Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Christiaan Huygens” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kategória pontosítás
→Munkássága: Link javítása.
 
(22 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a matematikusról|Cassini-Huygens}}
{{egyért2|a matematikusról|Cassini–Huygens}}


{{Tudós infobox
{{Tudós infobox
45. sor: 45. sor:
}}
}}


'''Christiaan Huygens''' (kiejtése [[Holland nyelv|hollandul]] ([[IPA]]): [ˈhœy γəns]; [[Angol nyelv|angolul]]: [ˈhaɪg ənz]), latinos névformában '''Christianus Hugenius''' ([[1629]]. [[április 14.]] – [[1695]]. [[július 8.]]) [[Hollandia|holland]] [[matematikus]], [[fizikus]] és [[csillagász]]. [[Hága|Hágában]] született, [[Constantijn Huygens]] fiaként. Előbb matematikát tanult a [[Leideni Egyetem]]en, majd két évig jogot tanult a [[breda]]i Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a [[tudományos forradalom]]mal.
'''Christiaan Huygens''' (kiejtése [[Holland nyelv|hollandul]] ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]): [ˈhœy γəns]; [[Angol nyelv|angolul]]: [ˈhaɪg ənz]), latinos névformában '''Christianus Hugenius''' ([[1629]]. [[április 14.]] – [[1695]]. [[július 8.]]) [[Hollandia|holland]] [[matematikus]], [[fizikus]] és [[csillagász]]. [[Hága|Hágában]] született, [[Constantijn Huygens]] fiaként. Előbb matematikát tanult a [[Leideni Egyetem|leideni egyetemen]], majd két évig jogot tanult a [[Breda (Hollandia)|breda]]i Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a [[tudományos forradalom]]mal.


== Munkássága ==
Nagy szerepe volt a modern [[Integrálszámítás|integrál-]] és [[differenciál]]számítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a [[Fény|fénnyel]] kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: [[hullám-részecske kettősség]]. [[1655]]-ben fedezte fel a [[Szaturnusz]] [[Titán (hold)|Titán]] nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és [[1656]]-ban feltételezte, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Ugyanabban az évben figyelte meg az [[Orion-köd]]öt. Modern [[teleszkóp]]ja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes [[csillag]]okat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az Orion-köd fényesebb belső részei a „Huygens Régió” nevet viselik.) Az ő nevéhez fűződik még számos [[csillagköd]], és néhány [[kettős csillag]] felfedezése is.
Nagy szerepe volt a modern [[integrál]]- és [[differenciál]]számítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a [[Fény|fénnyel]] kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: [[hullám-részecske kettősség]]. [[1655]]-ben fedezte fel a [[Szaturnusz]] [[Titan (hold)|Titan]] nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és [[1656]]-ban feltételezte, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Abban az évben figyelte meg az [[Orion-köd]]öt. Modern [[távcső|teleszkóp]]ja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes [[csillag]]okat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az [[Orion-köd]] fényesebb belső részei a Huygens-régió nevet viselik.) Az ő nevéhez fűződik még számos [[csillagköd]], és néhány [[kettőscsillag]] felfedezése is.


Első könyvét [[Blaise Pascal]] bátorítására írta meg, a [[valószínűségszámítás]] elméletéről. A könyv [[1657]]-ben jelent meg.
Első könyvét [[Blaise Pascal]] bátorítására írta meg, a [[valószínűségszámítás]] elméletéről. A könyv [[1657]]-ben jelent meg.


Dolgozott tengerészeti [[navigáció]]hoz szükséges pontos [[óramű]]vek készítésén is. [[1658]]-ban publikált egy könyvet ebben a témában, ''Horologium'' címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett [[szabadalom|szabadalma]], az [[ingaóra]]. A gátlóműnek nevezett [[Mechanizmus (kinematika)|mechanizmus]] szabályozza az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagy pontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül [[Robert Hooke]]-kal egyidőben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. [[2006]] februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a [[Royal Society]] ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.
Dolgozott tengerészeti [[navigáció]]hoz szükséges pontos [[Óra (eszköz)|óramű]]vek készítésén is. [[1658]]-ban publikált egy könyvet ebben a témában, ''Horologium'' címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1657-ban bejegyeztetett [[szabadalom|szabadalma]], az [[ingaóra]]. A gátlóműnek nevezett [[Mechanizmus (kinematika)|mechanizmus]] szabályozza az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagy pontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérlegrugós órát is, körülbelül [[Robert Hooke]]-kal egy időben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. [[2006]] februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a [[Royal Society]] ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.


A londoni Royal Society tagja [[1663]]-tól. [[1666]]-ban [[Párizs]]ba költözött, ahol a [[Franciaország|francia]] Royal Society tagja lett. Az [[1672]]-ben befejezett párizsi [[obszervatórium]] segítségével további [[csillagászat]]i megfigyeléseket tett.
A londoni Royal Society tagja [[1663]]-tól. [[1666]]-ban [[Párizs]]ba költözött, ahol a [[Franciaország|francia]] Royal Society tagja lett. Az [[1672]]-ben befejezett [[Observatoire de Paris|párizsi obszervatórium]] segítségével további [[csillagászat]]i megfigyeléseket tett.


Sokat elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségeiről (bár nincs tudomásunk róla, hogy rajta kívül hány író foglalkozott a gondolattal, mivel a munkáik jelentős része megsemmisült). A ''Cosmotheoros'' című könyvében (amely a későbbiekben a ''„The celestial worlds discover'd: or, conjectures concerning the inhabitants, plants and productions of the worlds in the planets”'' címet kapta, az angol fordítása [http://www.phys.uu.nl/~huygens/cosmotheoros_en.htm itt]) egy élettől hemzsegő [[univerzum]]ot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket. Ezzel ellentétben [[Giordano Bruno]] [[filozófus]]t (aki szintén hitt abban, hogy számos lakott világ létezik) a katolikus egyház hosszas inkvizíciós eljárás után máglyahalálra ítélte [[1600]]-ban.
Sokat elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségeiről (bár nincs tudomásunk róla, hogy rajta kívül hány író foglalkozott a gondolattal, mivel a munkáik jelentős része megsemmisült). A ''Cosmotheoros'' című könyvében (amely a későbbiekben a ''„The celestial worlds discover'd: or, conjectures concerning the inhabitants, plants and productions of the worlds in the planets”'' címet kapta, az angol fordítása [http://www.phys.uu.nl/~huygens/cosmotheoros_en.htm itt]) egy élettől hemzsegő [[Világegyetem|univerzum]]ot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket. Ezzel ellentétben [[Giordano Bruno]] [[Filozófia|filozófus]]t (aki szintén hitt abban, hogy számos lakott világ létezik) a katolikus egyház hosszas inkvizíciós eljárás után máglyahalálra ítélte [[1600]]-ban.


[[1675]]-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es [[zenei skála]] szerint készített.
[[1675]]-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es [[Hangsor|zenei skála]] szerint készített.


Egy komoly betegség után [[1681]]-ben visszavonult Hágába, ahol 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt.
Egy komoly betegség után [[1681]]-ben visszavonult Hágába, ahol 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt.
71. sor: 72. sor:
* a [[Huygens-program]], amely [[mikroszkóp]]pal készült felvételek feldolgozását végzi
* a [[Huygens-program]], amely [[mikroszkóp]]pal készült felvételek feldolgozását végzi


== Forrás ==
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Christiaan Huygens|n=a|4=angol}}
*{{fordítás|en|Christiaan Huygens|oldid=}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.gutenberg.org/etext/14725 Értekezés a fényről] (angolra fordította: Silvanus P. Thompson, Project Gutenberg etext.) {{en}}
*[http://www.gutenberg.org/etext/14725 Értekezés a fényről] (angolra fordította: Silvanus P. Thompson, Project Gutenberg etext.) {{en}}
* [http://frank.harvard.edu/~paulh/misc/huygens.htm Hogyan ejtsük ki helyesen a „Huygens” nevet] {{en}}
*[https://web.archive.org/web/20030205221441/http://frank.harvard.edu/~paulh/misc/huygens.htm Hogyan ejtsük ki helyesen a „Huygens” nevet] {{en}}
* Vincent Icke: Christiaan Huygens. Jövő a múltban. Typotex Kiadó, 2007. ISBN 963-9664-34-0
*Vincent Icke: ''Christiaan Huygens. Jövő a múltban''; ford. Balogh Tamás; Typotex Kiadó, Bp., 2007. {{ISBN|963-9664-34-0}}
* {{cite book |author= Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.)| title= Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény |publisher= BME Gépészmérnöki kar |location=Budapest| year= 1978 |id=}}
*{{cite book |author= Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.)| title= Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény |publisher= BME Gépészmérnöki kar |location=Budapest| year= 1978 |id=}}


{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
89. sor: 90. sor:
[[Kategória:1629-ben született személyek]]
[[Kategória:1629-ben született személyek]]
[[Kategória:1695-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1695-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
[[Kategória:A Royal Society tagjai]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 3., 05:30-kori változata

Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Cassini–Huygens.
Christiaan Huygens
Életrajzi adatok
Született1629. április 14.
Hága
Elhunyt1695. július 8. (66 évesen)
Hága
SírhelyGrote of Sint-Jacobskerk
Ismeretes mint
Nemzetiségholland
SzüleiSuzanna van Baerle
Constantijn Huygens
Iskolái
Pályafutása
Szakterületmatematika, fizika, csillagászat
Szakmai kitüntetések
a Royal Society tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Christiaan Huygens témájú médiaállományokat.

Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA): [ˈhœy γəns]; angolul: [ˈhaɪg ənz]), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Előbb matematikát tanult a leideni egyetemen, majd két évig jogot tanult a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.

Munkássága

[szerkesztés]

Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: hullám-részecske kettősség. 1655-ben fedezte fel a Szaturnusz Titan nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és 1656-ban feltételezte, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Abban az évben figyelte meg az Orion-ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az Orion-köd fényesebb belső részei a Huygens-régió nevet viselik.) Az ő nevéhez fűződik még számos csillagköd, és néhány kettőscsillag felfedezése is.

Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűségszámítás elméletéről. A könyv 1657-ben jelent meg.

Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1657-ban bejegyeztetett szabadalma, az ingaóra. A gátlóműnek nevezett mechanizmus szabályozza az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagy pontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérlegrugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egy időben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. 2006 februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a Royal Society ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.

A londoni Royal Society tagja 1663-tól. 1666-ban Párizsba költözött, ahol a francia Royal Society tagja lett. Az 1672-ben befejezett párizsi obszervatórium segítségével további csillagászati megfigyeléseket tett.

Sokat elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségeiről (bár nincs tudomásunk róla, hogy rajta kívül hány író foglalkozott a gondolattal, mivel a munkáik jelentős része megsemmisült). A Cosmotheoros című könyvében (amely a későbbiekben a „The celestial worlds discover'd: or, conjectures concerning the inhabitants, plants and productions of the worlds in the planets” címet kapta, az angol fordítása itt) egy élettől hemzsegő univerzumot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket. Ezzel ellentétben Giordano Bruno filozófust (aki szintén hitt abban, hogy számos lakott világ létezik) a katolikus egyház hosszas inkvizíciós eljárás után máglyahalálra ítélte 1600-ban.

1675-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es zenei skála szerint készített.

Egy komoly betegség után 1681-ben visszavonult Hágába, ahol 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt.

Amiket róla neveztek el

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christiaan Huygens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Christiaan_Huygens&oldid=27334016”