Caprera
Caprera egy sziget Olaszországban, Szardínia régióban, a La Maddalena-szigetcsoport tagja,[1] közigazgatásilag La Maddalena községhez tartozik. A 15,7 km² területű sziget legmagasabb pontja a 212 m magas Teialone-hegy. A gyéren lakott szigetet a La Maddalena-szigettel egy töltésút köti össze. A lakosság főleg Stagnali faluban él.
| Caprera | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Szardínia |
| Megye | Sassari megye |
| Község | La Maddalena |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Tirrén-tenger |
| Szigetcsoport | La Maddalena-szigetcsoport |
| Terület | 15,7 km² |
| Legmagasabb pont | 212 |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 Caprera
Pozíció Szardínia (sziget) térképén
| |
 é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″41.206686°N 9.461689°EKoordináták: é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″41.206686°N 9.461689°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caprera témájú médiaállományokat. | |
A sziget teljes egészében része a La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Parknak (Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena), amely egy országos jelentőségű tengeri és szárazföldi természetvédelmi terület.
Caprera ad otthont az ország egyik legrégebbi és a Földközi-tenger egyik legnagyobb vitorlázó központjának, a Caprerai Vitorlás Központnak is (Centro Velico Caprera).
A sziget nemzetközi hírét Giuseppe Garibaldi olasz hazafi és tábornok alapozta meg, ugyanis ide vonult vissza, és halála után itt temették el.
Földrajza
szerkesztésA szigetet riákkal tarkított gránitsziklás és homokos partok szegélyezik, a belső részeken pedig főleg tűlevelűekből álló erdős területek találhatóak. A Punta Rossa területtől délre eső részek a sziget legvédettebbjei közé tartoznak, itt találhatóak az Andreani-öböl és a Relitto-strand. A keleti partvidék, a Punta Coticcio-i marina és a Coticcio-öböl is fokozott védelmet élvez. A szigeten számos endemikus faj is él.[2]
Története
szerkesztés
Caprera partjainál számos római hajóroncs található, a szigeten azonban csak századokkal később telepedtek meg, főleg pásztorok. A La Maddalena-szigetcsoport a 18. században katonai jelentőségre tett szert, amikor 1767-ben a Szárd–Piemonti Királyság elfoglalta és támaszpontot létesített a királyi hadiflotta számára. Így biztosították Észak-Szardínia partjait a csempészekkel, a kalózokkal és a franciákkal szemben. A kiépített erődrendszer maradványai ma is láthatóak a szigeteken, így Caprerán is. A 19. században újabb katonai épületekkel népesítették be a területet, melyek stratégiai fontossággal bírtak az olasz hadsereg számára.[3]
A sziget mindenekelőtt Giuseppe Garibaldi itt töltött éveiről vált ismertté. Az olasz nemzeti hős 1854-ben visszatért Olaszországba, és a testvére halála után kapott örökségéből megvásárolta a sziget északi felét. Előbb egy kunyhóban lakott, majd felépíttette a híres „fehér házát”, mely ma múzeumként működik.[4] Később gyermekei és támogatói segítségével megvásárolhatta a sziget másik felét is, mely addig egy angol házaspár, Richard és Emma Collins tulajdona volt.
Kiterjedt birtokán fákat ültetett és gazdálkodni kezdett. A földek művelése mellett tyúkokat, juhokat, lovakat (köztük híres fehér lovát, Marsalát is, aki a ház közelében lett eltemetve) és szamarakat tartott. Utóbbiaknak ellenségei nevét adta, a legmakacsabb például IX. Piusz pápa lett. A házában vele élt családja egy része is.
1859-ben, a szabadságharc hírére elhagyta a szigetet. Végül utolsó éveire visszatért, és itt érte a halál. Garibaldi szobájában az óra és a naptárak mai napig a tábornok halálának időpontját jelzik: 1882. június 2., 18 óra 22 perc. Utolsó kívánsága ellenére holttestét bebalzsamozták, és a ház mögött temették el. Sírköve gránitból készült.
Hajói és tárgyai a házában kialakított népszerű múzeum relikviái lettek. A tábornok szigeten töltött éveiről lánya, Clelia írt könyvet Apám (olaszul: Mio padre) címmel.
Stagnali faluban egy földrajzi és ásványtani,[5] illetve egy tengeri múzeum[6] is működik.
Érdekesség
szerkesztés2007. május 12-én a szigetről indult a 90. Giro d’Italia kerékpáros körverseny, így emlékezve a sziget híres halottjára, Garibaldi születésnapjának 200. évfordulójára.
A szigetről Luigi Carnera csillagász kisbolygót nevezett el: 479 Caprera.
Egyik hajdani alkalmazottja visszaemlékezése szerint[7] Batthyány Ilona Garibaldi iránti tiszteletből a szigetről nevezte el a még a férje által épített[8] fürdőt, amiről később az azt tápláló forrás és a Caprera-patak, majd egy tér[9] és egy utca[10] is a nevét kapta Cinkotán.
Galéria
szerkesztés-
Gránitsziklás part -
Caprerai öböl -
Öböl -
Erődítmény -
Növényzet -
Növényzet -
Garibaldi szobra
.JPG)
.JPG)
.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Caprera szigete. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Természet. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Erődítmények. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Garibaldi Múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Földrajzi és ásványtani múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Tengeri múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Eöri Dénes: A grófnő Cinkotán is gyűlölte a Habsburgokat, beszélgetés a 75 éves, TSZ. nyugdíjas Ganyecz István bácsival, Helyi Hírek 2. évfolyam 7. szám, helyihirek.hu - 1990. július 15.
- ↑ Schmidt Sándor Czinkota geologiai viszonyairól239-342, Földtani közlöny 23. köt. 11-12. füz. - 1893. november-december
- ↑ A XVI. kor. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az eddig el nem nevezett utcák közül, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1974. június 26.
- ↑ Caprera utca, Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében; Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.
Források
szerkesztés- Giuseppe Garibaldi Archiválva 2017. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Park) (olaszul)
További információk
szerkesztés
- A La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Park honlapja (olaszul)
- Clelia Garibaldi: Apám (Mio Padre) (olaszul)
- Caprera - Garibaldi szigete (olaszul)
