ír
See also: Ír and Appendix:Variations of "ir"
Hungarian
editPronunciation
editEtymology 1
editFrom a Turkic language; compare Chuvash ҫыр (śyr), Turkish yazmak (“to write”).
Verb
editír
- (transitive) to write (optionally to someone: -nak/-nek, about someone/something: -ról/-ről)
- Perfective: megír
- levelet ír ― to write a letter
- (transitive) to burn (a compact disc)
- Perfective: kiír
- CD-t ír ― to burn a CD
Conjugation
editconjugation of ír
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | írok | írsz | ír | írunk | írtok | írnak | |
Def. | írom | írod | írja | írjuk | írjátok | írják | |||
2nd-p. o. | írlak | ― | |||||||
Past | Indef. | írtam | írtál | írt | írtunk | írtatok | írtak | ||
Def. | írtam | írtad | írta | írtuk | írtátok | írták | |||
2nd-p. o. | írtalak | ― | |||||||
Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. írni fog. | ||||||||
Archaic Preterit |
Indef. | írék | írál | íra | íránk | írátok | írának | ||
Def. | írám | írád | írá | íránk | írátok | írák | |||
2nd-p. o. | írálak | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. ír vala, írt vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | írandok | írandasz | írand | írandunk | írandotok | írandanak | ||
Def. | írandom | írandod | írandja | írandjuk | írandjátok | írandják | |||
2nd-p. o. | írandalak | ― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | írnék | írnál | írna | írnánk | írnátok | írnának | |
Def. | írnám | írnád | írná | írnánk (or írnók) |
írnátok | írnák | |||
2nd-p. o. | írnálak | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. írt volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | írjak | írj or írjál |
írjon | írjunk | írjatok | írjanak | |
Def. | írjam | írd or írjad |
írja | írjuk | írjátok | írják | |||
2nd-p. o. | írjalak | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. írt légyen | ||||||||
Infinitive | írni | írnom | írnod | írnia | írnunk | írnotok | írniuk | ||
Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
írás | író | írt or írott | írandó | írva (írván) | |||||
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs). | |||||||||
potential conjugation of ír
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | írhatok | írhatsz | írhat | írhatunk | írhattok | írhatnak | |
Def. | írhatom | írhatod | írhatja | írhatjuk | írhatjátok | írhatják | |||
2nd-p. o. | írhatlak | ― | |||||||
Past | Indef. | írhattam | írhattál | írhatott | írhattunk | írhattatok | írhattak | ||
Def. | írhattam | írhattad | írhatta | írhattuk | írhattátok | írhatták | |||
2nd-p. o. | írhattalak | ― | |||||||
Archaic Preterit |
Indef. | írhaték | írhatál | írhata | írhatánk | írhatátok | írhatának | ||
Def. | írhatám | írhatád | írhatá | írhatánk | írhatátok | írhaták | |||
2nd-p. o. | írhatálak | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. írhat vala, írhatott vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | írhatandok or írandhatok |
írhatandasz or írandhatsz |
írhatand or írandhat |
írhatandunk or írandhatunk |
írhatandotok or írandhattok |
írhatandanak or írandhatnak | ||
Def. | írhatandom or írandhatom |
írhatandod or írandhatod |
írhatandja or írandhatja |
írhatandjuk or írandhatjuk |
írhatandjátok or írandhatjátok |
írhatandják or írandhatják | |||
2nd-p. o. | írhatandalak or írandhatlak |
― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | írhatnék | írhatnál | írhatna | írhatnánk | írhatnátok | írhatnának | |
Def. | írhatnám | írhatnád | írhatná | írhatnánk (or írhatnók) |
írhatnátok | írhatnák | |||
2nd-p. o. | írhatnálak | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. írhatott volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | írhassak | írhass or írhassál |
írhasson | írhassunk | írhassatok | írhassanak | |
Def. | írhassam | írhasd or írhassad |
írhassa | írhassuk | írhassátok | írhassák | |||
2nd-p. o. | írhassalak | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. írhatott légyen | ||||||||
Inf. | (írhatni) | (írhatnom) | (írhatnod) | (írhatnia) | (írhatnunk) | (írhatnotok) | (írhatniuk) | ||
Positive adjective | írható | Neg. adj. | írhatatlan | Adv. part. | (írhatva / írhatván) | ||||
Troponyms
editDerived terms
edit(With verbal prefixes):
Etymology 2
editFrom the German Ire (“Irishman”), from English Irish, from Old Irish Ériu (“Ireland”).
Adjective
editír
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ír | írek |
accusative | írt | íreket |
dative | írnek | íreknek |
instrumental | írrel | írekkel |
causal-final | írért | írekért |
translative | írré | írekké |
terminative | írig | írekig |
essive-formal | írként | írekként |
essive-modal | írül | — |
inessive | írben | írekben |
superessive | íren | íreken |
adessive | írnél | íreknél |
illative | írbe | írekbe |
sublative | írre | írekre |
allative | írhez | írekhez |
elative | írből | írekből |
delative | írről | írekről |
ablative | írtől | írektől |
non-attributive possessive - singular |
íré | íreké |
non-attributive possessive - plural |
íréi | írekéi |
Noun
editír (countable and uncountable, plural írek)
- Irishman, Irishwoman (person)
- Irish (language)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ír | írek |
accusative | írt | íreket |
dative | írnek | íreknek |
instrumental | írrel | írekkel |
causal-final | írért | írekért |
translative | írré | írekké |
terminative | írig | írekig |
essive-formal | írként | írekként |
essive-modal | — | — |
inessive | írben | írekben |
superessive | íren | íreken |
adessive | írnél | íreknél |
illative | írbe | írekbe |
sublative | írre | írekre |
allative | írhez | írekhez |
elative | írből | írekből |
delative | írről | írekről |
ablative | írtől | írektől |
non-attributive possessive - singular |
íré | íreké |
non-attributive possessive - plural |
íréi | írekéi |
Possessive forms of ír | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | írem | írjeim |
2nd person sing. | íred | írjeid |
3rd person sing. | írje | írjei |
1st person plural | írünk | írjeink |
2nd person plural | íretek | írjeitek |
3rd person plural | írjük | írjeik |
Derived terms
editCompound words
Expressions
Etymology 3
editOf unknown origin.[1]
Noun
edit- balm, ointment, lotion, unguent (substance applied to skin to cure a wound or heal some other problem)
- 1846, János Arany, Toldi [1] Canto Four, trans.[2] by Watson Kirkconnell:
- Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, ¶ Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, ¶ Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, ¶ És ezerjófűvet tépni a sebére; ¶ Jaj! de a forrásnak kiszáradt az ágya, ¶ Az ezerjófűvet írul sem találja,
- As when the antlered stag, by arrows hurt, ¶ Darts to the forest-depths, with thickets girt, ¶ To seek the soothing water of a spring ¶ And herbs to heal his wound’s keen suffering, ¶ But finds, alas, the spring is dried-out ground ¶ And healing herbs are nowhere to be found;
- (literally, “…cannot find the centaury as a balm”)
- As when the antlered stag, by arrows hurt, ¶ Darts to the forest-depths, with thickets girt, ¶ To seek the soothing water of a spring ¶ And herbs to heal his wound’s keen suffering, ¶ But finds, alas, the spring is dried-out ground ¶ And healing herbs are nowhere to be found;
- Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, ¶ Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, ¶ Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, ¶ És ezerjófűvet tépni a sebére; ¶ Jaj! de a forrásnak kiszáradt az ágya, ¶ Az ezerjófűvet írul sem találja,
- 1854, János Arany, “The Moustache”, in A bajusz:
- Egyébiránt Szűcs György gazda ¶ Semmit is el nem mulaszta, ¶ Hogy bajuszát megnövelje, ¶ Meglévén… a puszta helye. – ¶ Kente, fente ő azt írral, ¶ Kígyóhájjal, medvezsírral, ¶ Ebkaporral, kutyatéjjel;
- For the rest, the farmer György Szűcs didn’t miss a single thing to grow his moustache, given… its bare space. – He did smear and rub it with balm, snake’s fat, bear’s grease, mayweed and spurge;
- 1803, Mihály Csokonai Vitéz, Tartózkodó kérelem[3] (A Restrained Plea),[4] trans. by Zsuzsanna Ozsváth and Frederick Turner
- A hatalmas szerelemnek ¶ Megemésztő tüze bánt. ¶ Te lehetsz írja sebemnek, ¶ Gyönyörű kis tulipánt!
- Love’s vast passion, all-consuming, ¶ Sears me with its blazing power; ¶ You’re the balm to heal my bleeding, ¶ Little Tulip, pretty flower:
- (literally, “you may be the balm of my wound”)
- Love’s vast passion, all-consuming, ¶ Sears me with its blazing power; ¶ You’re the balm to heal my bleeding, ¶ Little Tulip, pretty flower:
- A hatalmas szerelemnek ¶ Megemésztő tüze bánt. ¶ Te lehetsz írja sebemnek, ¶ Gyönyörű kis tulipánt!
- 1846, János Arany, Toldi [1] Canto Four, trans.[2] by Watson Kirkconnell:
- (figuratively) remedy for any kind of problem
- 1872, Mór Jókai, Az arany ember[5] (Timar’s Two Worlds),[6] part 3, chapter 2, trans. by Mrs. Hegan Kennard:
- Mihály a menyegzői nap után elvitte ifjú nejét magával utazni. Bejárták Svájcot, Olaszországot. Úgy jöttek vissza, ahogy elmentek. Se Helvécia andalító völgyei, se Itália fűszeres ligetei nem termettek az ő számára írt.
- Michael went with his young wife to travel, and visited Italy and Switzerland. They returned as they went. Neither the romantic Alpine valleys nor the fragrant orange-groves brought balm to his heart.
- 1872, Mór Jókai, Az arany ember[5] (Timar’s Two Worlds),[6] part 3, chapter 2, trans. by Mrs. Hegan Kennard:
Declension
editAs a rarely used word, its declension type is not firmly fixed. See also its its declension chart at E-Szókincs.
- Declension with back-vowel suffixes (the original declension, as in the above poems by János Arany):
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ír | írok |
accusative | írt | írokat |
dative | írnak | íroknak |
instrumental | írral | írokkal |
causal-final | írért | írokért |
translative | írrá | írokká |
terminative | írig | írokig |
essive-formal | írként | írokként |
essive-modal | írul | — |
inessive | írban | írokban |
superessive | íron | írokon |
adessive | írnál | íroknál |
illative | írba | írokba |
sublative | írra | írokra |
allative | írhoz | írokhoz |
elative | írból | írokból |
delative | írról | írokról |
ablative | írtól | íroktól |
non-attributive possessive - singular |
íré | íroké |
non-attributive possessive - plural |
íréi | írokéi |
Possessive forms of ír | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | írom | írjaim |
2nd person sing. | írod | írjaid |
3rd person sing. | írja | írjai |
1st person plural | írunk | írjaink |
2nd person plural | írotok | írjaitok |
3rd person plural | írjuk | írjaik |
- Declension with front-vowel suffixes:
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ír | írek |
accusative | írt | íreket |
dative | írnek | íreknek |
instrumental | írrel | írekkel |
causal-final | írért | írekért |
translative | írré | írekké |
terminative | írig | írekig |
essive-formal | írként | írekként |
essive-modal | — | — |
inessive | írben | írekben |
superessive | íren | íreken |
adessive | írnél | íreknél |
illative | írbe | írekbe |
sublative | írre | írekre |
allative | írhez | írekhez |
elative | írből | írekből |
delative | írről | írekről |
ablative | írtől | írektől |
non-attributive possessive - singular |
íré | íreké |
non-attributive possessive - plural |
íréi | írekéi |
Possessive forms of ír | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | írem | íreim, írjeim |
2nd person sing. | íred | íreid, írjeid |
3rd person sing. | íre, írje | írei, írjei |
1st person plural | írünk | íreink, írjeink |
2nd person plural | íretek | íreitek, írjeitek |
3rd person plural | írük, írjük | íreik, írjeik |
Derived terms
editCompound words
References
edit- ^ ír in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- (to write): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (Irish): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (balm, remedy): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Anagrams
editIrish
editEtymology
editCompare fír, another alternative form, which is indistinguishable from ír when lenited.
Noun
editír f (genitive singular íorach, nominative plural íoracha)
- Alternative form of fíor (“figure”)
Declension
editDeclension of ír
Mutation
editIrish mutation | |||
---|---|---|---|
Radical | Eclipsis | with h-prothesis | with t-prothesis |
ír | n-ír | hír | not applicable |
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs. |
Further reading
edit- Ó Dónaill, Niall (1977) “ír”, in Foclóir Gaeilge–Béarla, Dublin: An Gúm, →ISBN
Categories:
- Hungarian terms with IPA pronunciation
- Hungarian terms with audio pronunciation
- Rhymes:Hungarian/iːr
- Rhymes:Hungarian/iːr/1 syllable
- Hungarian terms borrowed from Turkic languages
- Hungarian terms derived from Turkic languages
- Hungarian lemmas
- Hungarian verbs
- Hungarian transitive verbs
- Hungarian verbs taking -nak/-nek
- Hungarian verbs taking -ról/-ről
- Hungarian terms with usage examples
- Hungarian terms borrowed from German
- Hungarian terms derived from German
- Hungarian terms derived from English
- Hungarian terms derived from Old Irish
- Hungarian adjectives
- Hungarian countable and uncountable nouns
- Hungarian nouns
- Hungarian terms with unknown etymologies
- Hungarian nouns with multiple plural forms
- Hungarian terms with quotations
- Hungarian nouns with two ways to form the possessive
- Hungarian terms with multiple lemma etymologies
- Hungarian terms with adjective and verb etymologies
- Hungarian terms with multiple noun etymologies
- Hungarian terms with noun and verb etymologies
- Hungarian terms with adjective and noun etymologies
- Hungarian two-letter words
- hu:Languages
- hu:Nationalities
- Irish lemmas
- Irish nouns
- Irish feminine nouns
- Irish fifth-declension nouns