Sablon:Csonk-zene

         H  E  P  T  A  T  O  N  I  Á K

                   (Hétfokú hangsorok)

  Kodály Zoltán műveiben fedezte fel Bárdos Lajos, hogy a mester nem csak a hét törzshangból szerkeszthető hangsorokat alkalmazta, hanem ennél sokkal messzebbre ment. Ezen írásomban e hangsorok felvázolá-sával és alkalmazásával kívánok foglalkozni, ezért hivatkozom első-sorban Bárdos Lajos két írására, melyek címe: Heptatonia  secunda  és Egy „kodályos” hangrendszer. Az ’elsősorban’ szóval arra akarok utalni, hogy e tárgyhoz tartozó fogalmak, kife-jezések sok helyen előfordulnak, de a téma lényegét tekintve célirá-nyosan e kettőt elegendőnek tartom, egyebekkel feleslegesen szapo-rítanám úgy a szót, mint a helyet.

  Miután e hangsorok Kodály általi felhasználását felvázoltam, ki akarok térni ugyancsak a témához tartozó néhány Liszt Ferenc által alkalmazott hangsorra is. E téren  Bárdos Lajos írására hivatkozom, melynek címe: Liszt Ferenc "népi" hangsorai 
  A leirt hangsorok felhasználási példáit szeretném hangjegyekkel leírni, de jelenlegi ismereteim szerint e helyen ezt megtenni nem lehetséges. Nálam más programban ezek ki vannak dolgozva, csak átmá-solási törekvéseim sorra meghiúsulnak Ha valaki ebben segíteni tudna, megköszönném.
  Elsőként a teljesség kedvéért írom ide a már általános- és zene-iskolákban tanult hétfokú hangsorokat, a dúrjellegűeket /nagyterc/ nagy kezdőbetűvel, a molljellegűeket /kisterc/ kis kezdőbetűvel.

             Heptatonia prima

Dúr c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c

dór d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d

fríg e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e

Líd f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f

Mixolíd g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g

eol a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a

lokriszi h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h

  Itt a hangsorok felépítése – szerkezete – fél-hangtávolságokban van kifejezve (a hangok után feltüntetve). Egy fél-hangtávolság =1; egy egész hangtávolság =2.

A Dúr hangsor szerkezete tehát így írható le: 2 2 1 2 2 2 1. Ha elmondjuk: két egész – egy fél – három egész – egy fél. Bármelyik modus leírható és elmondható hasonlóképpen. Ha a leírt számsort összeadjuk, a végeredmény mindig 12.

              Heptatonia secunda

 A „második hétfokúság” visszavezethető a következő tredecim akkordra:

a-c-es szűkített + es-g-h bővített + h-d-f szűkített. Hangsorba rendezve a „szűk-kvintes eol” hangsort kapjuk, mely a következő - c alapra helyzett - táblázatban a 6. modus.

Melodikus moll c 2 d 1 es 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c

Nápolyi dór d 1 es 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d

Bő.kvintes Líd es 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 es

Akusztikus f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 1 es 2 f skála

Pikardia eol vagy „Kuruc-sor”g 2 a 2 h 1 c 2 d 1 es 2 f 2 g

Szűk-kvintes eol a 2 h 1 c 2 d 1 es 2 f 2 g 2 a

Szűk-kvartos lokriszi h 1 c 2 d 1 es 2 f 2 g 2 a 2 h

              Heptatonia tertia

A „harmadik hétfokúság” fentivel ellentétben a c-e-gis bővített + gis-h-d szűkített + d-fis ais bővített tredecim ak-kordra vezethető vissza. Hangsorba rendezve a „bő-kvintes és bő sextes Líd” jön létre, mely az alábbi táblázat 1. modusa. Bárdos Lajos e hangsoroknak nem adott nevet, ezért jobb híján magam találtam ki az ide leírt egyetlen elnevezést.

Bő-kvintes és

bő-sextes Líd

         c  2    d  2    e  2   fis  2   gis  2  ais  1   h  1   c

         d  2    e  2   fis 2   gis  2   ais  1   h   1   c  2   d

         e  2   fis 2   gis 2   ais  1    h   1   c   2   d  2   e

        fis 2   gis 2   ais 1    h   1    c   2   d   2   e  2  fis

        gis 2   ais 1    h  1    c   2    d   2   e   2  fis 2  gis

        ais 1    h  1    c  2    d   2    e   2  fis  2  gis 2  ais

         h  1    c  2    d  2    e   2   fis  2  gis 2   ais 1   h

             Bőmásodos hangsorok
                  

  Ezek után következhetnek azok a hétfokú hangsorok, melyeket már Liszt Ferenc is használt. E hangsorok főképpen abban különböznek az előbbi-ektől, hogy bővített szekund hangköz is található bennük, né-melyikben kettő is. E hangköz érzelmessé, hovatovább ’érzelgőssé’ tud-ja tenni a zenét – ez természetesen nemcsak a hangsor szerkezetén múlik. Hogy nem az érzelmesség az egyetlen jellemzője, bizonyítja a táblázatban szereplő „kecskeméti hangsor,” mely a verbuválás egyik da-lának hangsora. Kelet népeinek zenéjében gyakran hallható, de nem sza-bad elfelejteni, hogy a klasszikus és romantikus zeneszerzők sem mel-lőzik – itt persze főleg a melodikus mollhangsor az alapja. Érdekességként emelem ki a „kalindra” vagy cigányskála nevet viselő hangsort, melyre már rátekintve is megállapítható, hogy az első 4 hang tetrachordja a második részben kvinttel feljebb transzponálva  pontosan megismétlődik. A hangsorokat úgy igyekeztem felírni, hogy minél kevesebb módosított hangra legyen szükség. 

Bőkvartos moll, vagy "cigánymoll d 2 e 1 f 3 gis 1 a 1 b 3 cis 1 d

Indolid c 3 dis 1 e 2 fis 1 g 2 a 2 h 1 c

Kecskeméti hang- sor v. harmonikus dúr d 2 e 2 fis 1 g 2 a 1 b 3 cis 1 d

Kalindra v. ci- gányskála e 1 f 3 gis 1 a 2 h 1 c 3 dis 1 e

Bőmásodos dúr c 3 dis 1 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c

Cigányos fríg v. fríges ungár e 1 f 2 g 3 ais 1 h 1 c 3 dis 1 e

Bőkvartos eol e 2 fis 1 g 3 ais 1 h 1 c 2 d 2 e

Melodikus cigány- moll e 2 fis 1 g 3 ais 1 h 3 cis 2 dis 1 e

Nápolyi moll v. harmonikus fríg e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 3 dis 1 e

Nagyterces fríg e 1 f 3 gis 1 a 2 h 1 c 2 d 2 e

Még folytatom!