Szilikátásványok
A szilikátásványok szilikát anion alapú ásványok, amelyek az ásványrendszertani osztályozások szerint önálló ásványosztályt alkotnak. Mivel a földkéreg anyagának mintegy 75%-át szilikátásványok alkotják (a SiO2 változatokkal – amik azonban az oxidok és hidroxidok ásványosztályba tartoznak – együtt kb. 90–95%-át), a kőzetalkotó ásványok legfontosabb csoportja. Az ismert ásványfajok számának mintegy harmada szilikát, közös jellemzőjük a szilícium-oxid jelenléte.
A szilikátásványok szerkezeti alapegysége
szerkesztésVázuk SiO4-tetraéderek hálózatából áll. A tetraéderek súlypontjában elhelyezkedő Si4+ kation felerészben kovalens, felerészben ionos kötéssel köti magához a tetraéder csúcsain elhelyezkedő oxigénatomokat ([SiO4]4-). Ezek a tetraéderek a kristályrács felépítésében elszigetelt formában is résztvehetnek, de többnyire csúcsaikon (az oxigénatomokon) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A szilikátásványok osztályát utóbbi jellemvonás (polimerizációs fok) alapján osztják fel alosztályokra.
A szilikátok másik alapvető sajátossága, hogy az SiO4-tetraéderben lévő Si4+ kationt Al3+ helyettesítheti. Az Al3+ ionrádiusza (0,52 Å) azonban nagyobb, mint a Si4+ ioné (0,42 Å), ezért az Al3+ ionok tetraéderes pozíciókba való beépülése csak korlátozott mértékben lehetséges.
Nezo- vagy szigetszilikátok
szerkesztésA nezoszilikátokban (neso = sziget, görög) az SiO4-tetraéderek egymással közvetlenül nem kapcsolódnak össze. A csoport ásványaira jellemző az atomcsoportok szoros illeszkedése, melynek az a következménye, hogy ezek az ásványok viszonylag nagy sűrűségűek és keménységűek. Kristályaik zömmel izometrikus kifejlődésűek és nincs jellemző hasadásuk sem.
Fenakit-szerkezetek
szerkesztés- Pirop-Henritermierit sorozat
Cirkon-szerkezetek
szerkesztésAndaluzit-csoport
szerkesztés- andaluzit
- kianit (disztén)
- sztaurolit
- topáz
Titanit és egyéb nezoszilikátok
szerkesztésBoro-nezoszilikátok
szerkesztésUrán-nezoszilikátok
szerkesztés- uranotil (uranofán)
- sklodowskit
- soddyit
Szoro- vagy csoportszilikátok
szerkesztésAz SiO4-tetraéderek közvetlen kapcsolódással több tagból álló csoportokká állhatnak össze. A két SiO4-tetraéder összekapcsolódásával létrejövő (Si2O7)6- csoportok a szoroszilikátokra (soro = lánytestvér, családtag, latin) jellemzők.
Átmeneti szerkezetek
szerkesztés- Epidotcsoport – Kristályrácsuk SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz.
- Axinitcsoport – Kristályrácsukban két összekapcsolódott Si2O7-csoport, két BO4-tetraéderrel együtt alkot egy hattagú, gyűrű alakú B2Si8O30 komplexumot, melyhez két további Si2O7-csoport csatlakozik.
Thortveitit-sor
szerkesztésMelilit-sor
szerkesztésAsztrofillit-nasonit-sor
szerkesztésHemimorfit-sor
szerkesztésLievrit-sor
szerkesztésCiklo- vagy gyűrűszilikátok
szerkesztésA cikloszilikátok (kuklos = kör, görög) kristályrácsa SiO4-tetraéderek összekapcsolódásával keletkező, gyűrű alakú csoportokat tartalmaz. Az SiO4-tetraéderek hármas összekapcsolódásával (Si3O9)6-, négyes kapcsolódással (Si4O12)8-, míg hatos kapcsolódással hexagonális szimmetriájú (Si6O18)12- felépítésű, gyűrű alakú csoportok jönnek létre. A cikloszilikátok csoportosítása a gyűrűk tagszáma alapján történik.
Cikloszilikátok Si3O9-es gyűrűkkel
szerkesztésCikloszilikátok Si4O12-es gyűrűkkel
szerkesztésCikloszilikátok Si6O18-as gyűrűkkel
szerkesztésIno- vagy láncszilikátok
szerkesztésSzerkezetükben az SiO4-tetraéderek közös oxigénekkel egyirányú kapcsolódással végtelen lánccá (inos = izom, szál; görög) fűződnek. Leggyakrabban kétféle típusú lánckapcsolódás jön létre: egyik az egyszerű lánc, melyben a (Si2O6)4-, illetve a kettős lánc, azaz szalag, melyben (Si4O11)6- a szerkezeti alapelem. Ritkábban többszörös (hármas, négyes, ötös) láncok is létrejöhetnek, melyek azonban már átmenetek a rétegszerkezetek felé. Az ilyen szerkezetű ásványok zömmel nyúlt oszlopos vagy tűs kifejlődésűek és a láncirány szerint jól hasadnak.
- rombos piroxének
- monoklin piroxének
- klinoensztatit-félék
- diopszid-félék
- diopszid
- hedenbergit
- johannsenit
- spodumen
- jadeit
- aegirin (egirin, akmit)
- augit-félék
- rombos amfibolok
- monoklin amfibolok
- cummingtonit-sor
- kalcium-amfibolok
- oxi- (bazaltos-) amfibolok
- alkáliamfibolok
- triklin amfibol
Egyéb inoszilikát szerkezetek
szerkesztés- wollastonit-piroxmangit csoport
- wollastonit-pektolit sor
- rodonit-piroxmangit sor
- szillimanit-mullit csoport
- szillimanit
- mullit (Al6Si2O13)
Fillo- vagy rétegszilikátok
szerkesztésKristályrácsukat – az SiO4-tetraéderek kétirányú összekapcsolódása révén – végtelen síkok építik fel (phyllos = levél, görög). Szerkezeti alapelemük a (Si4O10)4-. Réteges szerkezetük miatt hasadásuk és transzlatálhatóságuk kiváló.
Csillámok és rokon rácsépítményű ásványok
szerkesztés- talk-pirofillit csoport
- csillámok
- muszkovit-sor
- biotit-sor
- klorit csoport
- kloritok
- szeptekloritok
- kloritoid
- szerpentinásványok
- agyagásványok
- kaolinitcsoport
- kaolinit
- dickit
- nakrit
- halloysit
- hydrohalloysit (névváltozat: endelit)
- illit-félék
- szmektit csoport
- vermikulitok
- paligorszkit-félék
- kaolinitcsoport
Egyéb rétegszilikátok
szerkesztésTekto- vagy állványszilikátok
szerkesztésSzerkezetükben az SiO4-tetraéderek a tér mindhárom irányában végtelen hálózattá kapcsolódnak össze (tekto = építmény, görög). Elvileg minden oxigén közös a szomszédos tetraéderrel, tehát szerkezeti alapegységük (SiO2). A valódi tektoszilikátokban azonban a Si-ot általában és gyakran a hozzá közelálló méretű Al helyettesíti, melynek eredményeként a rács semlegesítéséhez különböző kationok beépülése szükséges.
- alkáliföldpátok
- plagioklászok
- báriumföldpátok