Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Reste

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reste (Rešica)
Reste zászlaja
Reste zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1319
PolgármesterBodnár Ferenc
Irányítószám044 73
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség335 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület12,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°E
Reste weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reste témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Reste (szlovákul: Rešica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 29 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1319-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTE. Restye. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Ónody, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik mintegy 500 lépésnyire Ida vizétől; határja sovány, legelője sem elegendő, Kanyapta vize is károkat okoz határjában."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reste, magyar falu, Abauj vmegyében, a Kanyapta mellett: 231 rom., 108 g. kath., 195 ref., 23 zsidó l. Ref. sz. egyház. Vizimalom. Jó rét. F. u. többen. Ut. p. Hidas-Németi."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka."[4]

A falu nagy betyárja Ónodi Bandi volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 441-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 377 lakosából 341 magyar és 35 szlovák.

2011-ben 345 lakosából 250 magyar és 84 szlovák.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]