or attitudes towards work also cause much stress. The difficulties of adapting to a foreign work environment, the tension caused by communication problems, the lack of a supportive environment (home), and the anxiety of adaptation difficulties all contribute to the development of what is known as the cultural shock.
However, the generation raised on the social network struggles with these difficulties differently than their forbear. This paper provides a concise overview of the theoretical background of social media use-related phenomena (FoMO, oversharing) and the psychological phenomena affecting cultural adaptation (cultural shock, stress, communication difficulties). Our quantitative research results confirm the hypothesized relationship between cultural shock, loneliness, social media use, and anxiety through social interaction in a foreign language.
"Rossz érzéssel mentem be dolgozni, idegesített a pingvinszerű munkaruha és olyan furcsa volt mindenki. Nem nagyon szóltak hozzám. Sokszor úgy éreztem, csak láb alatt vagyok. [..] Két-három hét kellett hogy feloldódjon a hangulatom munkában. Addig viszont nagyon egyedül éreztem magam és legszívesebben hazajöttem volna azonnal. (Edina, 21)
STRESSZ - MAGÁNYOSSÁG - KULTURÁLIS SOKK - MUNKAHELYI KÖRNYEZET - IDEGEN NYELVŰ KÖRNYEZET - NEHÉZSÉGEI - FÉLELEM A KIMARADÁSTÓL ÉRZÉSE (FOMO)
There any many factors and stakeholders involved that form the experience of the students who participate in internship programs. Internships in any hotel establishments provide a real sense of working and the Erasmus students have to face different adversities such as culture shock, poor remuneration, longer working hours, lack of rapport with the other workers and other sociocultural adaptation difficulties. Thus, these experiences can determine the future career goals of the interns.
The aim of this paper is to explore the impact of different stakeholders on the experience of the students. Implications for the hospitality industry and educational institutions and suggestions for future studies are offered.