Logika
Logika
A logika a bölcsesség kezdete, nem a betetőzése [1]
Minden ember: halandó. Szókratész is: halandó. Tehát minden ember: Szókratész [2]
|
Mi a logika?
A logika a filozófiából kinőtt tudomány, mely a gondolkodás bizonyos általános jelenségeinek - mint a fogalomalkotás, az ítélés, a következtetés - törvényszerűségeivel foglalkozik, mégpedig sajátos, a matematikához hasonlóan deduktív (nem empirikus) módszerrel. Meghatározásában, a tudományok közti elhelyezésében és szerepének megítélésében még nem beszélhetünk a logikával foglalkozó szakemberek között (filozófusok, matematikusok, pszichológusok) egyetértésről.
Bővebben ld. a Bevezetőt.
A könyv jellegéről
Munkánkban nemcsak a formális és szimbolikus/matematikai, hanem a tradicionális logikát is tárgyalni fogjuk, és az anyag felosztásában is a tradicionális utat követjük (fogalom-ítélet-következtetés). A logikával kapcsolatos rengeteg filozófiai probléma, vita miatt nemcsak a bevezetőben foglaljuk össze a logika rövid történetét, hanem a törzsanyag tárgyalásában is sok tudománytörténeti szempontot igyekszünk érvényesíteni, ahol ez fontos a megfelelően árnyalt kép kialakításához.
A könyv tartalma
Bevezetés
[szerkesztés]
A fogalom
[szerkesztés]
-
- Alapok I. - Alapfogalmak - osztály, elem, egyenlőség
- Alapok II. - üres osztály, minimálelemek.
Az ítélet
[szerkesztés]
A következtetés
[szerkesztés]
Egyéb
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Leonard „Dr. Spock” Nimoy
- ↑ Állítólag: Woody Allen
Irodalom
[szerkesztés]- Hajnal András - Hamburger Péter: Halmazelmélet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1983; ISBN 963-18-5998-3 .
- Maurer Gyula - Virág Imre: Bevezetés a struktúrák elméletébe. Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1979.
- Komjáth Péter: A matematika alapjai I.. Egyetemi jegyzet (Pdf).
- Ruzsa Imre: Logikai szintaxis és szemantika I., Akadémiai kiadó, Bp., 1988.;
- Dr. Lilly Görke: Halmazok, relációk, függvények. Tankönyvkiadó, Bp., 1969.
- Vilenkin, N. J.: A végtelen kutatása. Középiskolai Szakköri Füzet. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.