Reste

	Reste (Rešica)
	; Reste zászlaja
	; Reste zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1319
Polgármester	Bodnár Ferenc
Irányítószám	044 73
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	335 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	12,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°E
	Reste weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reste témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Reste (szlovákul: Rešica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 29 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

1319-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTE. Restye. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Ónody, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik mintegy 500 lépésnyire Ida vizétől; határja sovány, legelője sem elegendő, Kanyapta vize is károkat okoz határjában."^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reste, magyar falu, Abauj vmegyében, a Kanyapta mellett: 231 rom., 108 g. kath., 195 ref., 23 zsidó l. Ref. sz. egyház. Vizimalom. Jó rét. F. u. többen. Ut. p. Hidas-Németi."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka."^[4]

A falu nagy betyárja Ónodi Bandi volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 441-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 377 lakosából 341 magyar és 35 szlovák.

2011-ben 345 lakosából 250 magyar és 84 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)

További információk

Községinfó
Reste Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk

Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)

[1]

[2]

[3]

[4]