Ortvay Rudolf

	Ortvay Rudolf
	Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	1885. január 1.; Miskolc
Elhunyt	1945. január 2. (60 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fizikus, ; egyetemi tanár, ; akadémikus
Iskolái	Göttingeni Egyetem (–1908); Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1911, PhD);
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Farkasréti temető (6/1-1-57)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. január 5.) ezen a változaton alapul.

Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

Életpályája

Budapesten, Göttingenben, Zürichben és Münchenben járt egyetemre. A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.^[3]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.

Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1925) is ezt a könyvet ismertette.^[4] 1928-1945 között a Budapesti Egyetemen az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.

Munkássága

1929 őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt hívta meg előadónak.

Művei

A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint (1926)
Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban (1926)
Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe (Budapest, 1927)
Korpuszkulák és hullámok (1929)
Bevezetés a quantummechnnikába (Budapest, 1931)
Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla (1931)
Farkas Gyula r. tag emlékezete (1933)
Elektrodynamika (1938)
Az egész és rész problémája (1940)
A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai (1940)
Tangl Károly 1869-1940 (1940)
Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása (1942)
Newton és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából (1943)
Természetfilozófia (1943)

Tudományos tisztség

Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

Társasági tagság

Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
Magyar Filozófiai Társaság
Deutsche Physikalische Gesellschaft
Deutsche Mathematiker Vereinigung
Astronomische Gesellschaft
Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

Források

↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
↑ Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.

Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

További információk

Füstös László: Ortvay Rudolf. Budapest, 1984.
Születésének centenáriumán cikkeket jelentettek meg életútjáról, tudományos munkásságáról. Fizikai Szemle, 1985/5. sz.
Gábos Zoltán: A harmadik erdélyi egyetem fizikusai, Természet Világa 2006. I. különszám. Online hozzáférés Archiválva 2013. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar életrajzi lexikon
Ortvay Rudolf
Műszaki Akadémia
Séta az Aulában

Miskolc-portál
Fizikaportál

[c6fb84204c7d83335d5ca324d78b36da533be34a-1] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

[4a6ffa48b866b0d8907b21f15c919cf2e729a371-2] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

[3] Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.

[4] Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.

[1]

[2]

[3]

[4]

Ortvay Rudolf

Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	1885. január 1. Miskolc
Elhunyt	1945. január 2. (60 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fizikus, egyetemi tanár, akadémikus
Iskolái	Göttingeni Egyetem (–1908) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1911, PhD)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Farkasréti temető (6/1-1-57)^[1]^[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség