Állatkert

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Ma már a legtöbb állatkert szerepet vállal különböző természetvédelmi programokban is. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata

Magyarországon elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapították meg, 1866-ban.

Történetük

Az első állatkertek az ókori Egyiptomban működtek: mintegy ötezer éve, az i. e. 29. században Szakkarában már biztosan üzemelt állatkert. Az i. e. 15. században III. Thotmesz fáraó is létesített állatkertet, mostohaanyja, Hatsepszut királynő pedig állatgyűjtő expedíciókat szervezett [Punt]]ba, a mai Szomáliába kereskedelmi és kulturális expedíciók részeként. Ismert még Ehnaton fáraó és Nofertiti királyné Ahet-Atoni állatkertje is az i. e. 14. századból. Ekkoriban alapított egy kínai uralkodó hatalmas gyűjteményt Ling Iu (Tudás Kertje vagy Értelem Kertje) néven.

Az Salamon zsidó király vadállatokat idomíttatott, az asszír királyok fővárosaikban – felfogásuk szerint a világ közepén – az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. A 18. században a Versailles-ból Párizsba költöztetett királyi lovarda helyén jött létre a Jardin des Plantes, az első állatkert. A 19. és 20. században azért alapítottak állatkerteket, hogy tájékoztassák, oktassák és szórakoztassák a közönséget. 1960-ig az állatkertek enciklopédikus jellegűek voltak, és arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több állatfajt bemutassanak. Az 1970-es évektől már a fajok megmentéséhez is hozzájárultak. Napjainkban az állatkertek specializálódnak, s néha csak egyes természeti környezetet mutatnak be.

A régi állatkertek

Egy régi állatkert, Egyesült Királyság

A régi állatkertekben – eltekintve az ókortól és a Távol-Kelettől – jellemzően nem volt sok állat, inkább csak elefántokat tartottak, amiket mutatványokra idomítottak be, hogy a látogatókat szórakoztassák.

A mai állatkertek

Ma már sok városban van állatkert, szafaripark vagy akvárium, ahol különböző állatok sokaságát lehet megfigyelni. A modern állatkertekben, pl. San Diegóban az állatok nagy kifutókban fák és más természetes dolgok között élhetnek. Az emberek nem vasrácsokon, hanem vastag üvegfalakon át nézhetik őket, de bejárhatják az állatkerteket nyitott busszal is. Franciaországban a sigeani állatkert valóságos afrikai rezervátum, ahol az állatok az élőhelyüket reprodukáló környezetbe tökéletesen beilleszkedtek. Az állatkertekben gyakran rendeznek előadásokat, bemutatókat. Bár a természetvédő egyesületek gyakran támadják, a nagyközönség nagyon kedveli ezeket a parkokat. Bizonyos helyeken a fiatalok meg is érinthetik az élőlényeket.

zsiráf

A legtöbb országban bármikor megjelenhetnek az ellenőrök, akik megvizsgálják, hogy jól bánnak-e az állatokkal. Zoológusok (állatokat tanulmányozó tudósok), gondozók, állatorvosok, könyvelők, szakácsok, építészek, kertészek és még sok más ember dolgozik az állatkertekben. Az igazgató szervezi meg a sok ember munkáját és dönti el, hogy milyen állat mit kapjon enni. A látogatók belépődíját az állatok ellátására és az infrastruktúra fenntartására fordítják, de nagy állami támogatást is kapnak.

Jelentőségük

A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek az iskolákkal, a tudományos kutatások miatt. Ez a változás az USA-ban, majd Nagy-Britanniában és Németországban kezdődött. Az állatkertek nem csak őrzik, hanem a tudósokkal együtt kutatják az állatok tulajdonságait. Céljuk a veszélyeztetett fajok megmentése. Nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt az állatok szaporítása érdekében, és azért is, hogy segítsék visszailleszkedésüket a természetbe, ezenkívül génbankokat is létrehoznak. A veszélyeztetett fajok számára ez is jelentős esély a túlélésre. A tenyésztésnek köszönhetően ezek az állatok néha jobban szaporodnak fogságban, mint a természetben. A világ állatkertjeiben így rendszeresen 159 hal-, 280 hüllő-, 871 madár- és 762 emlősfaj (köztük 225 veszélyeztetett) szaporodik. 1970-ben az állatkerti állatok 30%-a született fogságban, mára ez meghaladja a 70%-ot is.

Kapcsolódó szócikkek

• Állatkertek listája
• Fővárosi Állat- és Növénykert
• Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége
• Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége
• Magyar Állatkertek Szövetsége

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatkert témájú médiaállományokat.

• Állatkertek magyar gyűjtőoldala
• Szafariparkok gyűjtőoldala
• Magyarország állatkertjeinek gyűjtőoldala
• Állatportál: Állati hírek – Döbbenet: Marius csak a jéghegy csúcsa volt!
• Parodisztikus kuplé 1912-ből – Weiner István: Az állatkertben (Steinhardt Géza) előadásában.