Horpács
| Horpács | |||
 | |||
| Szeplőtelen fogantatás katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2658 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 154 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,72 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′, k. h. 19° 08′48.000000°N 19.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 19° 08′48.000000°N 19.133333°E | |||
 Horpács
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Horpács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horpács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Horpács község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban. Tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Fekvése
[szerkesztés]Budapesttől északra 67 kilométerre, a 2-es főútról Borsosberénynél elkanyarodva (onnan körülbelül 3 kilométerre) érhető el, a 2202-es úton. Eljuthatunk a településre a 22-es főút felől is, ez esetben Tereske határvonalán kell letérni a 22 102-es útra, amelyen Pusztaberki központjának érintésével lehet megközelíteni Horpácsot. Lankás dombokkal közrefogott völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre délnyugatra.
Története
[szerkesztés]A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent.
1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.
A 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra több jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Repiczki Lászlóné (független)[4]
- 1994–1998: Repiczki Lászlóné (független)[5]
- 1998–2002: Molnár Zoltán (független)[6]
- 2002–2006: Molnár Zoltán Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[8]
- 2010–2014: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[9]
- 2014–2019: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[10]
- 2019–2024: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[11]
- 2024– : Molnár Zoltán (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 172 | 177 | 166 | 149 | 154 | 157 | 154 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 0,6%, felekezeten kívüli 17,2% (17,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 2,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 3,9% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[14]
Híres emberek
[szerkesztés]
- Szontágh Pál, (1820-1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos 1850-től élt horpácsi birtokán, Madách Imrével való bensőséges barátsága nagy hatással volt Madáchra, aki több alkalommal megfordult barátja birtokán.
- A falu másik jeles lakója Nagy Iván (1824–1898) volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, genealógus, történész, a Nógrád Megyei Múzeum alapítója. Legnevezetesebb munkája a 13 kötetes Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal (írta 1857 és 1868 között). Az 1848-49-es szabadságharcot honvédként harcolta végig, ezért egy ideig bujdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 1850-től gyakran megfordult Horpácson, itt is nősült meg 1855-ben. Ő is Szontágh Pál jó barátja volt. 1878-ban költözött le végleg Budapestről. 1888 és 1891 között a falu bírója volt.
- Szontágh Pál halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (1847–1910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám”.
- Mikszáth Kálmán barátjaként Benczúr Gyula festőművész is megfordult Horpácson, úgy tervezte, hogy ő is birtokot vesz a faluban, de elképzelése nem valósult meg.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Kastélyparkban egymás mellett áll a Szontágh-kúria és az 1906-ban épített Mikszáth-kúria, amely napjainkban Mikszáth Kálmán Emlékháza.
- Római katolikus temploma 1740–1744 között épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Horpács Helységnévtár
- ↑ Horpács Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Horpács Község Honlapja
- Mikszáth Kálmán Emlékkiállítás
- Horpács az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- Horváth Tibor Antal: A horpácsi prépostság; Röttig–Romwalter Ny., Sopron, 1941 (A Soproni Szemle kiadványai)
- Kerényi Ferenc: Mikszáth emlékek Nógrád megyében. Balassagyarmat, Horpács. Múzeumi vezető; Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1973
- H. Szabó Ágnes: Horpács, Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Praznovszky Mihály: Horpács. Hangulati képek; Mikszáth, Horpács, 1994 (Nógrád megye települései)
- Praznovszky Mihály: Horpács; szerk. Horváth István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Végh József: Horpács. Mikszáth Kálmán faluja; KT, Komárno, 2005 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Horpács. Templomunk 270 éves jubileuma alkalmából; összeáll. Repiczki Lászlóné; Római Katolikus Plébánia Borsosberény Horpács fília, Horpács, 2014
