Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Straubing” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
35 136 szerkesztés
Straubing (fekvése, története, források)
 
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
335 545 szerkesztés
a →Jegyzetek: nemzetközi katalógusok hozzáadása AWB
 
(39 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Világörökség-portál4}}
{{Német település infobox
{{Német település infobox
|rang=járási jogú város
|név =Straubing
|tartomány=Bajorország
|helyi név =
|kép =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|régió =
|tartomány =A-só-Bajorország
|kormányzati kerület =
|kerület =
|rang =város
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|irányítószám =
|körzethívószám =
|rendszám =
|testvértelepülései =
|népesség =45502
|népesség forrás =
|népsűrűség =673
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =322
|terület =67.58
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
}}
'''Straubing''' város [[Németország]]ban, Kelet-Bajorországban.
'''Straubing''' város [[Németország]]ban, [[Kelet-Bajorország]]ban.

2021 óta [[A Római Birodalom dunai limese]] világörökségi helyszín része.<ref>{{CitWeb|tit=Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment)|url=https://whc.unesco.org/en/list/1608/multiple=1&unique_number=2398|elér=2021-08-10}}</ref>


==Fekvése==
==Fekvése==
[[Deggendorf]]tól északnyugatra, a [[Duna]] déli partján fekvő település.

==Népesség==
{{népességdiagram}}


==Története==
==Története==
[[Fájl:Straubing norden 1630.jpg|bélyegkép|balra|180px|Straubing egy 1630-as ábrázolása]]
A település már a kora [[bronzkor]]ban lakott hely volt. A város az i. e. 1800 évvel keletkezett, és mint a ''straubingi kultúra'' emlékeinek lelőhelye vált ismerté. A kora bronzkori település után a kelták alapították itt a ''Sorviodurum'' nevű erődítést, melyet i. e. 15-ben a [[római birodalom|rómaiak]] katonai táborrá építettek ki.
A település már a kora [[bronzkor]]ban lakott hely volt. A város az i. e. 1800 évvel keletkezett, és mint a ''straubingi kultúra'' emlékeinek lelőhelye vált ismertté. A kora bronzkori település után a kelták alapították itt a ''Sorviodurum'' nevű erődítést, melyet i. e. 15-ben a [[Római Birodalom|rómaiak]] katonai táborrá építettek ki.


Az óváros már a [[6. század]]ban lakott volt majd 1218-ban Lajos kelheimi herceg hozta itt létre az újvárost.
Straubing óvárosa már a [[6. század]]ban lakott volt majd 1218-ban Lajos [[kelheim]]i herceg hozta itt létre az új várost.


A városban minden év augusztusában megrendezett népünnepélyen ''(Gäubodenvolksfest)'' részt vesz a környék lakossága is. Három évente pedig ünnepi játékok hetét ''(Agnes Bernauer Festspiele)'' rendeznek.
Az óvárosi negyed Szent Péter temploma (Peterskirsche) 1180 körül épült.

==Nevezetességek==
[[Fájl:St Peter Straubing West.JPG|bélyegkép|balra|120px|Szent Péter templom ''(Peterskirsche)'']]
A város legfőbb nevezetességei a következők:
* ''Szent Péter templom'' (Peterskirsche) - román stílusú bazilika az óvárosi negyedben, 1180 körül épült, bár ikertornyait később illesztették a már elkészült templomhoz. Érdekes [[timpanon]]ú főbejáratán át oszlopcsarnokba jutunk. Az épület viszonylag szerény berendezésének legértékesebb darabjai az 1200 körüli időkből való román feszület és az 1420 körül készült gótikus stílusú ''Pietà''.
* ''Haláltánc kápolna'' (Totentanz Kapelle) - A templom melletti műemlékvédelem alatt álló temetőben található két kápolna egyike, a [[15. század]]beli kápolna, barokk [[Haláltánc (műfaj)|haláltánc]] nevű freskója 1763-ban készült.
* ''Agnes-Bernauer-Kapelle'' - 1436-ban épült. A kápolna egy [[augsburg]]i születésű polgárlányról kapta a nevét. A lány szépsége úgy megigézte [[III. Albrecht bajor herceg|III. Albrecht herceg]]et, a bajor trónörököst, hogy a kor szokásai ellenére feleségül vette. Az uralkodó Ernő herceg azonban menye ellen boszorkánypert indíttatott és 1435-ben a Dunába fojtatta. Bűnbocsánat reményében ő építtette a kápolnát, melyben Ágnes Bernauer síremléke található.
* ''Hercegi rezidencia'' (Herzogsschloss) - 1350 körül épült a Duna partján.
* ''Orsolya rendi zárda temploma'' (Ursulinenkirsche) - A híres [[rokokó]] testvérpár, a müncheni Asam fivérek tervei szerint épült, ők készítették díszítését is, a templom 1738-ra készült el.
* ''A karmelita rend temploma'' (Karmelitenkirche) - késő [[Gótika|gótikus]] stílusban égetett téglából [[Hans von Stethaimer]] tervei szerint 1430 táján épült. 1700 és 1710 között belsejét [[Wolfgang Dientzenhofer]] elgondolása szerint átalakították. Ekkor kapta tornyát is, hatalmas főoltára pedig harminc évvel később készült el. A főoltár mögött van az 1397-ben elhunyt [[II. Albrecht bajor herceg]] vörösmárvány síremléke.
* ''Helytörténeti múzeum'' (Gäubodenmuseum) - A múzeumban láthatók a dunai lapályon feltárt történelem előtti és népvándorlás kori leletek és az 1952-ben kiásott római kori arany ékszerek.
* ''Városi őrtorony'' (Stadtturm) - A 66 méter magas torony, toronycsúcsa körül 4 fiatoronnyal épült 1316-1390 között.
* ''Jakobsbrunnen szökőkút'' - 1644-ben épült.
* ''Tiburtiusbrunnen szökőkút'' - 1685-ben készült.
* ''Szentháromság oszlop'' - 1709-ben készült.
* ''Városháza'' - A [[14. század]]ból való
* ''Pfarrkirsche St. Jakob'' - a város főtemploma, mely [[Hans von Stethaimer]] munkája. Belsejében szép sima, karcsú oszlopsorral, melynek ívei finom festett ékeket vágnak a mennyezetbe. Szárnyas oltára 1500 körülről származik, melyre nemcsak aranyozott faragványai jellemzők, hanem szárnyainak festményei [[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]] mesterétől, [[Michael Wolgemuth]]tól származnak. Rokokó korszakának emléke a szószék, valamint a főoltártól jobbra levő kápolna kis Asam-oltára.

==Itt születtek, itt éltek==
* [[Joseph Fraunhofer]] - a fizikus a mai Fraunhofer Straße 1. számú házban született.
* Itt született [[Arthur Achleitner]] német író (1858–1927)

==Galéria==
<div align="center">
<gallery>
File:Donau-Straubing-Reinhard-Neidl.jpg|A város látképe északnyugat felől
Fájl:D-SR-Straubing07.JPG|Házak a Ludwigsplatzon
File:Blick vom Ludwigsplatz auf das Ludwigstor und den Wasserturm.JPG|A Ludwig-kapu és a Víztorony a város központjában
File:Dreifaltigkeitssäule, Straubing, Theresienplatz.JPG|A Szentháromság oszlop a Theresienplatzon
File:Albrechtsgasse in Straubing mit Blick auf die Karmeliten-Kirche.JPG|A karmelita-templom az Albrechtgasséban
File:Straubing 001 (270).JPG|Egy épületrész Straubingban
File:Ehemalige Villa Katerina, Straubing, Bahnhofsplatz 5 b.JPG|A Villa Katerina, ma szálloda
</gallery>
</div>


==Források==
==Források==
* Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
* Német Szövetségi Köztársaság; Panoráma, 1980 {{ISBN|963 243 025 5}}

[[Kategória: Bajorország települései]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

{{Németországi járás települései}}
{{Németország világörökségi helyszínei}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Németország|-|Földrajz||Világörökség|-}}
{{csonk-német település}}

[[Kategória:Bajorország települései]]
[[Kategória:Németország világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 21., 20:03-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Straubing
Straubing címere
Straubing címere		 Straubing zászlaja
Straubing zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásAlsó-Bajorország
Rangjárási jogú város
PolgármesterMarkus Pannermayr (2008–)
Irányítószám94315
Körzethívószám09421
RendszámSR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség49 775 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség736,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság322 m
Terület67,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 12° 34′ 33″48.877222°N 12.575833°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 12° 34′ 33″48.877222°N 12.575833°E
Straubing (Bajorország)
Straubing
Straubing
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Straubing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Straubing témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Straubing város Németországban, Kelet-Bajorországban.

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Deggendorftól északnyugatra, a Duna déli partján fekvő település.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1808 és 2023 között
Lakosok száma
6188
23 593
43 750
43 847
45 099
45 502
46 806
47 586
47 854
49 775
1808192519731978201220132015201720212023
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]
Straubing egy 1630-as ábrázolása

A település már a kora bronzkorban lakott hely volt. A város az i. e. 1800 évvel keletkezett, és mint a straubingi kultúra emlékeinek lelőhelye vált ismertté. A kora bronzkori település után a kelták alapították itt a Sorviodurum nevű erődítést, melyet i. e. 15-ben a rómaiak katonai táborrá építettek ki.

Straubing óvárosa már a 6. században lakott volt majd 1218-ban Lajos kelheimi herceg hozta itt létre az új várost.

A városban minden év augusztusában megrendezett népünnepélyen (Gäubodenvolksfest) részt vesz a környék lakossága is. Három évente pedig ünnepi játékok hetét (Agnes Bernauer Festspiele) rendeznek.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Szent Péter templom (Peterskirsche)

A város legfőbb nevezetességei a következők:

  • Szent Péter templom (Peterskirsche) - román stílusú bazilika az óvárosi negyedben, 1180 körül épült, bár ikertornyait később illesztették a már elkészült templomhoz. Érdekes timpanonú főbejáratán át oszlopcsarnokba jutunk. Az épület viszonylag szerény berendezésének legértékesebb darabjai az 1200 körüli időkből való román feszület és az 1420 körül készült gótikus stílusú Pietà.
  • Haláltánc kápolna (Totentanz Kapelle) - A templom melletti műemlékvédelem alatt álló temetőben található két kápolna egyike, a 15. századbeli kápolna, barokk haláltánc nevű freskója 1763-ban készült.
  • Agnes-Bernauer-Kapelle - 1436-ban épült. A kápolna egy augsburgi születésű polgárlányról kapta a nevét. A lány szépsége úgy megigézte III. Albrecht herceget, a bajor trónörököst, hogy a kor szokásai ellenére feleségül vette. Az uralkodó Ernő herceg azonban menye ellen boszorkánypert indíttatott és 1435-ben a Dunába fojtatta. Bűnbocsánat reményében ő építtette a kápolnát, melyben Ágnes Bernauer síremléke található.
  • Hercegi rezidencia (Herzogsschloss) - 1350 körül épült a Duna partján.
  • Orsolya rendi zárda temploma (Ursulinenkirsche) - A híres rokokó testvérpár, a müncheni Asam fivérek tervei szerint épült, ők készítették díszítését is, a templom 1738-ra készült el.
  • A karmelita rend temploma (Karmelitenkirche) - késő gótikus stílusban égetett téglából Hans von Stethaimer tervei szerint 1430 táján épült. 1700 és 1710 között belsejét Wolfgang Dientzenhofer elgondolása szerint átalakították. Ekkor kapta tornyát is, hatalmas főoltára pedig harminc évvel később készült el. A főoltár mögött van az 1397-ben elhunyt II. Albrecht bajor herceg vörösmárvány síremléke.
  • Helytörténeti múzeum (Gäubodenmuseum) - A múzeumban láthatók a dunai lapályon feltárt történelem előtti és népvándorlás kori leletek és az 1952-ben kiásott római kori arany ékszerek.
  • Városi őrtorony (Stadtturm) - A 66 méter magas torony, toronycsúcsa körül 4 fiatoronnyal épült 1316-1390 között.
  • Jakobsbrunnen szökőkút - 1644-ben épült.
  • Tiburtiusbrunnen szökőkút - 1685-ben készült.
  • Szentháromság oszlop - 1709-ben készült.
  • Városháza - A 14. századból való
  • Pfarrkirsche St. Jakob - a város főtemploma, mely Hans von Stethaimer munkája. Belsejében szép sima, karcsú oszlopsorral, melynek ívei finom festett ékeket vágnak a mennyezetbe. Szárnyas oltára 1500 körülről származik, melyre nemcsak aranyozott faragványai jellemzők, hanem szárnyainak festményei Albrecht Dürer mesterétől, Michael Wolgemuthtól származnak. Rokokó korszakának emléke a szószék, valamint a főoltártól jobbra levő kápolna kis Asam-oltára.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • A város látképe északnyugat felől
    A város látképe északnyugat felől
  • Házak a Ludwigsplatzon
    Házak a Ludwigsplatzon
  • A Ludwig-kapu és a Víztorony a város központjában
    A Ludwig-kapu és a Víztorony a város központjában
  • A Szentháromság oszlop a Theresienplatzon
    A Szentháromság oszlop a Theresienplatzon
  • A karmelita-templom az Albrechtgasséban
    A karmelita-templom az Albrechtgasséban
  • Egy épületrész Straubingban
    Egy épületrész Straubingban
  • A Villa Katerina, ma szálloda
    A Villa Katerina, ma szálloda

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ↑ Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)


Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Straubing&oldid=27463585”