jelei

Hungarian

Etymology

jel +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛlɛji]
• Hyphenation: je‧lei

Noun

jelei

1. third-person singular multiple-possession possessive of jel

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	jelei
accusative	—	jeleit
dative	—	jeleinek
instrumental	—	jeleivel
causal-final	—	jeleiért
translative	—	jeleivé
terminative	—	jeleiig
essive-formal	—	jeleiként
essive-modal	—	jeleiül
inessive	—	jeleiben
superessive	—	jelein
adessive	—	jeleinél
illative	—	jeleibe
sublative	—	jeleire
allative	—	jeleihez
elative	—	jeleiből
delative	—	jeleiről
ablative	—	jeleitől
non-attributive possessive - singular	—	jeleié
non-attributive possessive - plural	—	jeleiéi