Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Lübeck

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lübeck
Lübeck címere
Lübeck címere		 Lübeck zászlaja
Lübeck zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySchleswig-Holstein
JárásSchleswig-Holstein (1946. augusztus 23. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1143
PolgármesterBernd Saxe (SPD)
Irányítószám23501 − 23570
Körzethívószám0451, 04502
RendszámHL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség218 095 fő (2022. dec. 31.)[1][2]
Népsűrűség990 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület214,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″53.869722°N 10.686389°EKoordináták: é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″53.869722°N 10.686389°E
Lübeck (Schleswig-Holstein)
Lübeck
Lübeck
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Lübeck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lübeck témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lübeck város Észak-Németországban. Schleswig-Holstein szövetségi tartomány második legnagyobb városa. Évszázadokig a Hanza-szövetség központja volt, és építészeti hagyatéka miatt a világörökség része.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A helységnév forrása a szláv Liubice (kedves, szép), amire 1080-ból is van latin nyelvű említés: civitas Liubice (Liubice lakói). A végződés az alnémet beke – bize mintájára módosult. Első magyar említése, a Lubec(c)a latinos alak 1597-ből.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Lübeck a Trave folyó partján fekszik, Németország legnagyobb Balti-tengeri kikötőjével. A Travét az Elba–Lübeck-csatorna köti össze az Elba folyóval.

Éghajlat

[szerkesztés]

A Balti-tenger partján fekvő város éghajlatát az óceán, a szárazföldhöz való relatív közelség és az északi fekvés határozza meg. A csapadék eloszlása egyenletes, jószerivel egész évben eshet. Télen eső vagy hó, nyáron eső. Nyáron a nap korán kel és későn nyugszik, a hőmérséklet júniusban, júliusban és augusztusban is tartósan 30 fok fölé emelkedhet, de napnyugta után akár 10 fok alá is hűlhet a levegő. Télen gyakran fagy.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A városnak van 10 városrésze (Stadtteil) és 35 kerülete (Stadtbezirk)

Városrészek és városkerületek

01 Innenstadt

[szerkesztés]
  • 01 Innenstadt

02 St. Jürgen

[szerkesztés]
  • 02 Hüxtertor/Mühlentor/Gärtnergasse
  • 09 Strecknitz/Rothebek
  • 10 Blankensee
  • 11 Wulfsdorf
  • 12 Beidendorf
  • 13 Krummesse
  • 14 Kronsforde
  • 15 Niederbüssau
  • 16 Vorrade
  • 17 Schiereichenkoppel
  • 18 Oberbüssau

03 Moisling

[szerkesztés]
  • 19 Niendorf/Moorgarten
  • 20 Reecke
  • 21 Alt-Moisling/Genin

04 Buntekuh

[szerkesztés]
  • 22 Buntekuh

05 St. Lorenz-Süd

[szerkesztés]
  • 03 St. Lorenz-Süd

06 St. Lorenz-Nord

[szerkesztés]
  • 04 Holstentor-Nord
  • 05 Falkenfeld/Vorwerk/Teerhof
  • 23 Groß Steinrade/Schönböcken
  • 24 Dornbreite/Krempelsdorf

07 St. Gertrud

[szerkesztés]
  • 06 Burgtor/Stadtpark
  • 07 Marli/Brandenbaum
  • 08 Eichholz
  • 25 Karlshof/Israelsdorf/Gothmund

08 Schlutup

[szerkesztés]
  • 26 Schlutup

09 Kücknitz

[szerkesztés]
  • 27 Dänischburg/Siems/Rangenberg/Wallberg
  • 28 Herrenwyk
  • 29 Alt-Kücknitz/Dummersdorf/Roter Hahn
  • 30 Pöppendorf

10 Travemünde

[szerkesztés]
  • 31 Ivendorf
  • 32 Alt-Travemünde/Rönnau
  • 33 Priwall
  • 34 Teutendorf
  • 35 Brodten

Története

[szerkesztés]
Lübecki házak

700 körül elbai szlávok telepedtek le Holstein keleti részén, és többek között megalapították Liubice települést, mintegy 6 km-re a mai városközponttól. A 10. századra jelentősége megnőtt, és egy várat emeltek, amelyet azonban 1128-ban rügeni szlávok leromboltak.

Lübecket 1143-ban alapította II. Adolf schauenburgi és holsteini gróf. A város többször gazdát cserélt, majd Barbarossa Frigyes császár egy húsz főből álló tanácsot állított a város élére. A tanács a 19. századig fennmaradt, és mivel főként kereskedőkből állt, ez döntően meghatározta a város politikáját. 1226-tól szabad császári város lett. A 14. században a Hanza-szövetség legmeghatározóbb tagjává vált.

A harmincéves háború (amelyben Lübeck semleges maradt) pusztításai és a transzatlanti kereskedelem felélénkülése miatt a Hanza-szövetség lassan lehanyatlott. 1806-ban Napóleon csapatai elfoglalták Lübecket. A város 1871-ben az újonnan alapított Német Birodalom része lett.

A második világháború alatt Lübecket érte az első brit légitámadás Németországban: az 1942. március 28-i bombázás és az azt követő tűzvész elpusztított három templomot és az óváros egy részét is. A háború utáni évtizedekben a város lakossága jelentősen nőtt az NDK-ból érkező menekültekkel.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A1-es és az A20-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Lübeck Hauptbahnhof

Nevezetességei

[szerkesztés]
A városháza

Híres lübeckiek

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Február: HanzaBike
  • Május: Kereskedelem és Hanza
  • Május: evezőverseny a Wakenitz-en
  • Július: néptáncfesztivál
  • Július: Travemünde-i hét
  • Július/augusztus: Schleswig-Holstein-i zenei fesztivál
  • Július/szeptember: Homokvilág
  • Augusztus: Duckstein Festival, früher Traveuferfest
  • Szeptember: minden második évben óvárosi fesztivál
  • November: Északi filmnapok
  • December: karácsonyi vásár
  • December: jégcsónakverseny

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Lübeck hivatalos honlapja
  • Heinrich Christian Zietz: Ansichten der freien Hansestadt Lübeck und ihrer Umgebungen. Mit 16 Kupfern. Friedrich Wilmans, Frankfurt M 1822, Weiland, Lübeck, 1978 (Repr.)
  • Otto Grautoff: Lübeck. Stätten der Kultur. Bd 9. Klinkhardt & Biermann, Lipcse, 1908
  • Fritz Endres (szerk.): Geschichte der freien und Hansestadt Lübeck. Otto Quitzow, Lübeck, 1926, Weidlich, Frankfurt am Main, 1981 (Repr.) ISBN 3-8035-1120-8
  • Erich Keyser (szerk.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 1. Nordostdeutschland. Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages. Kohlhammer, Stuttgart, 1939.
  • Abram Enns: Kunst und Bürgertum – Die kontroversen zwanziger Jahre in Lübeck. Christians – Weiland, Hamburg – Lübeck, 1978 ISBN 3-7672-0571-8
  • Lübeck 1226 – Reichsfreiheit und frühe Stadt. Scheffler, Lübeck, 1976
  • Gerhard Schneider: Gefährdung und Verlust der Eigenstaatlichkeit der Freien und Hansestadt Lübeck und seine Folgen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1986 ISBN 3-7950-0452-7
  • Antjekathrin Graßmann (szerk.): Lübeckische Geschichte. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1989 ISBN 3-7950-3203-2
  • Ernst Deecke: Lübische Geschichten und Sagen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1973
  • Peter Guttkuhn: Kleine deutsch-jüdische Geschichte in Lübeck. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Lübeck, 2004 ISBN 978-3-7950-7005-2
  • Heinz Stoob: Stadtmappe Lübeck. in: Deutscher Städteatlas. Bd 3. Teilband 6. Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis. Serie C. Im Auftrag des Kuratoriums für vergleichende Städtegeschichte e. V. und mit Unterstützung der Deutschen Forschungsgemeinschaft, hrsg. von Heinz Stoob, Wilfried Ehbrecht, Jürgen Lafrenz und Peter Johannek. Dortmund-Altenbeken, 1984 ISBN 3-89115-006-7
  • Lübeck-Lexikon. Die Hansestadt von A bis Z. Hrsg. von Antjekathrin Graßmann. Lübeck: Schmidt-Römhild, 2006 ISBN 3-7950-7777-X
  • Manfred Finke: UNESCO-Weltkulturerbe Altstadt von Lübeck. Stadtdenkmal der Hansezeit., Wachholtz-Verlag, Neumünster 2006, ISBN 978-3-529-01335-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lübeck&oldid=27419047”