Nyúlfélék
A nyúlfélék (Leporidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén – jelen | ||||||||||||||||||||||||
 Nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúlfélék témájú médiaállományokat és Nyúlfélék témájú kategóriát. |
.jpg)
A családba 1 élő alcsalád és 2 kihalt alcsalád tartozik. Az élő alcsaládban 11 élő nem, 5 kihalt nem és 61 élő faj van.
A nyúlfélék hímjét baknak nevezik.
A nyulak ivartalanítása 6-12 hónapos koruk közt ajánlott,de fontos, hogy több mint egy kilók legyenek.
Előfordulásuk
szerkesztésA nyúlfélék az egész Földön őshonosak, kivéve az Antarktiszt és Ausztráliát és Óceániát, ahová az ember telepítette be őket. A betelepített helyeken kártevő állatoknak számítanak, míg az eredeti élőhelyükön számos ragadozó állatnak fő táplálékforrásai. Egyes nyúlfajok végveszélyben vannak.
Megjelenésük
szerkesztésA nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.[1]
Az állatok mérete igen változatos. Az apró észak-amerikai törpenyúltól (Brachylagus idahoensis), amely 25-29 centiméter hosszú és 300 gramm testtömegű, a mezei nyúlig (Lepus europaeus) terjed, amely 50-70 centiméter hosszú és 2500-6500 gramm tömegű is lehet.
A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Világra jöttükkor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál. Az e családba tartozó állatokat zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. De éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlfélék felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli. A valódi rágcsálóknál csak egy pár metszőfog nő ki, amelyek az alsó állkapocs megfelelő fogaihoz illeszkednek. A külső formát a funkció határozza meg, és nem jelent szorosabb rokonságot, mint ahogy azt a nyúlfélék kövületi maradványai is bizonyítják. A nyúlféléket és rágcsálókat tehát egymással párhuzamosan futó fejlődési ágnak kell tekintenünk (konvergens evolúció). A nyúlfélék fogképlete a következő:
Életmódjuk
szerkesztésAz állatok sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak, köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhőz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik, ilyen a mezei nyúl.[1]
Szaporodásuk
szerkesztésA vemhesség fajtól függően 28-50 napig tart. A felszínen lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük, míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok.[1] Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő.
Evolúciójuk
szerkesztésA legidősebb nyúlkövület a késő eocén korszakból származik. Ekkortájt az állatok már jelen voltak Ázsia és Észak-Amerika területén is. Az idő teltével a nyúlfélék egyre gyorsabb állatokká váltak, hátsó lábaik kezdtek meghosszabbodni. Az oligocénben az észak-amerikai Palaeolagus rövid hátsó lábakkal rendelkezett, ami arra hagy következtetni, hogy inkább szaladt és nem ugrott; egyébként nyúlszerű lény volt.[2] Két, még le nem írt és nevezett fosszilis nyúlféle, (egyik Kína területéről, mindegy 48 millió évvel ezelőttről; a másik India területéről, mindegy 53 millió évvel ezelőttről), bokája, olyan ősi vonásokat mutat, hogy egyes tudós szerint a nyúlfélék és a pocoknyúlfélék családjainak különválását korábbra kéne tenni.[3]
Rendszerezés
szerkesztésA családba többek között az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:
Archaeolaginae
szerkesztésAz †Archaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:
- †Archaeolagus Dice, 1917
- †Hypolagus Dice, 1917
- †Notolagus Wilson, 1938
- †Panolax Cope, 1874
Palaeolaginae
szerkesztésA †Palaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:
- †Agispelagus Argyropulo, 1939
- †Aluralagus Downey, 1968
- †Austrolagomys Stromer, 1926
- †Aztlanolagus Russell & Harris, 1986
- †Chadrolagus Gawne, 1978
- †Coelogenys Illiger, 1811
- †Gobiolagus Burke, 1941
- †Lagotherium Pictet, 1853
- †Lepoides White, 1988
- †Nekrolagus Hibbard, 1939
- †Ordolagus de Muizon, 1977
- †Paranotolagus Miller & Carranza-Castaneda, 1982
- †Pewelagus White, 1984
- †Pliopentalagus Gureev & Konkova, 1964
- †Pronotolagus White, 1991
- †Tachylagus Storer, 1992
- †Trischizolagus Radulesco & Samson, 1967
- †Veterilepus Radulesco & Samson, 1967
- †Litolagus Dawson, 1958
- †Megalagus Walker, 1931
- †Mytonolagus Burke, 1934
- †Palaeolagus Leidy, 1856
Valódi nyulak
szerkesztésA valódi nyulak (Leporinae) alcsaládjába 11 élő nem, 6 kihalt nem és 61 élő faj tartozik:
- Brachylagus (Miller, 1900) – 1 faj
- észak-amerikai törpenyúl (Brachylagus idahoensis)
- Bunolagus (Thomas, 1929) – 1 faj
- dél-afrikai folyaminyúl (Bunolagus monticularis)
- Caprolagus (Blyth, 1845) – 1 faj
- sörtés nyúl (Caprolagus hispidus)
- Macrotolagus alnem, 1 faj
- Allen-szamárnyúl (Lepus alleni)
- Poecilolagus alnem, 1 faj
- hócipős nyúl (Lepus americanus)
- Lepus alnem, 3 faj
- sarki nyúl (Lepus arcticus)
- tundranyúl (Lepus othus)
- havasi nyúl (Lepus timidus)
- Proeulagus alnem, 8 faj
- kaliforniai szamárnyúl (Lepus californicus)
- fehérfarkú nyúl (Lepus callotis)
- fokföldi nyúl (Lepus capensis)
- Tehuantepec-nyúl (Lepus flavigularis)
- Espirito Santo-szigeti nyúl (Lepus insularis)
- bozóti nyúl (Lepus saxatilis)
- tibeti nyúl (Lepus tibetanus)
- sivatagi nyúl (Lepus tolai)
- Eulagos alnem, 10 faj
- spanyol mezei nyúl (Lepus castroviejoi)
- jünnani nyúl (Lepus comus)
- koreai nyúl (Lepus coreanus)
- korzikai mezei nyúl (Lepus corsicanus)
- mezei nyúl (Lepus europaeus)
- ibériai mezei nyúl (Lepus granatensis)
- mandzsu nyúl (Lepus mandshuricus)
- gyapjas nyúl (Lepus oiostolus)
- etióp hegyinyúl (Lepus starcki)
- prérinyúl (Lepus townsendii)
- Sabanalagus alnem, 2 faj
- etióp nyúl (Lepus fagani)
- szavannanyúl (Lepus microtis) - szinonimája: Lepus victoriae
- Indolagus alnem, 3 faj
- hajnani nyúl (Lepus hainanus)
- indiai nyúl (Lepus nigricollis)
- burmai nyúl (Lepus peguensis)
- Sinolagus, 1 faj
- kínai nyúl (Lepus sinensis)
- Tarimolagus, 1 faj
- yarkandi nyúl (Lepus yarkandensis)
- Bizonytalan helyzetűek (a Lepus nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok), 2 faj:
- japán nyúl (Lepus brachyurus)
- Lepus habessinicus
- Nesolagus (Forsyth-Major, 1899) – 2 faj
- szumátrai üreginyúl (Nesolagus netscheri)
- annami üreginyúl (Nesolagus timminsi)
- Oryctolagus (Lilljeborg, 1874) – 1 faj
- üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
- házi nyúl (Oryctolagus cuniculus domestica)
- üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
- Pentalagus (Lyon, 1904) – 1 faj
- amami nyúl (Pentalagus furnessi)
- Poelagus (St. Leger, 1932) – 1 faj
- gyepi nyúl (Poelagus marjorita)
- Pronolagus (Lyon, 1904) – 3 faj
- nagy vörös szirtinyúl (Pronolagus crassicaudatus)
- Pronolagus randensis
- vörös szirtinyúl (Pronolagus rupestris)
- Romerolagus (Merriam, 1896) – 1 faj
- azték nyúl (Romerolagus diazi)
- Sylvilagus (Gray, 1867) – 17 faj
- Microlagus alnem, 1 faj
- nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)
- Tapeti alnem, 4 faj
- mocsári nyúl (Sylvilagus aquaticus)
- erdei vattafarkúnyúl vagy tapeti (Sylvilagus brasiliensis)
- mocsári vattafarkúnyúl (Sylvilagus palustris)
- venezuelai vattafarkúnyúl (Sylvilagus varynaensis)
- Sylvilagus alnem, 9 faj
- Audubon-vattafarkúnyúl (Sylvilagus audubonii)
- Manzano-hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus cognatus)
- mexikói vattafarkúnyúl (Sylvilagus cunicularius)
- floridai üreginyúl (Sylvilagus floridanus)
- Tres Marias-szigeti vattafarkúnyúl (Sylvilagus graysoni)
- hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus nuttallii)
- Appalache-hegységi vattafarkúnyúl (Sylvilagus obscurus)
- Sylvilagus robustus
- kelet-amerikai üreginyúl (Sylvilagus transitionalis)
- Bizonytalan helyzetűek (a Sylvilagus nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok), 3 faj:
- Costa Rica-i vattafarkúnyúl (Sylvilagus dicei)
- Omilteme-vattafarkúnyúl (Sylvilagus insonus)
- San José-üreginyúl (Sylvilagus mansuetus)
- Az alcsalád kihalt nemei:
- †Alilepus Dice, 1931
- †Nuralagus Quintana 2011
- †Pliolagus Kormos, 1934
- †Pliosiwalagus Patnaik, 2001
- †Pratilepus Hibbard, 1939
- †Serengetilagus Dietrich, 1941
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Chapman, J. & Schneider, E..szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 714–719. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1
- ↑ Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 128–129. o. (1986). ISBN 0-8160-1194-X
- ↑ Handwerk, Brian. „Easter Surprise: World's Oldest Rabbit Bones Found”, National Geographic News, National Geographic Society, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2008. március 23.)
Források
szerkesztés- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Brehm - Az állatok világa - 2. család: Nyúl-félék (Leporidae). [2020. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 1.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leporidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.