kisgyermek

Hungarian

Etymology

kis (“small, little”) +‎ gyermek (“child”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiʒɟɛrmɛk]
• Hyphenation: kis‧gyer‧mek

Noun

kisgyermek (plural kisgyermekek)

1. Alternative form of kisgyerek, small child, kid

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kisgyermek	kisgyermekek
accusative	kisgyermeket	kisgyermekeket
dative	kisgyermeknek	kisgyermekeknek
instrumental	kisgyermekkel	kisgyermekekkel
causal-final	kisgyermekért	kisgyermekekért
translative	kisgyermekké	kisgyermekekké
terminative	kisgyermekig	kisgyermekekig
essive-formal	kisgyermekként	kisgyermekekként
essive-modal	—	—
inessive	kisgyermekben	kisgyermekekben
superessive	kisgyermeken	kisgyermekeken
adessive	kisgyermeknél	kisgyermekeknél
illative	kisgyermekbe	kisgyermekekbe
sublative	kisgyermekre	kisgyermekekre
allative	kisgyermekhez	kisgyermekekhez
elative	kisgyermekből	kisgyermekekből
delative	kisgyermekről	kisgyermekekről
ablative	kisgyermektől	kisgyermekektől
non-attributive possessive - singular	kisgyermeké	kisgyermekeké
non-attributive possessive - plural	kisgyermekéi	kisgyermekekéi

Possessive forms of kisgyermek
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kisgyermekem	kisgyermekeim
2nd person sing.	kisgyermeked	kisgyermekeid
3rd person sing.	kisgyermeke	kisgyermekei
1st person plural	kisgyermekünk	kisgyermekeink
2nd person plural	kisgyermeketek	kisgyermekeitek
3rd person plural	kisgyermekük	kisgyermekeik

Further reading

• kisgyermek in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN