Réthy Károly (festő)
Réthy Károly (Grabovo, Szerém vármegye, 1884. október 21. – Nagybánya, 1921. december 15.) magyar festő. A nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig. Első felesége Seidler Irma volt.
| Réthy Károly | |
 | |
| Született | 1884. október 21.[1] Garáb |
| Elhunyt | 1921. december 15. (37 évesen)[1] Nagybánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Seidler Irma |
| Foglalkozása | festőművész |
| Halál oka | agydaganat |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésRéthy Móric és Wolf Anna fia. A gimnáziumi érettségi után jogot tanult, de nem bírta sokáig, már 1903 februárjában Nagybányán Réti Istvánnál jelentkezett festészetet tanulni, a következő évben ismét. 1904–1905 telén Budapesten tanult Ferenczy Károly magániskolájában, 1905 tavaszán Bécs és München magángyűjteményeit tanulmányozta, nyáron ismét Nagybányán festett. 1905–1906 telén a Julian Akadémián Jean Paul Laurens volt a mestere. Ezután visszatért Nagybányára, 1908-ban családot alapított, Seidler Irma (1883–1911) festőnőt vette el feleségül.[2] 1908-tól müncheni műtermében önállóan dolgozott. Ott érte 1911. nyár elején az a lesújtó hír, hogy felesége Budapesten a Dunába ölte magát, cselekedetének okáról keveset lehet tudni.[3]
_Nagyb=25C3=25A1nyai_t=25C3=25A1j.jpg)
Réthy Károly először Nagybányán állított ki az 1912-es jubileumi kiállításon, majd 1913 telén a Műcsarnokban. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az 1. bosnyák ezredbe sorozták be. Az olasz harctéren a legsúlyosabb harcokban vett részt. Fogságba esett, az Asinara-szigeten fekvő fogolytábor borzalmas körülményei között tartották fogva, majd 1918 tavaszán mint csererokkantat hazaküldték. December 16-án újra megnősült, kolléganőjét, Homola Elvírát vette feleségül. Nagybányán festett szorgalmasan, és sokat fejlődött. 1921 közepén betegeskedni kezdett, nemsokára jobb oldali bénulást szenvedett, agydaganat következtében hunyt el 1921. december 15-én, mindössze 37 évesen.
Legtöbb képe magántulajdonba került, Nagybányára, Bukarestbe, Kolozsvárra. Alkotói lelkiismeretessége, tudatos művészetszemlélete a nagybányai első nemzedékhez kapcsolja az ő munkásságát.[4]
Műveiből
szerkesztés_Nagyb=25C3=25A1nyai_utcar=25C3=25A9szlet.jpg)
Társasági tagság
szerkesztés- Nagybányai Festők Társaságának (NFT) tagja (1911–1921)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Réthy Károly és Seidler Irma házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1534/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- ↑ Korábban Seidler Irma Lukács György szerelme volt, de kapcsolatuk megszakadt, s ezután ment feleségül Réthy Károlyhoz.
- ↑ Pályakép leírása Réti i. m. nyomán, Réti pedig Börtsök Samutól, Réthy Károly legjobb barátjától kérte meg az életrajzi adatokat, még 1922-ben.
- ↑ Réthy élete, munkássága, s két képe a Kieselbach Galéria honlapján. [2011. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ A műcímek Réti i. m. 123. o.
Források
szerkesztés- Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. Réthy Károly lásd 122–123. o. ISBN 963-7826-35-1
.svg){kind=small}
