Vecseklő
| Vecseklő (Večelkov) | |||
 | |||
| Vecseklői Önkormányzati hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Kovács Tibor | ||
| Irányítószám | 980 34 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 231 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 290 m | ||
| Terület | 5,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 19° 56′ 05″48.162300°N 19.934600°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 19° 56′ 05″48.162300°N 19.934600°E | |||
| Vecseklő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vecseklő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vecseklő (szlovákul Večelkov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 40 km-re délre, Fülektől 21 km-re délkeletre található.
Története
[szerkesztés]A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, de csak a 16. században bukkant fel először az írott forrásokban. Első írásos említése 1548-ban "Weczeklew" alakban történt. Története során több nemesi család birtokolta. 1715-ben 9, 1720-ban 15 adózó háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1828-ban 25 házában 270 lakos élt. A 19. századtól határában kőszénbánya működött, lakói közül sokan itt és a környező ipari üzemekben dolgoztak.
Vályi András szerint "VECSEGLŐ. Elegyes falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Egyházas Básthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint "Vecselkő, Nógrád m. magyar falu, 299 kath. lak. Határa a Medves hegyekre kiterjed. F. u. Boldogházy, Kiss és Csoma örökösök. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Vecseklő. A vármegye gömöri határszélén fekvő magyar kisközség. Van 66 háza és 426 róm. kath. lakosa. Postája Czered, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. E községről a 16. század elejétől kezdve vannak adataink. 1548-ban Bebek Ferenez, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilenez és 1720-ban 15 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Kiss József, Csoma Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma család örökösei és Boldogházi Kiss József, később, 1905-ig a báró Jósika család volt itt birtokos, jelenleg pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjes-puszta."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 324 lakosából 297 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 331 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 426 lakosából 422 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 478 lakosából 477 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 504 lakosából 488 magyar, 15 csehszlovák és 1 német volt. Ebből 491 római katolikus, 8 izraelita, 2 evangélikus és 3 egyéb vallású volt.
1930-ban 506 lakosából 402 magyar, 5 zsidó, 3 csehszlovák, 45 egyéb nemzetiségű és 51 állampolgárság nélküli volt. Ebből 496 római katolikus, 5 izraelita és 5 egyéb vallású volt.
1941-ben 562 lakosából 501 magyar volt, minden lakosa magyar anyanyelvű volt.
1991-ben 361 lakosából 353 magyar és 8 szlovák volt.
2001-ben 298 lakosából 285 magyar és 11 szlovák volt.
2011-ben 256 lakosából 228 magyar, 20 szlovák, 2 cseh és 6 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 231 lakosából 189 magyar (81,8%), 33 szlovák, 3 cigány, 2 cseh, 22 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Juhász család házában szállt meg Petőfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig (2006 őszén vágták ki) az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, 2006. november 25-én pedig felavatták a költő vörösmárvány alapzaton elhelyezett mellszobrát, Mag Gyula szobrászművész alkotását.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
- ↑ medvesalja.eu Archiválva 2021. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben; ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- E-obce.sk
- Községinfó[halott link]
- Vecseklő Szlovákia térképén
- E-obec.sk
- A község a régió turisztikai honlapján
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ | Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
| Települések | Abafalva (Abovce) • Ajnácskő (Hajnáčka) • Almágy (Gemerský Jablonec) • Alsósziklás (Nižný Skálnik) • Alsóvály (Valice) • Babarét (Babinec) • Bakostörék (Veľké Teriakovce) • Balogfala (Blhovce) • Balogiványi (Ivanice) • Balogpádár (Padarovce) • Balogrussó (Hrušovo) • Balogtamási (Tomášovce) • Balogújfalu (Vieska nad Blhom) • Baraca (Barca) • Bátka (Bátka) • Bellény (Belín) • Bottovó (Bottovo) • Bugyikfala (Budikovany) • Cakó (Cakov) • Cserencsény (Čerenčany) • Csíz (Číž) • Darnya (Drňa) • Derencsény (Drienčany) • Détér (Gemerské Dechtáre) • Dobfenek (Dubno) • Dobóca (Dubovec) • Dobrapatak (Potok) • Dúlháza (Dulovo) • Egyházasbást (Nová Bašta) • Feketepatak (Čierny Potok) • Feled (Jesenské) • Felsősziklás (Vyšný Skálnik) • Felsővály (Vyšné Valice) • Gesztes (Hostišovce) • Gesztete (Hostice) • Gortvakisfalud (Gortva) • Gömörfüge (Figa) • Gömörhegyvég (Poproč) • Gömörispánmező (Španie Pole) • Gömörlipóc (Lipovec) • Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) • Gömörpéterfala (Petrovce) • Guszona (Husiná) • Hanva (Chanava) • Harmac (Chrámec) • Hubó (Hubovo) • Jánosi (Rimavské Janovce) • Jéne (Janice) • Jeszte (Jestice) • Kacagópuszta (Orávka) • Kálosa (Kaloša) • Karaszkó (Kraskovo) • Kecege (Kociha) • Kerekgede (Hodejovec) • Kiéte (Kyjatice) • Kisgömöri (Gemerček) • Klenóc (Klenovec) • Kopárhegy (Krokava) • Korláti (Konrádovce) • Kőhegy (Lukovištia) • Kövecses (Štrkovec) • Kruzsnó (Kružno) • Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) • Medveshidegkút (Studená) • Méhi (Včelince) • Meleghegy (Teplý Vrch) • Naprágy (Neporadza) • Nemesmartonfala (Martinová) • Nemesradnót (Radnovce) • Nyustya (Hnúšťa) • Óbást (Stará Bašta) • Oldalfala (Stránska) • Osgyán (Ožďany) • Perjése (Dražice) • Rakottyás (Rakytník) • Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) • Ratkószuha (Ratkovská Suchá) • Rimabánya (Rimavská Baňa) • Rimabrézó (Rimavské Brezovo) • Rimapálfala (Pavlovce) • Rimaráhó (Hrachovo) • Rimasimonyi (Šimonovce) • Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) • Rimaszécs (Rimavská Seč) • Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) • Rónapatak (Rovné) • Runya (Rumince) • Sajókeszi (Kesovce) • Sajólénártfalva (Lenartovce) • Sajólenke (Lenka) • Sajórecske (Riečka) • Sajószentkirály (Kráľ) • Serke (Širkovce) • Szeleste (Slizké) • Szútor (Sútor) • Tajti (Tachty) • Tiszolc (Tisovec) • Tóthegymeg (Horné Zahorany) • Uzapanyit (Uzovská Panica) • Vámosbalog (Veľký Blh) • Várgede (Hodejov) • Vecseklő (Večelkov) • Velkenye (Vlkyňa) • Zádorháza (Zádor) • Zeherje (Zacharovce) • Zsip (Žíp) |
