Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Jánosi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: szélességi paraméterek nevének értelmesre cserélése
BinBot (vitalap | szerkesztései)
39. sor: 39. sor:
* Református temploma [[14. század]]i gótikus eredetű, [[1804]] és [[1882]] között teljesen átépítették.
* Református temploma [[14. század]]i gótikus eredetű, [[1804]] és [[1882]] között teljesen átépítették.
* A faluban két [[klasszicista stílus|klasszicista]] udvarház van. Közülük a Nyári-kastélyon [[Ferenczy István]] domborműve volt látható, mely a [[II. világháború]] alatt eltűnt. A másik, a Török-kastély szintén műemlék. A faluban még két másik kastély is áll, melyek a Varga és a Sárközi család tulajdonában voltak.
* A faluban két [[klasszicista stílus|klasszicista]] udvarház van. Közülük a Nyári-kastélyon [[Ferenczy István]] domborműve volt látható, mely a [[II. világháború]] alatt eltűnt. A másik, a Török-kastély szintén műemlék. A faluban még két másik kastély is áll, melyek a Varga és a Sárközi család tulajdonában voltak.
* A faluban egy régi vizimalom is látható.
* A faluban egy régi vízimalom is látható.


==Híres emberek==
==Híres emberek==

A lap 2009. március 8., 09:02-kori változata

Jánosi
Jánosi címere
Jánosi címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1221
PolgármesterStanislav Malček
Irányítószám980 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség1373 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület26,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 03′ 43″48.341389°N 20.061944°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 03′ 43″48.341389°N 20.061944°E
Jánosi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosi (szlovákul Rimavské Janovce) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2001-ben 1207 lakosából 638 szlovák, 499 magyar és 63 cigány volt. [1]

Fekvése

Rimaszombattól 6 km-re délkeletre a Rima bal partján fekszik.

Története

Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. A mai települést 1221-ben "Janus" néven említik először. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is. 1427-ben az adóösszeírásban "Janosy" alakban szerepel. Ekkor 33 portája volt. Később több nemesi család birtoka. A 16. században a töröknek fizetett adót. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel, utána újra kellett telepíteni. 1837-ben 1276 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "JÁNOSI Jeles magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rimaszombathoz közel, Felednek filiája. Itten szûlettetett vala Jánosi, a’ kinek gondatlansága miatt Fülek elhagyatott. Földgyei jók, el adásra alkalmatos helyei Rimaszombatban, Jólsván, és Rosnyón is, legelõje, fája van, jó fazekakat is készítenek lakosai. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jánosi, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz kelet-délre 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Határja róna s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. Fő birtokos Szathmári Király, kinek itt derék lakháza van." [2]

A falunak 1910-ben 1269, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Nevezetességei

  • Az apátsági templom 12. századi eredetű, a 19. század végén Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei szerint restaurálták. Freskói Storno Ferenc festette.
  • Református temploma 14. századi gótikus eredetű, 1804 és 1882 között teljesen átépítették.
  • A faluban két klasszicista udvarház van. Közülük a Nyári-kastélyon Ferenczy István domborműve volt látható, mely a II. világháború alatt eltűnt. A másik, a Török-kastély szintén műemlék. A faluban még két másik kastély is áll, melyek a Varga és a Sárközi család tulajdonában voltak.
  • A faluban egy régi vízimalom is látható.

Híres emberek

  • Itt született Vályi Klára költőnő, akinek 1798-ban és 1807-ben két verseskötete is megjelent.
  • A község temetőjében látható Lenkey István 48-as honvéd százados síremléke.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.