Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, latinul: Comitatus Baraniensis, horvátul: Baranjska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban. 4429,60 km²-es területével hazánk 10. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,76%-át adja. Illetve közel 354 ezer fős lakosságával az 10. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 3,68%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.

Baranya vármegye
Baranya vármegye címere Baranya vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegyeszékhely	Pécs
Járások száma	10
Települések száma	301
megyei jogú városok	1
egyéb városok	13
ISO 3166-2	HU-BA
Főispán	Horváth Zoltán
Népesség
Teljes népesség	354 022 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	89,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4429,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Baranya vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Baranya vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat.

Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye, egyben a Dél-Dunántúl és egyben aDunántúl legnagyobb illetve az ország 5. legnépesebb települése, az UNESCO világörökségi helyszín és "a kultúra városának" is nevezett Pécs. De nevezetesebb települései közé tartozik a iparilag jelentős bányaváros Komló, a történelmi és kultúrális jelentőséggel bíró Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű erődjéről ismert Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány.

A megye területe 4429 km², Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően nedves kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.

Történelme gazdag és sokszínű, az emberi jelenlét már az őskorban kimutatható a területén. A római korban Pannonia provincia része volt, jelentős települései közé tartozott Sopianae (a mai Pécs). A honfoglalás után a magyar törzsek vették birtokba, majd a középkorban a terület fontos egyházi és kulturális központtá vált, különösen a pécsi püspökség 1009-es alapítása után. A török hódoltság idején (1541–1686) súlyos pusztítás érte a területet, azonban Pécs a hódoltság egyik fontos központja lett. A Habsburg-uralom alatt újjáépült, és jelentős sváb lakosság telepedett le. A 19. században Baranya az iparosodás és a bányászat egyik központja lett, különösen a szén- és uránbányászat révén. A trianoni békeszerződés révén a megye déli részeit Jugoszláviához csatolták. A második világháborút követően Baranya részt vett az ország ipari fejlesztésében, de a rendszerváltás után a bányászat visszaesése súlyos gazdasági kihívásokat hozott. A megye ma is jelentős kulturális örökséggel bír, Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt.

Nevének eredete

Baranya neve feltehetően személynévi eredetű, és valószínűleg egy szláv eredetű személynévből származik.

• Az egyik elmélet szerint a név valamely Bran- kezdetű szláv személynév, például Branibor, Branimir vagy Braniszláv rövidüléséből alakult ki.
• Egy másik elmélet szerint a név a szláv "bara" szóból ered, amely mocsarat jelent, utalva a megye területén található mocsaras vidékre.

A pontos eredet azonban nem teljesen tisztázott, és több elmélet is létezik a név keletkezésére vonatkozóan.

Címer

A vármegye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, amelynek kék mezejében, zöld pajzstalapon egy kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya emelkedik.

A bástya kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában pedig egy nyitott arany leveleskoronával díszített, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, amelyen arany L és J betűk láthatók. Az első szint párkányzatán két férfi halad balról jobbra, vállukon egy rúdon hatalmas, zöld levelű szőlőfürtöt visznek. Fejük aranyló búzakalászokból font koszorúval díszített, csizmájuk fekete. A jobb oldali férfi vörös zekét és kék nadrágot, míg a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A kapu csapórácsa fekete. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág keretezi.

A kapubástya a vármegyei státuszra utal, míg a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat idéz: Jozsue kémei az Eskol völgyéből egy hatalmas szőlőfürtöt hoztak Kánaán termékenységének jeléül (Nm 13, 23-24). Ugyanakkor a jelenet megkomponálásában szerepet játszhatott a Baranyában ismert heveng is, amely rúdra akasztott fürtökből készített "óriásfürt".

Baranya vármegye történelmi címere

Földrajz

Jellegzetes baranyai táj

Domborzat

Baranya földrajzilag változatos terület: északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti része síkság. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.

Éghajlat

Baranya vármegye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.

Geológia

A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszén készletének 98%-a itt található, továbbá a Mecsek fontos uránérc-lelőhely. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.

Vízrajz

Mecseki látkép.

Nagyobb folyóvizei:

• Duna
• Dráva

Nagyobb állóvizei:

• Pécsi-tó

Élővilág, természetvédelem

Baranya vármegye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek.

A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Baranya vármegye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Mekényes (Sásdi kistérség),
  • a megye legdélibb települése Kásád (Siklósi kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Homorúd (Mohácsi kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Zádor (Szigetvári kistérség).

Történelem

Baranya vármegye felosztása 1920-ban

Baranya megye kialakítása 1950-ben.
1 Somogy megyétől Baranyához
2 Bács-Bodrog megye
3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
4 Baranya megye 1950-től
5 Mai megyehatár
6 Megszűnt 1949-es megyehatár

Baranya vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről a vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a vármegye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Siklós mezőváros lakosságának 70%-a volt földbirtokos az 1840-es évek elején. Az 1840-ben kihirdetett örökváltságról szóló törvény több családnak reményt jelentett. A megváltási összegek elég magasak voltak azonban, így többnyire módosabb mezővárosokkal vagy falvakkal lehetett a szerződéseket megkötni. Batthyány Kázmér 1846-ban Bodony, Drávacsehi, Drávaszerdahely, Hásságy, Egerág, Udvard falvakkal jobbágyaival szerződött, majd egy évvel később következett Szava, Drávapalkonya, Mozsgó jobbágyai is. Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította. Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban.

Siklós 1847. június 20-án kötötte meg földesurával az örökváltsági szerződést. A szerződésben újpolgároknak nevezték már az 53 cigány családot. A szerződés azonban a következő évek politikai zűrzavarában több ponton sérült, és csak a szabadságharc leverése után rendeződött.

Az 1848-as forradalom hírét Baranyában elsőként Mohácson tudták meg, amikor március 17-én egy komáromi kereskedő kikötött a „Nádor” hajóval a településen.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

PÉCS

Komló

Mohács

Szigetvár

Siklós

Szentlőrinc

Kozármisleny

Pécsvárad

Harkány

Bóly

Sásd

Sellye

Mágocs

Villány

Baranya megye városai

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Baranya megyéhez hét járás tartozott: Hegyháti (székhelye Sásd volt), Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi, a megyerendezés során pedig február 1-jén ide csatolták Somogy megyétől a Szigetvári járást, így Baranya megyében 1950. február 1-jétől nyolc járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a nyolcból egy járás megszűnt, viszont két újat is szerveztek. A megszűnő Szentlőrinci járás községeit a Pécsi, a Siklósi, a Szigetvári és az újonnan létrehozott Sellyei járáshoz osztották be. Ez utóbbi a Szentlőrincin kívül a Szigetvári járásból is átvett területeket. A másik újonnan alakult járás a Komlói volt, melynek községei megelőzően legnagyobb részt a Hegyháti járáshoz tartoztak. További változás volt ugyanekkor a Hegyháti járás elnevezésének Sásdira változtatása, mivel a járásrendezés során valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították.

Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Baranya megye kilenc járásra oszlott (Komlói, Mohács, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári és Villányi).

Ezt követően 1983-ig a kilencből öt járás szűnt meg: a Komlói (1952), a Villányi (1956), a Sellyei (1963), a Pécsváradi (1966) és a Pécsi (1978). 1978 végén a Sásdi járás székhelyét Komlóra helyezték, és neve ennek megfelelően Komlói járásra változott, így tehát a megyében 1950-52 majd 1978-83 között is létezett járás ezen a néven. A járások megszűnésekor, 1983 végén a megyéhez négy járás tartozott (Komlói, Mohács, Siklósi és Szigetvári).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Baranya megyéhez egy megyei város tartozott, Mohács. A megye székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Pécs attól kezdve Baranya megyéhez tartozott.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Komló (1951-ben), Szigetvár (1966-ban) és Siklós (1977-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Pécs közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Mohács közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mohácsi járáshoz tartozott. Komló 1951-es várossá nyilvánításakor a Komlói járáshoz tartozott, 1952-ben azonban a megyei tanács alá rendelték, a Komlói járás pedig megszűnt, nagyrészt a Sásdi járáshoz csatolták.

Pécs 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Baranya megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Komlói és a Mohácsi 1973-ban, a Pécsi 1978-ban, a Szigetvári pedig 1981-ben. Ezek csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, és központjuk egyúttal járási székhely is maradt Pécs kivételével. A Pécsi városkörnyék megalakulása egybeesett a Pécsi járás megszűnésével, a megszűnő járás Pécstől távolabbi községeit a megmaradt négy járáshoz csatolták át. A megye városai közül egyedül Siklósnak nem volt városkörnyéke 1983 végén.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pécsvárad, Sásd, Sellye) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. Baranyában a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, Baranyában 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így 1990-re Baranya (Győr-Sopron mellett) az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Önkormányzat és közigazgatás

Vármegyei közgyűlés

• A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Baranya Megyei Közgyűlés 18 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Baranya Megyei Közgyülés összetétele (2019–2024)

18 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Szocialisták: 1
  Momentum Mozgalom: 1
  Jobbik Mozgalom: 2
  Fidesz–KDNP: 12

Párt		Mandátum	Megyei Közgyűlés 2019-2024
	Fidesz-KDNP	12
	Demokratikus Koalíció	2
	Jobbik	2
	Momentum Mozgalom	1
	Magyar Szocialista Párt	1

• A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Baranya Vármegyei Közgyűlés 18 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Baranya Vármegyei Közgyülés összetétele (2024–2029)

17 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Momentum Mozgalom: 1
  Fidesz–KDNP: 12
  Mi Hazánk Mozgalom: 2

Párt		Mandátum	Vármegyei Közgyűlés 2024-2029
	Fidesz-KDNP	12
	Momentum Mozgalom	1
	Demokratikus Koalíció	2
	Mi Hazánk Mozgalom	2
	VAN Közéleti Egyesület	1

Járások

Baranya megye járásai 2013. január 1-jétől

• Baranya megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-i közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Bólyi járás	Bóly	16	1	11 879	220,03	54
2	Hegyháti járás	Sásd	25	2	12 662	360,72	35
3	Komlói járás	Komló	20	1	35 084	292,48	120
4	Mohácsi járás	Mohács	26	1	34 901	600,98	58
5	Pécsi járás	Pécs	40	2	180 138	623,07	289
6	Pécsváradi járás	Pécsvárad	17	1	11 787	246,44	48
7	Sellyei járás	Sellye	38	1	14 383	493,69	29
8	Siklósi járás	Siklós	53	3	36 106	652,99	55
9	Szentlőrinci járás	Szentlőrinc	21	1	15 044	282,43	53
10	Szigetvári járás	Szigetvár	45	1	25 158	656,76	38

Kistérségek

Baranya megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód	Kistérség neve	Központ	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
3201	Komlói kistérség	Komló	19	1	37 473	314,6	119
3202	Mohácsi kistérség	Mohács	43	2	47 587	846,29	56
3207	Pécsi kistérség	Pécs	39	2	176 519	570,83	309
3208	Pécsváradi kistérség	Pécsvárad	19	1	12 283	258,49	48
3203	Sásdi kistérség	Sásd	27	2	13 737	383,87	36
3204	Sellyei kistérség	Sellye	35	1	13 235	463,33	29
3205	Siklósi kistérség	Siklós	53	3	36 106	652,99	55
3209	Szentlőrinci kistérség	Szentlőrinc	20	1	14 756	270,28	55
3206	Szigetvári kistérség	Szigetvár	46	1	25 446	668,91	38

Népesség

A megyei nemzetiségei a következők:

Baranya megye nemzetiségei Nemzetiség fő (százalék) magyarok    328 370 (84,97) németek    25 777 (6,67) cigányok    17 585 (4,55) horvátok    7 185 (1,86) egyéb    7 535(1,95) Forrás: A 2011. évi magyarországi népszámlálás adatai

A megye lakosság: 391 455 fő (2011. évi népszámlálás)

Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a (a 2001-es népszámlálás adatai szerint egy település, Ófalu abszolút német többségű volt, valamint 20 másik településen a német lakosság 20% feletti kisebbséget alkotott) és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a. (2001-ben három falu volt horvát többségű és további öt településen 20% feletti horvát kisebbség volt).

Magyarországi németek Baranya megyében

A 2011-es népszámlálás alapján a megye legnépesebb nemzetiségét a németek alkotják, 6,7%-kal. 4,55%-kal a romák alkotják a második legnagyobb kisebbséget. Jelentős számú még az 1,86%-ot kitevő horvát nemzetiség.

Gazdaság

A villányi borvidék

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96), 2. Hauni Hungária Kft (282), 3. Pannongreen Kft (294).

2018. első negyedévében a munkanélküliségi ráta 8,1% volt.

Ipar

Évtizedeken át jelentős uránérc- és feketekőszén-bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar vette át.

Jelentősebb ipari tevékenységek:

• dohányfeldolgozás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
• porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.)
• sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
• cipőgyártás (Szigetvár)
• cementgyártás (Beremendi Cementgyár, Királyegyházi Cementgyár)
• elektronikai termékek gyártása (Harman Magyarország Kft.)
• gépgyártás (Körber Hungária Gépgyártó Kft.)

Mezőgazdaság

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Híres szülöttei

• Mitterpacher Dániel Antal (Pécsvárad, 1745. június 4. – Pest, 1823. február 19.) római katolikus pap, cikádori apát, skutari választott püspök, császári és királyi valóságos tanácsos
• Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.) keramikusművész, nagyiparos, a pécsi Zsolnay porcelángyár felfejlesztője
• Hamerli János (Pécs, 1840. február 28. – Pécs, 1895. május 11.) Magyarország első kesztyűgyárának alapítója
• Victor Vasarely (Pécs, 1906. április 9. – Párizs, 1997. március 15.) magyar–francia festő, szobrász, az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselője
• Tímár Éva (Siklós, 1940. október 12. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
• Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke
• Dunai Tamás (Mohács, 1949. július 10. – Budapest, 2023. február 22.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
• Eötvös József (Pécs, 1962. október 15. –) Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas magyar gitárművész, zeneszerző, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára
• Sümegi Eszter (Mohács, 1965. április 10.) Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes és kiváló művész
• Frei Tamás (Pécs, 1966. május 21.) magyar újságíró, író, műsorvezető, üzletember
• Lovasi András (Pécs, 1967. június 20. –) Kossuth-díjas magyar zenész, énekes. A Kispál és a Borz együttes énekese
• Matyi Dezső (Siklós, 1968. március 27.–) magyar könyvkiadó, a pécsi Direkt Kft, az Alexandra Kiadó, az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa
• Kárász Róbert (Szigetvár, 1969. november 1. – ) a Duna Médiaszolgáltató kreatív igazgatója
• Erős Antónia (Szigetvár, 1970. október 2. –) magyar újságíró, televíziós műsorvezető
• Vujity Tvrtko (Pécs, 1972. szeptember 24. –) Joseph Pulitzer-emlékdíjas horvát származású magyar író, újságíró, Magyarország népszerű televíziós riportere
• Kamarás Iván (Pécs, 1972. december 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész. Édesanyja Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművész
• Gera Zoltán (Pécs, 1979. április 22. –) magyar válogatott labdarúgó, posztját tekintve középpályás. Jelenleg a Kecskeméti TE vezetőedzője
• Jakabos Zsuzsanna (Pécs, 1989. április 3. –) Európa-bajnok magyar úszó, olimpikon
• Hosszú Katinka (Pécs, 1989. május 3. –) háromszoros olimpiai, huszonhatszoros világ- és harmincötszörös Európa-bajnok, magyar úszónő

• 
  Victor Vasarely
• 
  Hosszú Katinka
• 
  Erős Antónia
• 
  Gera Zoltán
• 
  Vujity Tvrtko

Kultúra

Lásd még:

• Pécs kulturális élete
• Baranya megyei múzeumok listája
• Baranya megyei kulturális programok listája

Turizmus

Pécs belvárosa

Mohács belvárosa

A siklósi vár

A máriagyüdi kegytemplom

Szigetvári vár

Pécsváradi bencés kolostor

A püspökszentlászlói arborétum

Épített örökség: a kulturális turizmus célpontjai

Pécs

A turisztikai régió legfőbb látnivalóját a régió székhelye jelenti. Utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek (Jakováli Hasszán dzsámija, Gázi Kászim pasa dzsámija, Ferhád pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje), a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a skandináv típusú lakótelep – Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják.

A város fő turisztikai célpontjai a világörökség részét képező Ókeresztény sírkamrák, a Széchenyi tér és nevezetességei, a Király utca, a Pécsi Nemzeti Színház, a dóm alatti Sétatér és Szent István tér, a szerelmesek lakatjai, a Jókai tér és a belváros színpompás Zsolnay tetői.

A kalandvágyóbb turista felmehet a Mecsekbe, a Misina csúcsán álló, közel 200 méteres Pécsi tévétoronyba, a Pécsi Állatkertbe és utazhat a 2009-ben felújított Mecseki kisvasúton.

Mohács

Magyarország legdélebbi Duna-parti és a megye harmadik legnépesebb települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. A bejáratot, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

Siklós

Büszkesége a siklósi vár, mely 18. századi fennmaradt formájával az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A várkápolna 14-15. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel.

Máriagyűd

A Siklóssal összeépült településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma, a Máriagyűdi Bazilika. Hivatalosan VII. Piusz pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.

Szigetvár

Említésre méltó történelmi központja és a szigetvári vár. Szigetvár erődítményrendszere magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.

Pécsvárad

A váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi. A vár és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Figyelmet érdemel még Szabó László 1956-os emlékműve.

Az Ormánság népi építészetének emlékei:

A terület a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései Vajszló és Sellye. Lakossága hagyományosan református. Egyedülálló festett kazettás templomaik (Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák.

Zselic (Baranya megyei települései) népi emlékei:

Ibafán különleges élményt kínál az egyedülálló Janus Pannonius Múzeum által létrehozott pipatörténeti kiállítás, az Ibafai Pipamúzeum. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint pl.:pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Magyarlukafa, Almamellék, Szentlászló, Boldogasszonyfa.

A Kelet-Mecsek építészetének emlékei:

Egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. Gyakorlatilag egész területe védett, a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A tájegység aprófalvai a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt kirándulóhely a Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai, Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral, a Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár, Magyaregregy közelében a Márévár, a zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával.

Természeti örökség

A megye számos védett természeti értéket rejt: abaligeti cseppkőbarlang, Szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.

• Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza – Harkány: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény víze a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. [1]
• Hullám Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő – Pécs: 1935-ben alapított létesítmény, a szabadtéri strandunkon felszerelt hullámoztató berendezésről kapta, része a Abay Nemes Oszkár sportuszoda 50 m2 vízfelülettel, Búvárbébi Úszóiskolával. Hagyományos fürdési lehetőséget a Hullám Egészségmegőrző Paradicsomban találnak a fürdőzők. A Hullámfürdő a gyógyászati szolgáltatásai révén gyógyfürdő is. [2]
• Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő – Szigetvár: 62 fokos gyógyvíze 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.
• Siklósi Thermal Spa

Üdülőturizmus

Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.

Rendezvények

A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár.

Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

• 
  Pécs, a vármegyeszékhely
• 
  A siklósi vár
• 
  Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs főterén
• 
  Hagyomános magyar parasztház Kisújbányán
• 
  A Pécsváradi bencés kolostor
• 
  Szigetvár városháza
• 
  Harangtorony Petőczpusztán
• 
  Kristálybarlang Nagyharsányon

Települései

A pécsi megyeháza

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, a Dunántúl legnépesebb települése, egyike az ország öt legnagyobb településének és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él. A városi lakosság aránya 65 százalék.

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai szerint)

Város	Népesség (fő, 2019)	Népesség (fő, 2022)	+/-
Pécs	142 873	139 330
Komló	22 635	21 917
Mohács	17 089	17 239
Szigetvár	10 421	9 638
Siklós	8 912	8 797
Kozármisleny	6 215	6 663
Szentlőrinc	6 184	6 045
Harkány	4 632	4 675
Pécsvárad	3 982	3 818
Bóly	3 824	3 721
Sásd	2 935	2 841
Sellye	2 448	2 418
Villány	2 282	2 031
Mágocs	2 191	2 111

Községek, nagyközségek

Abaliget Adorjás Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Ág Áta Babarc Babarcszőlős Bakonya Bakóca Baksa Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Bánfa Bár Belvárdgyula Beremend Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csarnóta Csányoszró Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs

Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Hirics Himesháza Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Katádfa Kákics Kárász Kásád Kátoly Kemse Keszü Kékesd Kémes Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér

Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kovácshida Kovácsszénája Kórós Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lapáncsa Lánycsók Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Maráza Markóc Marócsa Martonfa Matty Mánfa Márfa Máriakéménd Márok Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér

Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Óbánya Ócsárd Ófalu Ózdfalu Palé Palkonya Palotabozsok Patapoklosi Páprád Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pogány Pócsa Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhatvan Somogyhárságy Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szava Szágy

Szárász Szászvár Szebény Szederkény Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Székelyszabar Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Teklafalu Tengeri Tékes Tésenfa Téseny Tormás Tófű Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Vajszló Varga Várad Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Velény Versend Vékény Véménd Villánykövesd Vokány Zaláta Zádor Zengővárkony Zók

Nemzetközi partnerek

• Zára megye

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat.

• Baranya címerei
• Hivatalos oldal
• Baranya Portál Archiválva 2007. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve 2007
• Baranyai Református Egyházmegye honlapja
• baranyai magyar néprajzi csoportjai

Források

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5 
• Hernádi László Mihály 1995: A Baranyai Helytörténetírás (1968–1989) és a Baranyai Történetírás (1990–1995) repertóriuma. Pécs.