20. század

Évtizedek: 1900-as évek · 1910-es évek · 1920-as évek · 1930-as évek · 1940-es évek · 1950-es évek · 1960-as évek · 1970-es évek · 1980-as évek · 1990-es évek

Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969)

A 20. század az 1901. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult.

A történettudományban használatos a rövid 20. század kifejezés, amely az első világháborútól (1914–1918), illetve az azt lezáró békeszerződésektől (1919–1920) a Szovjetunió vezette szocialista párt felbomlásáig (1989–1991) terjedő korszakot jelöli.

Lásd még: 2. évezred, Újkor

Térképek

• 
  Az Osztrák–Magyar Monarchia domináns nemzetiségei 1910-ben
• 
  Európa 1914-ben
• 
  Európa az 1930-as években
• 
  Animációs térkép a II. világháború Európájáról

Események a II. világháború végéig

Főbb politikai, gazdasági és természeti események a II. világháború végéig:

Európa 1904: Entente cordiale - Nagy-Britannia és Franciaország barátsági szerződése 1905-1907: Orosz forradalom 1907: Román parasztháború 1908: Ausztria-Magyarország annektálja Boszniát és Hercegovinát 1912-1913: Az Oszmán Birodalom ellen vívott első Balkán-háború 1913: Kikiáltják Albánia függetlenségét 1913: Második Balkán-háború 1914–1918: Első világháború 1917: Bolsevik (szocialista) forradalom Oroszországban 1917-1922: Oroszországi polgárháború 1918: Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása 1918: Spanyolnátha-járvány 1919: Párizs környéki békeszerződések A Népszövetség megalakulása 1920: A trianoni békeszerződés. Átrajzolják Európa térképét 1920–1921: A kisantant és az olasz fasiszta párt létrejötte 1922: Megalakul a Szovjetunió Rapallói egyezmény 1924: A Dawes-terv 1925: Mussolini fasiszta diktatúrát vezet be Olaszországban Locarnói szerződés 1928: A sztálini diktatúra kezdete 1931: A gazdasági világválság éreztetni kezdi a hatását Európában 1932: Orsós magnetofonok gyártása (Németország) 1932–1933: Éhínség Ukrajnában, 7-10 millió áldozattal 1933: Náci hatalomátvétel Németországban. Németország félhivatalos elnevezése a Harmadik Birodalom lesz. 1935: Rendszeres televízióadás Németországban (a világon először) Elindul a sztahanovista mozgalom a Szovjetunióban 1937: A Volkswagen alapítása 1936–1939: Spanyol polgárháború 1938: Anschluss - Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolása 1939–1945: Második világháború

Magyarország 1912: A „vérvörös csütörtök” néven elhíresült tömegtüntetés Budapesten, amelyet brutálisan feloszlatnak 1914–1918: Az első világháború 1918: Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása Őszirózsás forradalom 1919: A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása 1920: A trianoni békediktátum aláírása Horthy Miklós kormányzóvá választása, a Horthy-korszak kezdete A numerus clausus törvény bevezetése 1921–1931: a Bethlen-kormány időszaka 1922: Magyarországot felveszik a Népszövetségbe A Kandó-féle villanymozdony próbaútja 1925: A Magyar Rádió megkezdi rendszeres műsorsugárzását 1927: Bevezetik a pengőt (a korona) helyett 1930: Boletta-rendszer bevezetése (a nagy gazdasági világválság miatt) 1931: Hangosfilm-gyártás Magyarországon 1932: Gömbös Gyula a miniszterelnök (1936-ig) 1936: Darányi Kálmán a miniszterelnök (1938-ig) 1937: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kap a C-vitamin felfedezéséért 1938: Az első bécsi döntés; Felvidék visszakerül Magyarországhoz 1939: Teleki Pál a miniszterelnök (1941. ápr.-ig) (→ Teleki-kormány) Az első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is visszakerül Magyarországhoz Második zsidótörvény Magyarország a második világháborúban 1939: Magyar–szlovák kis háború. Kárpátalja visszafoglalása. 1940: Második bécsi döntés: Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz 1941: Délvidék magyar uralom alá kerül 1941 április 11. - A Jugoszlávia elleni hadművelettel Magyarország belép a második világháborúba 1942: Kállay Miklós a miniszterelnök (1944-ig) (→ Kállay-kormány) 1943. január: Doni katasztrófa 1944. márc. 19. - Magyarország német megszállása 1944. október: Kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel 1944. okt – 1945. márc.: Szálasi-kormány 1945. jan-febr: Budapest ostroma - Szovjet csapatok elfoglalják Pestet, majd Budát 1945. április 4.: Véget ér a II. világháború Magyarországon

Amerika 1903: Első repülőgép és első autógyár az USA-ban 1903: A Kolumbiából kivált Panamában megkezdődik a Panama-csatorna építése 1906: San Franciscó-i földrengés 1907: Század eleji bevándorlási csúcspont az USA-ban, a bevándorlási törvények szigorítása 1907: Hatalmas bankpánik - pénzügyi válság az USA-ban 1910–1917: Mexikói forradalom 1914: Megnyitják a Panama-csatornát 1914: Kanada belép az első világháborúba 1915: Az USA megszállja Haitit 1917: Az USA az antant oldalán belép az első világháborúba Bemutatják az első színes mozifilmet az USA-ban 1920 – Az első rádióadás az USA-ban 1929–1933: Nagy gazdasági világválság 1937: A munkanélküli járadék bevezetése az USA-ban 1938: Az USA-ban forgalomba hozzák az első klímaberendezéseket 1939: Megindulnak az Európa és Amerika közti rendszeres légi járatok 1940: Elkészülnek az első színes televíziók az USA-ban (csak az 50-es években vezették be) 1939–1945: Második világháború 1939: Kanada hadüzenete a náci Németországnak 1941: Pearl Harbor elleni japán támadás, az USA belép a háborúba 1942: Mexikó és Brazília hadüzenete a tengelyhatalmaknak

Ázsia 1904–1905 – Orosz–japán háború 1910: Japán annektálja Koreát 1914–1918: Első világháború Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban 1915–1917: Örmény népirtás az Oszmán Birodalomban 1919–1923: Török függetlenségi háború - a török forradalmárok politikai és katonai ellenállása az antanthatalmak ellen 1923: Az Oszmán Birodalom felbomlása, a mai Törökország megteremtése 1922: Mahátma Gandhi erőszakmentes mozgalmának kezdete Indiában 1927–1950: Kínai 2. polgárháború 1931: Özönvízszerű áradások Kínában, sok százezer áldozattal 1936: Antikomintern paktum 1937–1945: Második kínai–japán háború 1939–1945: Második világháború 1942: Midwayi csata - fordulópont a csendes-óceáni háborúban 1945: Hirosima és Nagaszaki bombázása, a világháború vége Ausztrália és Óceánia 1901: Az Ausztrál Nemzetközösség kikiáltása. 1907: Megalakul Új-Zéland brit domínium. 1931: Ausztrália és Új-Zéland brit domíniumból önálló állam, a Brit Nemzetközösség tagja lesz 1939–1945: Ausztrália részvétele a második világháborúban

Afrika 1910: A dél-afrikai brit gyarmatok egyesítésével létrejön a Dél-afrikai Unió domínium 1912: Marokkó francia és spanyol protektorátus lesz 1913: Albert Schweitzer kórházalapítása francia Egyenlítői-Afrikában, a mai Gabonban 1920: Az első világháború alatt elfoglalt német gyarmatok mandátumterületté alakulnak át 1922: Egyiptom függetlenné válik 1931: A Dél-afrikai Unió brit domíniumból a Brit Nemzetközösség önálló állama lesz 1935: Abesszíniai háború - Olaszország megtámadja Abesszíniát (Etiópia), amelyet a következő évben elfoglal 1941: A német Afrika-hadtest Rommel vezetésével támadásba lendül Líbiában a brit egységek ellen 1943: A német Afrika-hadtest megadja magát

Egyéb 1901: Kiosztják az első Nobel-díjakat Stockholmban és Oslóban 1904: Albert Einstein kifejti első relativitáselméletét 1909: Robert Peary amerikai sarkkutató elsőként éri el az Északi-sarkot. 1911: Roald Amundsen norvég felfedező elsőként éri el a Déli-sarkot. 1912: A Titanic katasztrófája 1918–19: Spanyolnátha világjárvány 1919–20: A Népszövetség - az ENSZ elődjének - létrehozása 1922: A BBC alapítása. Felfedezik Tutanhamon sírját. 1924: Elkészül a 10 milliomodik Ford gépkocsi 1926: A charleston [cserlszton] a legdivatosabb tánc Európában 1927: Charles Lindbergh átrepüli az Atlanti-óceánt 1927–1928: A nylon feltalálása. Az első hangosfilm. 1929: Az első Oscar-díjak átadása Hollywoodban 1930: Az első szupermarket megnyitása és az első labdarúgó-világbajnokság (Uruguay) 1931: Westminsteri statútum - a Brit Birodalom országainak törvényhozási önállósága 1933: Olcsó néprádió Németországban 1934: A fénycső feltalálása 1935: A radar feltalálása 1938: A golyóstoll feltalálása Az atommaghasadás felfedezése (Otto Hahn) 1939: Az első sugárhajtású repülőgép 1942: Az első nukleáris reaktor beindítása

Események a második világháború után

Európa 1946: Nürnbergi per a német háborús bűnösök felett 1948: A berlini blokád kezdete 1949: A KGST és a NATO megalakulása. Az NSZK és az NDK megszületése. A görög polgárháború vége 1953: Sztálin halála. Felkelés az NDK-ban 1954: Az első atomerőmű: Obnyinszki a SZU-ban 1955: A Varsói Szerződés - a kommunista országok védelmi katonai-politikai szervezetének alapítása 1958: Működni kezd a Közös Piac Nyugat-Európában 1961: Megkezdik a berlini fal építését az egyre nagyobb kivándorlás megakadályozására 1968: Nyugat-európai diákmozgalmak, a „prágai tavasz” 1972:Túszdráma a müncheni olimpián 1973: Olajválság (1973), majd nemsokára olajárrobannás 1979: Margaret Thatcher Európa első női miniszterelnöke 1980: A moszkvai olimpia széles körű bojkottja 1981: Görögország az Európai Közösség tagja lesz. 1986: Csernobili atomkatasztrófa. Portugália és Spanyolország az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz. 1989: A berlini fal ledöntése és a kommunizmus összeomlása. Romániai forradalom 1990: Németország újraegyesítése 1991: A Szovjetunió felbomlása 1991–2001: Délszláv háború - Jugoszlávia felbomlása 1992: Maastrichti szerződés - létrehozza az Európai Uniót az Európai Gazdasági Közösség alapjain 1993: Létrejön az egymástól független Csehország és Szlovákia 1994: Átadják a La Manche-alagutat 1995: Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz 1999: Lengyelország és Csehország Magyarországgal együtt a NATO teljes jogú tagja lesz

Magyarország 1946: Megszűnik a királyság, az új államforma a köztársaság. 1947-1956: Rákosi-korszak 1949: Az ország államformája népköztársaság lesz. 1953: „Az évszázad mérkőzése” – A magyar labdarúgó Aranycsapat győzelme Londonban 1956: Forradalom (1956) 1956–1989: Kádár-korszak 1954–1957: Megkezdődnek a televízió-adások 1967: Fock Jenő a minisztertanács elnöke (1975-ig) (→ Fock-kormány) 1968: Reform a gazdaságpolitikában 1975: Lázár György a minisztertanács elnöke (1987-ig) (→ Lázár-kormány) 1987: A mérsékelt reformokat meghirdető Grósz Károly lesz a kormányfő 1988: A reformpolitikát fékező Németh Miklós lesz a kormányfő (→ Németh-kormány) 1989: Rendszerváltás, a többpártrendszer bevezetése. Magyarország államformája köztársaság lesz. 1990: Az MDF nyeri meg a választásokat. A kormányfő Antall József lesz (→ Antall-kormány) 1990-1991: A szovjet csapatok kivonása az országból 1993: Meghal Antall József. A kormányfő Boross Péter lesz (→ Boross-kormány) 1994: Az MSZP nyeri meg a választásokat. A kormányfő Horn Gyula lesz (→ Horn-kormány) 1995: Megszorító gazdasági intézkedést hoz a kormány: a Bokros-csomag. 1998: A Fidesz nyeri meg a választásokat. A kormányfő Orbán Viktor lesz (→ Első Orbán-kormány) 1999: Magyarország a NATO teljes jogú tagja lesz

Amerika 1946: Első katonai komputer az USA-ban 1947: Truman-doktrína - a hidegháború kezdete 1949: A NATO megalakulása 1957: Eisenhower-doktrína 1959: Kubában győz Fidel Castro forradalma. 1960: John F. Kennedy lesz az elnök az USA-ban 1961: Az USA Disznó-öbölbeli inváziója Kubában 1963: Kennedy-gyilkosság 1963: Martin Luther King erőszakmentes mozgalmának győzelme az USA-ban 1964: Alaszkai földrengés - a valaha mért egyik legnagyobb földmozgás 1964: Kolumbiai polgárháború kezdete 1965: Johnson-doktrína, mely szerint nem engedhető meg, hogy a nyugati félteke bármely országában kommunista kormány jöjjön létre 1972: Watergate-botrány - politikai botrány és krízis az USA-ban 1973: Olajválság (1973), majd nemsokára olajárrobbanás, katonai hatalomátvétel Chilében 1976: Katonai puccs Argentínában 1979-1990: Polgárháború Nicaraguában 1981-88: Ronald Reagan kormányzása az USA-ban 1982: Falkland-szigeteki háború Nagy-Britannia és Argentína között 1983: Az USA megszállja Grenadát 1984: A Los Angeles-i olimpiát 14 keleti blokkhoz tartozó szatelitállam bojkottálja 1989-1990: „Igaz ügy” hadművelet: Panamai USA-beavatkozás 1994: Életbe lép az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 1999: Az USA által bérelt csatornaövezet ismét panamai fennhatóság alá kerül

Ázsia 1946-54: Indokínai háború a francia gyarmati hadsereg és Vietnám erői között 1946: Teréz anya betegápoló rendjének alapítása Kalkuttában 1947: India elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától 1948: A történelmi Korea területén két állam jön létre 1948: Kikiáltják az önálló Izrael államot. Az első arab-izraeli háború 1949: A Kínai Népköztársaság kikiáltása 1950: Tajvan szigetén létrejön a Kínai Köztársaság 1950-1953: Koreai háború 1954: A francia csapatok vereséget szenvednek Vietnámban, az "indokínai háború" vége. Vietnámot a 17. szélességi fok mentén kettéosztják. 1956: Szuezi válság - Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború 1959: Kína megszállja Tibetet. A dalai láma Indiába menekül 1964: Megalakul a Palesztinai Felszabadítási Szervezet 1964–1973: Vietnámi háború - amerikai katonai beavatkozás Indokínában 1966-1969: A kulturális forradalom Kínában 1967: Hatnapos háború Izrael és négy arab állam között 1970: Bhola-ciklon Dél-Ázsiában 300-500 ezer áldozattal (Banglades-India) 1973: A Közel-Keleten a jom kippuri háború. Olajválság (1973) 1975-1979: Kambodzsában 2 millió ember esik áldozatul a vörös khmer rémuralomnak 1978: Az iráni forradalom 1978–1989: Kambodzsai–vietnámi háború 1979–1989: A SZU afganisztáni háborúja 1980: Saskarom hadművelet - Túszmentési kísérlet a teheráni amerikai nagykövetséghez 1980-1988: Irak–iráni háború 1983-2009: Srí Lanka-i polgárháború 1984: Bhopáli ipari katasztrófa (India) 1989: Kína, Tienanmen téri vérengzés 1991: Az öbölháború. A Szovjetunió felbomlása 1991: Banglades-i trópusi ciklon közel 140 ezer áldozattal 1997: Hongkongban megszűnik a brit irányítás, ismét Kína része lesz 1999: Kelet-Timor függetlenséget nyer Indonéziától. Makaó Kína része lesz. 1999-es izmiti földrengés.

Afrika 1957: Ghána az első önálló fekete-afrikai ország 1960: A legtöbb francia gyarmat elnyeri a függetlenségét 1962: Franciaország elismeri Algéria függetlenségét 1964: Elkészül az Asszuáni-gát első lépcsője a Níluson 1969: Kadhafi puccsal magához ragadja a hatalmat Líbiában 1975: Angola kikiáltja a függetlenségét Portugáliától, polgárháború kezdődik 1976: Spanyolország feladja korábbi gyarmatát, a Szaharát, de azt Marokkó és Mauritánia szállja meg 1977-78: Ogadeni háború 1984-85: Éhségkatasztrófa Etiópiában; több százezer áldozat 1986: Az amerikaiak bombázzák Líbiát 1987: Ugandai polgárháború kezdete 1991-2001: Sierra Leone-i polgárháború 1991: A szomáliai polgárháború kezdete 1992-1994: Megszűnik az apartheid rendszer a Dél-afrikai Köztársaságban 1993: Létrejön a független Eritrea 1994: Ruandai népirtás 1996-tól: Első- és második kongói háború 1998-2000: Etióp–eritreai háború

Egyéb 1927: A Föld lakossága eléri a 2 milliárd főt 1951: Színes televízióadás az USA-ban 1952: Az USA hidrogénbombát állít elő 1953: A Mount Everest meghódítása 1955: A kék farmer a fiatalok divatja az USA-ban 1957: A szovjetek fellövik az első mesterséges holdat → Szputnyik-válság - a hidegháború fordulópontja 1960: A Beatles megalakulása; a lézer feltalálása, a Föld lakossága eléri a 3 milliárd főt 1961: Jurij Gagarin űrutazása; új táncőrület a twist 1962: Kubai rakétaválság - a hidegháború „legforróbb” pontja, amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került 1963: Kazettás magnetofon mutat be a Philips cég 1964: Divattá válik a miniszoknya 1965: Befejeződik a II. vatikáni zsinat 1969: Az első holdra szállás 1973: Olajválság, majd nemsokára olajárrobbanás 1974: A Föld lakossága eléri a 4 milliárd főt 1975: Szovjet-amerikai űrtalálkozó 1977: A tudósok felfedezik a vírusok genetikai szerkezetét; a tenerifei légikatasztrófa 1985: Felfedezik az ózonlyukat; piacra kerülnek az első katalizátoros személyautók 1986: A Challenger űrhajó katasztrófája. Az AIDS-járvány kezdete 1987: A Föld lakossága eléri az 5 milliárd főt 1991: A hidegháború vége A mobiltelefonok elterjedésének kezdete 1992: Az internetes világháló megjelenése 1995: Az ENSZ kiotói jegyzőkönyve a földi légkör védelméről 1997: Először klónoznak emlőst, egy bárányt (Dolly) 1999: A Föld lakossága eléri a 6 milliárd főt

Egyéb tények

A 20. század hat legpusztítóbb háborúja, tömeggyilkossága

1. II. világháború, Adolf Hitler uralma és a holokauszt (1937–1945), kb. 75 millió halott.
2. Mao Ce-tung uralma Kínában (1949–1976), több mint 48 millió halott.
3. Kínai polgárháború (1925–1948), több mint 40 millió halott.
4. Sztálin uralma (1924–1953), minimum 20 millió halott
5. Első világháború (1914–1918), több mint 15 millió halott.
6. Oroszországi polgárháború (1917–1921), több mint 8,5 millió halott.

A számadatok némelyike vitatott, a történészi vita és kutatás folyamatos e területen.

A 20. század legnagyobb tettei a béke és az élet védelmében

• Mahátma Gandhi erőszakmentesség mozgalma, India békés felszabadulása a 40-es évekre.
• 1979: Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi védőoltás-kampányának eredménye: a himlő végleges felszámolása a Földön.
• 1994: Nelson Mandela mozgalmának békés győzelme Dél-Afrikában, több évtizedes erőszakmentes küzdelem után.
• 1978–2005: II. János Pál pápa több mint száz utazása a háborúk és a szegénység ellen, valamint a vallások közötti megbékélésért.
• Magyarországon: Raoul Wallenberg és több más diplomata embermentő küzdelme Budapesten, a második világháború poklában, kb. 200 000 ember megmentése

Tudomány és technika

• Jelentős fejlődés ment végbe a fizika alapjaiban: megszületett a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Ezek vezettek többek között az atombomba, az atomenergia, a Félvezetők és a lézer kifejlesztéséhez.
• Jelentős továbblépés történt az anyag legkisebb alkotórészeinek kutatásában: felfedezték az atommag szerkezetét, majd a nukleonok kvarkszerkezetét.
• A levegőnél nehezebb repülő eszközök, a repülőgép és a sugárhajtás kifejlesztésével a világ „kisebb” lett. Az űrrepülés növelte a tudásunkat a Földről és a világ többi részéről, és lehetővé tette az azonnali kommunikációt a földi irányítású műholdak által.
• A csillagászat területén kidolgozták az ősrobbanás elméletét (kozmológia).
• A mikroelektronika (a tranzisztor felfedezésétől az integrált áramkörig) lehetővé tette a tömegkommunikáció, a távközlés, és mindenféle intelligens alkalmazás használatának rohamos fejlődését. Ezeket az eszközöket széles körben alkalmazni kezdték természettudományokban, például a fizikában felhasználták az állandóan növekvő számítási lehetőségeket (szuperszámítógép).
• A molekuláris biológiában felfedezték a DNS kémiai szerkezetét, a kettős hélixet. A polimeráz-láncreakció technikájának kidolgozásával rendkívül könnyű lett a DNS bázisszekvenciájának elemzése. A Humán Genom Projekt során feltárták a teljes emberi genomot egészen a bázispárok szintjéig, és azonosították az összes emberi gént.
• A mezőgazdaságban a nitrogén alapú műtrágya, illetve a gombaölő- és gyomirtó szerek kifejlesztése jelentősen magasabb terméshozamot eredményezett.
• A futószalag-szerű sorozatgyártás, a tömegtermelés segítségével mind nagyobb mennyiségű olcsó gépi eszköz és iparcikk vált előállíthatóvá. Ez tette lehetővé, hogy az automobil a legelterjedtebb közlekedési eszközzé válhasson.
• A tömegkommunikációs eszközök, mint a rádió, és a televízió a hírközlés és a szórakoztatás soha nem látott fejlődését eredményezték.
• A telefon, később a számítógép és az internet a kommunikációs lehetőségek számát megsokszorozták.

Egészségügy

Gyógyszerkísérletre használt majom

Hőerőmű a 20. század végén

Talajerózió

Bonnie Parker

• Az orvostudomány fejlődése számos betegséget jelentősen visszaszorított. Kifejlesztették a fogamzásgátlókat és a szervátültetést. A gyógyszerek óriási ütemben fejlődtek. (Például: antibiotikumok felfedezése.) A DNS-molekula szerkezetének felfedezésével és a molekuláris biológia megjelenésével lehetővé vált a klónozás és a genetikai tervezés.
• Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány eredményesebb lett mint valaha, az influenzajárvány (spanyolnátha) 25 millió embert ölt meg 1918–1919 között, és az AIDS, amely számos ember halálát okozta különösen a fejlődő országokban, gyógyíthatatlan maradt (1981–2000 között 22 millió áldozat, amelynek 70%-a fekete-afrikai).
• 1901–1907: Richter Gedeon megalapítja a Sas Patikát, majd felépíti Magyarországon első gyógyszergyárát. A vállalat napjainkban is működik Richter Gedeon Nyrt. néven.

Kapcsolódó szócikkek

• halálozási ráta a 20. században

Ember és környezete

• A kőolaj széles körű felhasználása az iparban – például az erőművekben, kémiai alapanyagként a műanyaggyártásban, vagy az autók és a repülőgépek üzemanyagaként. Az évszázad végén a természetes nyersanyag-források kifogyása. A fúrási technológia fejlesztésével a probléma ideiglenes megoldása. (Kitermelt kőolaj nettó mennyiségének növelése.)
• A levegő, a természetes vizek és a tengerek drámai mértékű ipari szennyezése. Következményei a globális felmelegedés és az ózonlyuk tágulása. Az ENSZ által 1995-ben elkészített Kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó ipari anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentéséről. (Az évszázad végéig csak a tagországok egy része ratifikálta.)
• Erdőirtás a fejlődő világban, következménye a biodiverzitás további leépülése.
• A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga-folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvízei összesen kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej-tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.
• A 20. században a Föld átlaghőmérséklete 13,91 fok volt.

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században

• Londoni szmog, 1952
• Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
• Bhopáli vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
• Csernobili atomerőmű-baleset, Ukrajna, 1986
• Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
• Öbölháború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
• Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
• Savas esők miatti erdőpusztulás
• Az amazóniai és más trópusi esőerdők nagyarányú irtása

Társadalom

Fejlett világ

• A női egyenjogúság kivívása a század folyamán.
• Fogyasztói társadalom kialakulása. Az olyan találmányok, mint a mosógép vagy a villanyvilágítás, megnövelték az emberek szabadidejének minőségét és mennyiségét.
• Az autó vezető szimbóluma a modern társadalomnak, az autó stílusa a különböző életformák védjegye lett. A gépkocsi-forgalom igényeit a városok tervezésénél is figyelembe vették.
• A sport fontos részévé vált az életnek, már aktivitásnak, nem privilégiumnak számít. Sportot nézni, később televízióban is, népszerű időtöltés lett. A 20. századi olimpiai játékok közül valamennyit sikeresen megtartották, a két világháború időszaka és 1984 kivételével.

Harmadik világ

• Az európai-amerikai civilizáció a Föld minden pontjára elért. Hatása sokszor csak felszíni, csak az elit csoportoknak hozott jobb életszínvonalat. A hagyományos közösségi önellátó életforma felbomlása és a tömeges városokba özönlés (nyomornegyedek) a többség számára inkább az életszínvonal romlását eredményezte Afrika, Ázsia és Latin-Amerika jelentős részén.
• Az évszázad során folyamatos éhínségek és a járványok. A 20. század első felében ezek elsősorban az ázsiai országokat sújtották (Kína, Indokína). A 70-es évektől ezekben az országokban nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Az életszínvonal Japánban, majd az évszázad végére más távol-keleti országokban is megközelítette az európai országokét. Fekete-Afrikában ugyanakkor a növekvő aszály és a háborúk nyomán tovább fokozódott a nyomor. A 80-as években például Etiópiában, a 90-es évek végén pedig a közép-afrikai országokban követelte milliók életét az éhínség.

Vallás

• 1978. november 18-án a történelem talán legnagyobb tömeges öngyilkossága történt. Guyanában, a venezuelai határ közelében a Népek Temploma (People’s Temple) szekta vezetője Jim Jones több mint kilencszáz hívőjét kényszeríti kollektív öngyilkosságra.

Kultúra

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)

• A modern művészet olyan irányzatokat szült, mint az expresszionizmus, a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a képzőművészetben a kubizmus, op art, land art és pop-art, a zenében a dzsessz, a beat és a rock.
• A mozi és a média nagy befolyást gyakorolt a divatra és a szokásokra az élet minden területén. Mivel a legtöbb film és zene az Egyesült Államokból származott, az amerikai kultúra gyorsan terjedt a világban.

A 20. század legnépszerűbb zenei előadói

Toplista az eladott albumok száma alapján.

1. Michael Jackson (750 millió)
2. Beatles (380 millió)
3. Elvis Presley (350 millió)
4. ABBA (260 millió)
5. Cliff Richard (260 millió)

A huszadik század legnagyobb bevételű filmjei

1. Titanic (1997)
2. Csillagok háborúja (1977)
3. Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999)
4. E.T., A földönkívüli (1982)
5. Jurassic Park (1993)

A Beatles együttes, 1965

A legkedvezőbb kritikákat kapott filmek

^[forrás?]

• Patyomkin páncélos (1925)
• Aranypolgár (1941)
• Psycho (1960)
• Óz, a csodák csodája (1939)
• 2001: Űrodüsszeia (1968)
• A keresztapa (1972)
• Az élet csodaszép (1946)
• Metropolis (1927)

Legrégebb óta futó tévésorozatok az USA-ban

• Today Show (1952–)
• Coronation Street (1960–)
• Sábado Gigante (1962–)
• Szezám utca (1969–)
• Saturday Night Live (1975–)
• A Simpson család (1989–)
• Law & Order (1990–)

Jelentős személyek

Politikai vezetők

lásd még: az államok vezetőinek listája

Juan Perón és Evita Perón

Mahátma Gandhi az 1940-es években

• Afrika
  • Nelson Mandela, Dél-Afrika
  • Moammer Kadhafi ezredes, Líbia
  • Gamal Abden-Nasszer, Egyiptom
  • Hailé Szelasszié, Etiópia

• Amerika
  • Richard Nixon, USA
  • Ronald Reagan, USA
  • Bill Clinton, USA
  • John F. Kennedy, USA
  • Juan Perón, Argentína
  • Salvador Allende, Chile
  • Theodore Roosevelt, USA
  • Franklin D. Roosevelt, USA
  • Dwight David Eisenhower, USA
  • Ernesto 'Che' Guevara, Kuba
  • Fidel Castro, Kuba
  • Augusto Pinochet, Chile
• Ázsia
  • Jasszer Arafat, Palesztina
  • Csang Kaj-sek, Kína
  • Indira Gandhi, India
  • Mahátma Gandhi, India
  • Golda Meir, Izrael
  • Ho Si Minh, Vietnám
  • Anvar Szadat, Egyiptom
  • Szun Jat-szen, Kína
  • Teng Hsziao-ping, Kína
  • Li Kuang-jao, Szingapúr
  • Szaddám Huszein, Irak

Winston Churchill (1943)

• Európa
  • II. Miklós orosz cár
  • II. Vilmos császár, Németország
  • Konrad Adenauer, Németország (NSZK)
  • Kemal Atatürk, Törökország
  • Edvard Beneš, Csehszlovákia
  • Leonyid Brezsnyev, Szovjetunió
  • Winston Churchill, Egyesült Királyság
  • Francisco Franco, Spanyolország
  • Charles de Gaulle, Franciaország
  • Władysław Gomułka, Lengyelország
  • Mihail Gorbacsov, Szovjetunió
  • Ferenc József, Osztrák–Magyar Monarchia
  • Václav Havel, Csehország
  • Adolf Hitler, Németország
  • Horthy Miklós, Magyarország
  • Nyikita Hruscsov, Szovjetunió
  • Borisz Jelcin, Oroszország
  • Urho Kekkonen, Finnország
  • Vlagyimir Iljics Lenin, Oroszország
  • Benito Mussolini, Olaszország
  • Nagy Imre, Magyarország
  • Olof Palme, Svédország
  • Gerhard Schröder, Németország
  • Joszif Sztálin, Szovjetunió
  • Margaret Thatcher, Egyesült Királyság
  • Josip Broz Tito, Jugoszlávia
  • Lev Davidovics Trockij, Oroszország
  • Lech Wałęsa, Lengyelország

Tudósok

Albert Einstein, akit a TIME magazin az évszázad emberének választott

Szent-Györgyi Albert az 1937-es Nobel-díj ünnepségen

• Niels Bohr (atomfizikus)
• James Chadwick (atomfizikus)
• Noam Chomsky (nyelvészet)
• Francis Crick (molekuláris biológus, a DNS szerkezetének egyik felfedezője)
• Marie Curie (atomtudós)
• Richard Dawkins (evolúcióbiológus)
• Albert Einstein (relativitás elmélet)
• Mircea Eliade (vallástörténet)
• Enrico Fermi (atomfizikus)
• Sir Alexander Fleming (mikrobiológus)
• Sigmund Freud (pszichológia)
• Kurt Gödel (matematikus)
• Martin Heidegger (filozófia)
• Carl Gustav Jung (pszichológus)
• Claude Lévi-Strauss (kulturális antropológus)
• Bronisław Malinowski (etnológia)
• Lise Meitner (fizikus)
• John Forbes Nash (közgazdász)
• Neumann János (a modern számítógép atyja)
• Robert Oppenheimer (atomtudós)
• Max Planck (kvantumfizika)
• Ernest Rutherford (atomfizika)
• Szent-Györgyi Albert (biológus)
• Szilárd Leó(atomfizikus, biológus)
• Teller Ede (atomfizikus)
• James D. Watson (biokémikus, a DNS szerkezetének egyik felfedezője)
• Ludwig Wittgenstein (filozófus)

Közgazdaság és üzlet

Neil Armstrong

MacArthur tábornok aláírja Japán kapitulációját (1945. szeptember 5.)

• Henry Ford
• Bill Gates
• John Maynard Keynes
• Oskar Schindler
• Steve Jobs

Felfedezők

• Roald Amundsen
• Jacques Cousteau
• Thor Heyerdahl
• Edmund Hillary

A repülés úttörői

• Neil Armstrong
• Jurij Gagarin
• Wright fivérek
• Robert Goddard
• Valentyina Tyereskova

Katonai vezetők

• Charles de Gaulle
• Dwight D. Eisenhower
• Douglas Haig
• Douglas MacArthur
• Bernard Montgomery
• Chester Nimitz
• George Patton
• Erwin Rommel

Vallási vezetők

II. János Pál (1997)

Bartók Béla

Salvador Dalí

A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda

• XXIII. János pápa
• II. János Pál pápa
• A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda
• Osho
• Martin Luther King

Művészek

• Cziffra György (zongoraművész)
• Michelangelo Antonioni
• Bartók Béla
• Ingmar Bergman
• Marc Chagall
• Csontváry Kosztka Tivadar
• Salvador Dalí
• Marcel Duchamp
• M. C. Escher
• Federico Fellini
• George Gershwin
• Terry Gilliam
• Walter Gropius
• Alfred Hitchcock
• Frida Kahlo
• Vaszilij Kandinszkij
• Paul Klee
• Gustav Klimt
• Akira Kuroszava
• Kurtág György
• Henri Matisse
• Georges Méliès
• Jiří Menzel
• Joan Miró
• Amedeo Modigliani
• Piet Mondrian
• Pablo Picasso
• Jackson Pollock
• Maurice Ravel
• Egon Schiele
• Dmitrij Sosztakovics
• Steven Spielberg
• Igor Sztravinszkij
• François Truffaut
• Vangelis (Vangélisz Papathanaszíu)
• Victor Vasarely
• Andy Warhol

Híres előadóművészek

Marilyn Monroe

Chaplin

• Louis Armstrong
• Agnetha Fältskog
• Anni-Frid Lyngstad
• Benny Andersson
• Björn Ulvaeus
• Josephine Baker
• Ingrid Bergman
• Tina Turner
• David Bowie
• Marlon Brando
• Maria Callas
• Charlie Chaplin
• Marlene Dietrich
• Jimi Hendrix
• Billie Holiday
• Michael Jackson
• Kabos Gyula
• Buster Keaton
• Latinovits Zoltán
• John Lennon
• Madonna
• Sophia Loren
• Bob Marley
• Freddie Mercury
• Marilyn Monroe
• Jim Morrison
• Bruce Lee
• Robert De Niro
• David Ojsztrah
• Bulat Okudzsava
• Édith Piaf
• Elvis Presley
• Rácz Aladár
• Julia Roberts
• Tarkan
• Liv Ullmann
• Vlagyimir Viszockij
• Brigitte Bardot
• Enrico Caruso
• Greta Garbo
• Kraftwerk
• Jean Marais
• Marx fivérek
• Bon Scott

Írók és költők

Virginia Woolf

• Ady Endre
• Csingiz Ajtmatov
• Sólem Aléchem
• Isaac Asimov
• Samuel Beckett
• Simone de Beauvoir
• Bertolt Brecht
• Jorge Luis Borges
• André Breton
• Mihail Bulgakov
• Albert Camus
• Agatha Christie
• Umberto Eco
• T. S. Eliot
• Paul Éluard
• Federico García Lorca
• Gabriel García Márquez
• Allen Ginsberg
• Jaroslav Hašek
• Ernest Hemingway
• Eugène Ionesco
• James Joyce
• József Attila
• Franz Kafka
• Níkosz Kazandzákisz
• Jack Kerouac
• Stephen King
• Stanisław Lem
• Jack London
• Thomas Mann
• Alan Alexander Milne
• Móricz Zsigmond
• Seán O’Casey
• George Orwell
• Pilinszky János
• Luigi Pirandello
• Marcel Proust
• Ayn Rand
• Rainer Maria Rilke
• Jean-Paul Sartre
• Antoine de Saint-Exupéry
• George Bernard Shaw
• Rabindranáth Tagore
• J. R. R. Tolkien
• Elie Wiesel
• Virginia Woolf
• William Butler Yeats

Sportolók

Puskás Ferenc

• Ray Ewry
• Jesse Owens
• Paavo Nurmi
• Muhammad Ali
• Jim Thorpe
• Gordie Howe
• Gerevich Aladár
• Pelé
• Puskás Ferenc
• Alfredo Di Stéfano
• Lev Jasin
• Eusébio
• Larisza Latinyina
• Papp László
• Haile Gebrselassie
• Olga Korbut
• Kató Szavao
• Mark Spitz
• Nadia Comăneci
• Roy Emerson
• Rod Laver
• Ken Rosewall
• Eddy Merckx
• Niki Lauda
• George Best
• Johan Cruijff
• Björn Borg
• Martina Navratilova
• Szerhij Bubka
• Birgit Fischer
• Carl Lewis
• Magic Johnson
• Michael Jordan
• Matt Biondi
• Bobby Orr
• Wayne Gretzky
• Joe Montana
• Mike Tyson
• Juan Manuel Fangio
• Diego Armando Maradona
• Bjørn Dæhlie
• Ayrton Senna da Silva
• Alain Prost
• Steffi Graf

Hírhedt emberek

• Adolf Hitler
• Mao Ce-tung
• Joszif Sztálin
• Oszáma bin Láden
• Joseph Goebbels
• Pol Pot
• Charles Manson
• Nicolae Ceaușescu
• Benito Mussolini
• Rákosi Mátyás
• Ted Bundy (Theodore Robert 'Ted' Bundy) sorozatgyilkos

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A huszadik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1890-es évek	1890	1891	1892	1893	1894	1895	1896	1897	1898	1899
1900-as évek	1900	1901	1902	1903	1904	1905	1906	1907	1908	1909
1910-es évek	1910	1911	1912	1913	1914	1915	1916	1917	1918	1919
1920-as évek	1920	1921	1922	1923	1924	1925	1926	1927	1928	1929
1930-as évek	1930	1931	1932	1933	1934	1935	1936	1937	1938	1939
1940-es évek	1940	1941	1942	1943	1944	1945	1946	1947	1948	1949
1950-es évek	1950	1951	1952	1953	1954	1955	1956	1957	1958	1959
1960-as évek	1960	1961	1962	1963	1964	1965	1966	1967	1968	1969
1970-es évek	1970	1971	1972	1973	1974	1975	1976	1977	1978	1979
1980-as évek	1980	1981	1982	1983	1984	1985	1986	1987	1988	1989
1990-es évek	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
2000-es évek	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009

Kapcsolódó szócikkek

• 20. századi magyar irodalom
• A huszadik század a korabeli sajtó tükrében

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 20. század témájú médiaállományokat.