„Gortvakisfalud” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: Vályi, Fényes javítva: a ma Ajnácskőhöz tartozó Gortvapuszta leírása cserélve |
|||
50. sor: | 50. sor: | ||
== Híres emberek == |
== Híres emberek == |
||
* Itt született [[1820]]-ban [[Adorján Boldizsár]] író. Korának kedvelt novellistája volt, akit sok kiváló költőhöz – köztük Petőfihez |
* Itt született [[1820]]-ban [[Adorján Boldizsár]] író. Korának kedvelt novellistája volt, akit sok kiváló költőhöz – köztük Petőfihez – fűzött barátság. [[Petőfi Sándor|Petőfi]] [[1845]]-ben meg is látogatta Gortvakisfaludon. Felesége [[Lemouton Emília]] is kiváló műfordító volt. Ő volt az első, aki hozzálátott [[William Shakespeare|Shakespeare]] drámáinak magyar fordításához. Mindketten itt hunytak el, Adorján [[1867]]-ben, felesége pedig [[1869]]-ben. |
||
== Gortvakisfalud az irodalomban == |
== Gortvakisfalud az irodalomban == |
A lap 2016. július 23., 01:41-kori változata
Gortvakisfalud (Gortva) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1326 |
Polgármester | Balog Géza |
Irányítószám | 980 02 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 478 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 55 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 187 m |
Terület | 9,63 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 20° 01′ 30″48.295833°N 20.025000°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 20° 01′ 30″48.295833°N 20.025000°E | |
Gortvakisfalud weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gortvakisfalud témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gortvakisfalud (szlovákul Gortva) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése
Rimaszombattól 10 km-re délre fekszik.
Története
A települést 1326-ban "Gurtuatu" néven említik először, de már a 13. században is létezett. 1383-ban "Kisfalud" alakban bukkan fel a neve. 1407-ben a Mikófalvy család, ezután különböző nemesi családok birtoka. A 16. században a török támadások miatt rövid időre elnéptelenedett, területe a várgedei uradalomhoz tartozott. A 18. században újratelepítették. 1828-ban 52 házában 430 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1846-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.
Vályi András szerint "KISFALUD. Falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Várgedének szomszédságában, mellynek filiája, határjának földgye közép termékenységű, Rimaszombatban piatzozása közel." [2]
Fényes Elek szerint "Kisfalu, Gömör v., magyar f., 128 kath., 302 ref. lak. Ref. anyaszentegyház. Termékeny határ. Erdő. F. u. többen." [3]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A község kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik.
Népessége
1910-ben 411, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 528 lakosából 414 magyar és 84 szlovák volt.
Nevezetességei
- Református temploma 1790-ben épült, 1911-ben neoklasszicista stílusban átépítették.
- 1836-ban épített klasszicista kúriája.
Híres emberek
- Itt született 1820-ban Adorján Boldizsár író. Korának kedvelt novellistája volt, akit sok kiváló költőhöz – köztük Petőfihez – fűzött barátság. Petőfi 1845-ben meg is látogatta Gortvakisfaludon. Felesége Lemouton Emília is kiváló műfordító volt. Ő volt az első, aki hozzálátott Shakespeare drámáinak magyar fordításához. Mindketten itt hunytak el, Adorján 1867-ben, felesége pedig 1869-ben.
Gortvakisfalud az irodalomban
- Gortva az egyik helyszíne Mikszáth Kálmán A gavallérok című novellájának.
Jegyzetek
- Drenko Zoltán: Zaniknutá stredoveká dedina Bizovo. AVANS 1981/1, 77-78.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.