Légi utántöltés

HH–60 Pave Hawk helikopter hajlékony csöves légi utántöltése az Amerikai Parti Őrség HC–130P Hercules repülőgépéről

F–16 Fighting Falcon merev csöves utántöltése KC–135R repülőgépről. A két gép még nem kapcsolódott össze.

Az Angol Királyi Légierő Tornado GR.4 repülőgépe utántöltés közben.

S–3 Viking repülőgép légi utántöltő konténerrel, egy másik S–3-ast tölt fel tüzelőanyaggal.

A légi utántöltés a repülőgépek feltöltése tüzelőanyaggal repülés közben, erre kialakított légi utántöltő repülőgép, vagy egy másik repülőgép alá függesztett légi utántöltő konténer ssegítségével. Bár műszakilag megoldható bármilyen repülőseszköznél, szinte kizárólag a katonai repülésben alkalmazzák. Legfontosabb okai:

• A repülőgépek hatótávolságának megnövelése, olyan esetekben, amikior a leszállás lehetetlen (tengerek vagy ellenséges terület felett), vagy az útvonal olyan mértékben lerövidíthető, hogy az megéri a légi utántöltőgép igénybevételét
• Sérült vagy az tüzelőanyagból egyéb okok miatt kifogyott repülőgépek mentésénél, ha a legközelebbi repülőteret már nem érnék el
• Járőröző (például légtérellenőrző) repülőgépeknél a levegőben maradás időtartamának megnövelésére
• Atomfegyverekkel megterhelt nehézbombázó repülőgépek, biztonsági okokból csökkentett tüzelőanyag-mennyiséggel szállnak fel, hogy könnyebben manőverezhessenek, tüzelőanyag-készletöket a levegőben töltik fel teljesen.

A légi utántöltés lebonyolításához a levegőben feltöltendő repülőgépnek szüksége van tüzelőanyagot továbbító cső fogadásához légi utántöltő berendezésre. A légi utántöltés alatt a tanker és a fogadó repülőgép huzamos ideig egymáshoz nagyon közel repül, ez mindkét gép pilótájától nagyfokú koncentrációt igényel.

A repülőgépek utántültéséhez kétféle rendszer terjedt el, a nagyobb teljesítményű merev csöves rendszer, amit csak az Amerikai Légierő egyes repülőgépeinél alkalmaznak, valamint a kisebb teljesítményű hajlékony csöves rendszer, a világ többi repülőeszköze ezt alkalmazza.