Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Ortvay Rudolf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 685 szerkesztés
a Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
341 864 szerkesztés
a clean up AWB
(3 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox|név=Ortvay Rudolf|nemzetiség=magyar|középiskola=II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium <small> (1985-1903) </small>|felsőoktatási intézmény={{Plainlist|
{{Személy infobox
*[[Budapesti Tudományegyetem]] <small> (1903-1907) </small>
|név=Ortvay Rudolf
*[[Göttingeni Egyetem]] <small> (1907-1908) </small> }}|állampolgárság=magyar|doktorátusi tanácsadói=[[Tangl Károly]]|szakterület=[[fizika]]|kutatási terület=[[elméleti fizika]],[[általános relativitáselmélet]]|tudományos fokozat={{Plainlist|
|kép=Rudolf Ortvay (1885-1945) physicist.jpg
*Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem <small> (PhD, 1911) </small>
|képméret=
*Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem <small> (habilitáció, 1915) </small>}}|akadémiai tagság=[[Magyar Tudományos Akadémia]] <small> (levelező tag, 1925) </small>|hatással volt=[[Gombás Pál]], [[Neugebauer Tibor]],[[Novobátzky Károly]]|hatással voltak rá=[[Arnold Sommerfeld]], [[Peter Debye]]|felsőoktatási munkahely1=Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|felsőoktatási beosztás1=egyetemi tanársegéd <small> (1909-1912) </small>
|képaláírás= Arcképe a [[SZTE]] [[Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára|EK]] gyűjteményéből
egyetemi magántanár <small> (1915-1916) </small>
|születési név=
nyilvános rendes tanár <small> (1916-1928) </small>|felsőoktatási munkahely2=[[Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem|Eötvös Loránd Tudományegyetem]]|felsőoktatási beosztás2=nyilvános rendes tanár (1928-1945) </small>}}
|születési hely=[[Miskolc]]

|születési dátum=[[1885]]. [[január 1.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1945]]. [[január 2.]] {{életkor-holt|1885|01|01|1945|01|02}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=fizikus, <br />egyetemi tanár, <br />akadémikus
|aláírás=
}}
'''Ortvay Rudolf''' ([[Miskolc]], [[1885]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[január 2.]]) fizikus, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja ([[1925]]); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. [[Ortvay Tivadar]] (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.
'''Ortvay Rudolf''' ([[Miskolc]], [[1885]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[január 2.]]) fizikus, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja ([[1925]]); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. [[Ortvay Tivadar]] (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.


==Életpályája==
==Életpályája==
Német eredetű, értelmiségi családba születt. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katholikus Főgymnasiumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányit két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között [[Hermann Minkowski]], [[David Hilbert]], és [[Felix Christian Klein|Felix Klein]], akik nagy hatással votlak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban [[Tangl Károly]] assziszensnek hívja maga mellé Kolozsvárra, mint egyetemi tanársegéd. Itt a [[Ferenc József Tudományegyetem (egyértelműsítő lap)|Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen]] írja meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.
[[Budapest]]en, [[Göttingen]]ben, [[Zürich]]ben és [[München]]ben járt egyetemre. A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, [[München]]ben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után [[1915]]-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló [[Farkas Gyula (matematikus)|Farkas Gyula]] tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.


A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd [[1921]]-től a szegedi [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. ([[1921]]. [[szeptember 22.]] - [[1928]]. [[augusztus 7.]]<ref>Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.</ref>) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az [[1923]]/[[1924|24]]-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be [[1924]]/[[1925|25]]-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.
A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, [[München]]ben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után [[1915]]-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló [[Farkas Gyula (matematikus)|Farkas Gyula]] tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.[[File:Gedenktafel für Dr. Rudolf Ortvay - Dr. Ortvay Rudolf (Szeged).jpg|thumb|balra]]A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd [[1921]]-től a szegedi [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. ([[1921]]. [[szeptember 22.]] - [[1928]]. [[augusztus 7.]]<ref>Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.</ref>) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az [[1923]]/[[1924|24]]-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be [[1924]]/[[1925|25]]-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.


Az [[1920-as évek]]ben tartotta Szegeden híres előadássorozatát a ''Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe'' címen. Előadásainak anyaga [[1927]]-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján ([[1925]]) is ezt a könyvet ismertette.<ref>Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.</ref> [[1928]]-[[1945]] között a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Egyetem]]en az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.
Az [[1920-as évek]]ben tartotta Szegeden híres előadássorozatát a ''Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe'' címen. Előadásainak anyaga [[1927]]-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján ([[1927]]) is ezt a könyvet ismertette.<ref>{{Cite book |author=Fekete Gézáné |title=A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973 |origyear=1975 |publisher=Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára}}</ref><ref>Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.</ref> [[1928]]-ban Ortvayt kinevezik a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló [[Fröhlich Izidor]] helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezi a nemzetközi színvolnalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal [[1929]]-ben indítja meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívja a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, [[Paul Dirac]]ot, [[Neumann János]]t, [[Wigner Jenő]]t). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és [[Gombás Pál]] is. [[1940]]-ben Ortvay lesz az Eötvös Társulat titkára, valamint a [[Matematikai és Fizikai Lapok]] fizikus szerkesztője<ref>{{Cite journal|title=Ortvay Rudolf Életútja|year=1985|language=magyar|journal=Fizikai Szemle|author=Kovács István|volume=35|issue=5|pages=161-167}}</ref>.[[Fájl:Matematikai konferencia Szegeden, 1928.jpg|bélyegkép|Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf|balra]]Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlik, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba kerül, később hónapokat tölt szanatóriumban. [[Budapest ostroma|Budapest ostromának]] közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem képes elviselni és [[1945]] [[Január 2.|január 2]]-án öngyilkos lesz budapesti lakásán.
[[File:Gedenktafel für Dr. Rudolf Ortvay - Dr. Ortvay Rudolf (Szeged).jpg|thumb]]
==Munkássága==
==Munkássága==
Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelenik meg „Néhány [[folyadék]] [[dielektromos állandó]]járó<nowiki/>l magas [[nyomás]]nál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születnek a "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezéseit. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozik<ref>{{Cite journal|title=Ortvay Rudolf irodlmi munkássága|language=magyar|year=1985|author=Füstöss László|volume=35|issue=5|pages=167-169|journal=Fizikai Szemle}}</ref>.
[[1929]] őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, [[Paul Dirac]]ot, [[Neumann János]]t, [[Wigner Jenő]]t hívta meg előadónak.


==Művei==
==Művei==
46. sor: 38. sor:


== Társasági tagság ==
== Társasági tagság ==
[[Fájl:Matematikai konferencia Szegeden, 1928.jpg|bélyegkép|Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf]]
* Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
* Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
* Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
* Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)

A lap 2024. február 5., 22:47-kori változata

Ortvay Rudolf
Életrajzi adatok
Született1885. január 1.
Miskolc
Elhunyt1945. január 2. (60 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintfizikus
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaII. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium (1985-1903)
Felsőoktatási
intézmény
Doktorátusi tanácsadóiTangl Károly
Pályafutása
Szakterületfizika
Kutatási területelméleti fizika,általános relativitáselmélet
Tudományos fokozat
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (PhD, 1911)
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (habilitáció, 1915)
    • Munkahelyek
    Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemegyetemi tanársegéd (1909-1912)

    egyetemi magántanár (1915-1916)

    nyilvános rendes tanár (1916-1928)
    Eötvös Loránd Tudományegyetemnyilvános rendes tanár (1928-1945)
    Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1925)
    Hatással voltak ráArnold Sommerfeld, Peter Debye
    Hatással voltGombás Pál, Neugebauer Tibor,Novobátzky Károly
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.

    Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

    Életpályája

    Német eredetű, értelmiségi családba születt. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katholikus Főgymnasiumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányit két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között Hermann Minkowski, David Hilbert, és Felix Klein, akik nagy hatással votlak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban Tangl Károly assziszensnek hívja maga mellé Kolozsvárra, mint egyetemi tanársegéd. Itt a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen írja meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.

    A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

    A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.[1]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát. Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1927) is ezt a könyvet ismertette.[2][3] 1928-ban Ortvayt kinevezik a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló Fröhlich Izidor helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezi a nemzetközi színvolnalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal 1929-ben indítja meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívja a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és Gombás Pál is. 1940-ben Ortvay lesz az Eötvös Társulat titkára, valamint a Matematikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője[4].

    Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf

    Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlik, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba kerül, később hónapokat tölt szanatóriumban. Budapest ostromának közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem képes elviselni és 1945 január 2-án öngyilkos lesz budapesti lakásán.

    Munkássága

    Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelenik meg „Néhány folyadék dielektromos állandójáról magas nyomásnál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születnek a "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezéseit. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozik[5].

    Művei

    Tudományos tisztség

    • Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

    Társasági tagság

    • Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
    • Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
    • Magyar Filozófiai Társaság
    • Deutsche Physikalische Gesellschaft
    • Deutsche Mathematiker Vereinigung
    • Astronomische Gesellschaft
    • Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
    • Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

    Források

    1. ↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
    2. ↑ Fekete Gézáné. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára [1975] 
    3. ↑ Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
    4. ↑ Kovács István (1985). „Ortvay Rudolf Életútja” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 161-167. o. 
    5. ↑ Füstöss László (1985). „Ortvay Rudolf irodlmi munkássága” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 167-169. o. 
    • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

    További információk

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ortvay_Rudolf&oldid=26861144”