„Váka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: linkfrissítés |
|||
| (32 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Román település infobox |
{{Román település infobox |
||
|román név = |
|román név = Crișan |
||
|magyar név = Váka |
|magyar név = Váka |
||
|kép = Crisan manastire 3.JPG |
|kép = Crisan manastire 3.JPG |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
|címer = |
|címer = |
||
|zászló = |
|zászló = |
||
|történelmi régió = |
|történelmi régió = Partium |
||
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió |
||
|megye = Hunyad |
|megye = Hunyad |
||
|rang = falu |
|rang = falu |
||
|községközpont = [[Ribice]] |
|községközpont = [[Ribice]] |
||
|beosztott falvak = |
|||
|polgármester = |
|||
|irányítószám = |
|irányítószám = |
||
|körzethívószám = |
|körzethívószám = |
||
| 19. sor: | 17. sor: | ||
|népesség éve = |
|népesség éve = |
||
|népesség forrás ={{Vargaarpad}} |
|népesség forrás ={{Vargaarpad}} |
||
|község népesség = |
|||
|község népesség éve = |
|||
|község népesség forrás ={{Vargaarpad}} |
|||
|magyar lakosság = - |
|magyar lakosság = - |
||
|népsűrűség = |
|népsűrűség = |
||
| 39. sor: | 34. sor: | ||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Crisan manastire 7.JPG|bélyegkép|jobbra|225px]] |
[[Fájl:Crisan manastire 7.JPG|bélyegkép|jobbra|225px]] |
||
[[Fájl:RO HD Crisan 1.jpg|bélyegkép|jobbra|225px|Látkép]] |
|||
| ⚫ | |||
[[Fájl:Vaka.jpg|bélyegkép|jobbra|225px|A falu határa 1854-ben]] |
|||
| ⚫ | |||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
Az [[Erdélyi |
Az [[Erdélyi-érchegység]]ben, [[Brád]]tól északkeletre, a [[Fehér-Körös]]be folyó ''Valea Vacii'' patak völgyében fekszik. Külterületének legmagasabb pontja a ''Vârful Teiuș'' (623,5 m). Az utcafrontra hagyományosan az istállókat és csűröket építették, a lakóházat pedig a telek belső részére. |
||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
||
Először ''Waka'' alakban, 1439-ben említették. Valószínűleg a 'tehén' jelentésű [[Román nyelv|román]] ''vacă'' szóból származik, de – mivel a szó ebben a formában nem fordul elő más helynévben – a kutatók vagy [[személynév]]i közvetítésre, vagy a házi szarvasmarha nőstényétől eltérő jelentésre gyanakszanak. Románul 1930-ban a ''Pârâul |
Először ''Waka'' alakban, 1439-ben említették. Valószínűleg a 'tehén' jelentésű [[Román nyelv|román]] ''vacă'' szóból származik, de – mivel a szó ebben a formában nem fordul elő más helynévben – a kutatók vagy [[személynév]]i közvetítésre, vagy a házi szarvasmarha nőstényétől eltérő jelentésre gyanakszanak. Románul 1930-ban a ''Pârâul Goldeștilor'' falurészben született parasztvezérről, [[Gheorghe Crişan|Crişan]]ról nevezték el. |
||
==Története== |
==Története== |
||
Román telepítésű falu. 1613-ig a [[világos]]i váruradalomhoz, azon belül 1445–51-ben a Moga [[ |
Román telepítésű falu. 1613-ig a [[világos]]i váruradalomhoz, azon belül 1445–51-ben a Moga [[Kenéz (tisztség)|kenézi]] család [[Nagyhalmágy|halmágyi]] uradalmához tartozott. 1525-ben 25 családfő közül 23 volt [[jobbágy]] (kilenc [[Jobbágytelek|jobbágytelken]]), egy [[zsellér]] és egy [[Szabados (történelem)|szabados]] (kovács). Adóként évi tizenegy forintot, két disznót és két bárányt fizetett. |
||
A 17. században előbb a Kapy, majd 1680 után a [[Gyulay család]]é lett, akik mellett a 18. században más családok is szereztek benne részbirtokot. Az 1680-ban összeírt 21 nagycsalád neve közül több ma is él a faluban. Ekkor az évi hét forint adó mellett juh-, kecske-, méh- és [[Tized|disznódézsmával]], évi egy hízott marhával, családfőnként karácsonykor egy tyúkkal, húsvétkor tíz tojással, pünkösdkor két csibével szolgált. Ezek megegyeztek a Gyulay család többi falva közül [[Mesztákon]], [[Kurety]], [[Balsa ( |
A 17. században előbb a Kapy, majd 1680 után a [[Gyulay család]]é lett, akik mellett a 18. században más családok is szereztek benne részbirtokot. Az 1680-ban összeírt 21 nagycsalád neve közül több ma is él a faluban. Ekkor az évi hét forint adó mellett juh-, kecske-, méh- és [[Tized|disznódézsmával]], évi egy hízott marhával, családfőnként karácsonykor egy tyúkkal, húsvétkor tíz tojással, pünkösdkor két csibével szolgált. Ezek megegyeztek a Gyulay család többi falva közül [[Mesztákon (Brád község)|Mesztákon]], [[Kurety]], [[Balsa (Románia)|Balsa]], [[Glod (Fehér megye)|Glod]] és [[Dédács]] kötelezettségeivel. A falu lakói 1697 után papjukkal együtt [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikusok lettek]], de négy évtized múlva, [[Sofronie de la Cioara]] mozgalmának hatására – a többi [[Zaránd vármegye|zarándi]] faluhoz hasonlóan – visszatértek az [[román ortodox egyház|ortodox valláshoz]]. |
||
1800-ban, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni mozgósítások zűrzavarában a parasztok négy környékbeli kocsmát égettek fel. 1821-ben 95 jobbágycsaládja közül 42 szolgált [[Gyulai Ferenc|Gyulay Ferencnek]], a többiek nyolc másik mágnásnak és középnemesnek. Egy család évente 27–28 [[Ingyenmunka|robotnapot]] teljesített. Az 1680-as adónemek mellett ekkor már jelentősebb mennyiségű pénzzel, azonkívül mézzel és vajjal szolgáltak, valamint évi 24 szekér fával Naláczy József mesztákoni kocsmája számára. |
1800-ban, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni mozgósítások zűrzavarában a parasztok négy környékbeli kocsmát égettek fel. 1821-ben 95 jobbágycsaládja közül 42 szolgált [[Gyulai Ferenc|Gyulay Ferencnek]], a többiek nyolc másik mágnásnak és középnemesnek. Egy család évente 27–28 [[Ingyenmunka|robotnapot]] teljesített. Az 1680-as adónemek mellett ekkor már jelentősebb mennyiségű pénzzel, azonkívül mézzel és vajjal szolgáltak, valamint évi 24 szekér fával Naláczy József mesztákoni kocsmája számára. |
||
Határában, a ''Gura Vacii'' réten (más forrás szerint a ''Mănăstirii'' pataknál) végezték ki 1848. október 25-én a Brády család 19 tagját a környékbeli felkelő parasztok, Ion |
Határában, a ''Gura Vacii'' réten (más forrás szerint a ''Mănăstirii'' pataknál) végezték ki 1848. október 25-én a Brády család 19 tagját a környékbeli felkelő parasztok, Ion Ițan v. Iezan [[ribice]]i prefektus vezetésével. Miután előző nap a [[brád]]i nemesek a parasztok felszólítására beszolgáltatták fegyvereiket, az egyik verzió szerint egy a városban tartózkodó csoport hurcolta el és végezte el őket. A másik forrás szerint Ioan Manea vákai papnál húzták meg magukat, de az ideérkező [[Felsőbulzesd|bulzesdi]], [[Tomnatek (Hunyad megye)|tomnateki]] és [[Grohot (Románia)|grohoti]] román parasztok felfedezték és ők hajtották végre a kivégzést. A polgárháború után exhumálták és [[Körösbánya|Körösbányán]] helyezték végső nyugalomba őket. A helyi hagyomány halálukhoz köti a Mănăstirii patak felett álló kőkeresztet, bár annak felirata semmi kapcsolatra nem utal. 1848–49 telén a forradalmi csapatok felerészben felégették. |
||
1876-ig [[Zaránd vármegye|Zaránd vármegyéhez]] tartozott, annak felszámolásával [[Hunyad vármegye|Hunyad vármegyéhez]] került. 1898-ban ismeretlenek széttépték a községházán lobogó magyar zászlót. 1900-ban 188 háza közül 169-et fedett szalma és 19-et [[Fazsindely|zsindely]]. 1913-ban a helyiek kezdeményezésére, ''Fraga'' néven népbank létesült. 1942-ig önálló községet alkotott. Akkor [[Cerecel]] községhez, majd 1950-ben azzal együtt Ribicéhez csatolták. 1945 tavaszán harminc-negyven családja a [[Bánság|Bánátban]], legtöbbjük [[Németszentpéter]]en települt le. 1987-ben a faluszisztematizálási terv összevonásra ítélte, a legtöbb ház lerombolásával. |
1876-ig [[Zaránd vármegye|Zaránd vármegyéhez]] tartozott, annak felszámolásával [[Hunyad vármegye|Hunyad vármegyéhez]] került. 1898-ban ismeretlenek széttépték a községházán lobogó magyar zászlót. 1900-ban 188 háza közül 169-et fedett szalma és 19-et [[Fazsindely|zsindely]]. 1913-ban a helyiek kezdeményezésére, ''Fraga'' néven népbank létesült. 1942-ig önálló községet alkotott. Akkor [[Cerecel]] községhez, majd 1950-ben azzal együtt Ribicéhez csatolták. 1945 tavaszán harminc-negyven családja a [[Bánság|Bánátban]], legtöbbjük [[Németszentpéter]]en települt le. 1987-ben a faluszisztematizálási terv összevonásra ítélte, a legtöbb ház lerombolásával. |
||
| 63. sor: | 61. sor: | ||
Lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak egészen a [[jobbágyfelszabadítás]] végrehajtásáig. Ekkor a község ugyan közös legelő nélkül maradt, ami visszavetette az állattenyésztést, viszont jelentősen kiterjesztették a szántóterületet. A gabonatermelés lehetőségéhez kapcsolódott a falu patakján 1884-ig megépült négy malom. Mára a szántó ismét visszazsugorodott, főként a Fehér-Körös menti, hordalékos területre. |
Lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak egészen a [[jobbágyfelszabadítás]] végrehajtásáig. Ekkor a község ugyan közös legelő nélkül maradt, ami visszavetette az állattenyésztést, viszont jelentősen kiterjesztették a szántóterületet. A gabonatermelés lehetőségéhez kapcsolódott a falu patakján 1884-ig megépült négy malom. Mára a szántó ismét visszazsugorodott, főként a Fehér-Körös menti, hordalékos területre. |
||
Mindig szegény falunak számított. 1948-ban 21 családfőnek volt öt és tíz [[kataszteri hold]] közötti, 75-nek két és öt hold közötti méretű, 193-nak két |
Mindig szegény falunak számított. 1948-ban 21 családfőnek volt öt és tíz [[kataszteri hold]] közötti, 75-nek két és öt hold közötti méretű, 193-nak két holdnál kisebb birtoka, hatnak pedig egyáltalán nem volt földje. 1940-ben határából 446 [[hektár]]t használtak szántóként, 189-et legelőként, 342 pedig erdő volt. Jelentős volt szilvatermesztése: 1948-ban tízezer szilvafája termett, a termésből jó években hét-nyolc [[Vagon (mértékegység)|vagon]] [[Cujka|cujkát]] főztek. |
||
==Nevezetességek== |
==Nevezetességek== |
||
* A vákai [[ |
* A vákai [[román ortodox egyház|ortodox]] kolostor a falu és [[Mesztákon (Brád község)|Mesztákon]] közt, a Mănăstirii pataknál épült, először a 16. és a 17. század fordulóján. 1991-ben ásták ki 9,5×5,5 méteres kőtemplomának és a hozzá kapcsolódó, egykor valószínűleg kétszintes szerzetesi épületnek az alapfalait. A régészek egy 17. századi [[Cserépkálya|cserépkályhát]] is találtak, egy magát Ioannak nevező mester 1676-ból származó, [[Cirill ábécé|cirill betűs]] kézjegyével. Mivel román fazekas céh akkoriban csupán [[Hátszeg]]en működött, a ritka leletet annak a műhelynek tulajdonítják. Egy ezzel szinte megegyező cserépkályha töredékeit találták meg az egykori [[Alsónyiresfalva|csernai kolostor]] ásatásánál is.<ref>Dana Marcu, 'Sobele de cahle din mănăstirea Vaca (sec. XVII)', ''Ars Transilvaniae'' 2 (1992)</ref> 1697-ben, a [[román görögkatolikus egyház|vallási unió]] idején két szerzetes lakta, akik saját szükségletükre halastavat is fenntartottak. A 18. század első felében leégett. Akkori birtokosa, a [[román görögkatolikus egyház]] 1759 után újjáépíttette, de szerzetesek már nem költöztek falai közé. Mint lakásra alkalmas épületet utoljára 1772-ben említették. Helyén 1926-ban emlékkeresztet állítottak. A régészeti feltárás után betemették, de az egyház még ugyanazon évben, 1991 végén elhatározta a kolostor felélesztését. 1992–93-ban húsz szerzetesi cellát építettek, majd nekiláttak a templom felépítésének, amelyet végül 2006-ban szenteltek fel. Közben 2002-ben kibontották az egykori kőépületeknek a mai kolostor udvarán álló romjait is. |
||
* A |
* A [[Crișan szülőháza|Crișan-házat]] 1979-ben avatták fel. A parasztvezér szülőháza 1848 telén leégett, az emlékházat egy korabeli, szalmával fedett parasztház mintájára építették. 2004-ben felújították. |
||
* A falu faragott kőkeresztjei közül a Colnic nevű helyen álló 1854-ben, a temetőben álló 1869-ben készült. |
* A falu faragott kőkeresztjei közül a Colnic nevű helyen álló 1854-ben, a temetőben álló 1869-ben készült. |
||
| 73. sor: | 71. sor: | ||
* Itt született 1913. december 4-én [[Vlaicu Bârna]] költő, regényíró. |
* Itt született 1913. december 4-én [[Vlaicu Bârna]] költő, regényíró. |
||
== |
==Jegyzetek== |
||
| ⚫ | |||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Források== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
| ⚫ | |||
==További információk== |
|||
* [http://www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/manastirea-crisan-vaca-68016.html A kolostor honlapja] {{ro}} |
* [http://www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/manastirea-crisan-vaca-68016.html A kolostor honlapja] {{ro}} |
||
| ⚫ | |||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
{{DEFAULTSORT:Vaka}} |
{{DEFAULTSORT:Vaka}} |
||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Hunyad megye települései]] |
[[Kategória:Hunyad megye települései]] |
||
[[Kategória:Hunyad vármegye települései]] |
|||
[[nl:Crişan (Hunedoara)]] |
|||
[[ro:Crișan, Hunedoara]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. augusztus 6., 06:47-kori változata
| Váka (Crișan) | |
 | |
| A vákai kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Ribice |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ribice |
| Irányítószám | 337401 |
| SIRUTA-kód | 90823 |
| Népesség | |
| Népesség | 344 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 25,9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 13,28 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 14″, k. h. 22° 47′ 54″46.170680°N 22.798363°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 14″, k. h. 22° 47′ 54″46.170680°N 22.798363°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Váka (románul: Crișan, 1930-ig Vaca) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Erdélyi-érchegységben, Brádtól északkeletre, a Fehér-Körösbe folyó Valea Vacii patak völgyében fekszik. Külterületének legmagasabb pontja a Vârful Teiuș (623,5 m). Az utcafrontra hagyományosan az istállókat és csűröket építették, a lakóházat pedig a telek belső részére.
Nevének eredete
[szerkesztés]Először Waka alakban, 1439-ben említették. Valószínűleg a 'tehén' jelentésű román vacă szóból származik, de – mivel a szó ebben a formában nem fordul elő más helynévben – a kutatók vagy személynévi közvetítésre, vagy a házi szarvasmarha nőstényétől eltérő jelentésre gyanakszanak. Románul 1930-ban a Pârâul Goldeștilor falurészben született parasztvezérről, Crişanról nevezték el.
Története
[szerkesztés]Román telepítésű falu. 1613-ig a világosi váruradalomhoz, azon belül 1445–51-ben a Moga kenézi család halmágyi uradalmához tartozott. 1525-ben 25 családfő közül 23 volt jobbágy (kilenc jobbágytelken), egy zsellér és egy szabados (kovács). Adóként évi tizenegy forintot, két disznót és két bárányt fizetett.
A 17. században előbb a Kapy, majd 1680 után a Gyulay családé lett, akik mellett a 18. században más családok is szereztek benne részbirtokot. Az 1680-ban összeírt 21 nagycsalád neve közül több ma is él a faluban. Ekkor az évi hét forint adó mellett juh-, kecske-, méh- és disznódézsmával, évi egy hízott marhával, családfőnként karácsonykor egy tyúkkal, húsvétkor tíz tojással, pünkösdkor két csibével szolgált. Ezek megegyeztek a Gyulay család többi falva közül Mesztákon, Kurety, Balsa, Glod és Dédács kötelezettségeivel. A falu lakói 1697 után papjukkal együtt görögkatolikusok lettek, de négy évtized múlva, Sofronie de la Cioara mozgalmának hatására – a többi zarándi faluhoz hasonlóan – visszatértek az ortodox valláshoz.
1800-ban, a Napóleon elleni mozgósítások zűrzavarában a parasztok négy környékbeli kocsmát égettek fel. 1821-ben 95 jobbágycsaládja közül 42 szolgált Gyulay Ferencnek, a többiek nyolc másik mágnásnak és középnemesnek. Egy család évente 27–28 robotnapot teljesített. Az 1680-as adónemek mellett ekkor már jelentősebb mennyiségű pénzzel, azonkívül mézzel és vajjal szolgáltak, valamint évi 24 szekér fával Naláczy József mesztákoni kocsmája számára.
Határában, a Gura Vacii réten (más forrás szerint a Mănăstirii pataknál) végezték ki 1848. október 25-én a Brády család 19 tagját a környékbeli felkelő parasztok, Ion Ițan v. Iezan ribicei prefektus vezetésével. Miután előző nap a brádi nemesek a parasztok felszólítására beszolgáltatták fegyvereiket, az egyik verzió szerint egy a városban tartózkodó csoport hurcolta el és végezte el őket. A másik forrás szerint Ioan Manea vákai papnál húzták meg magukat, de az ideérkező bulzesdi, tomnateki és grohoti román parasztok felfedezték és ők hajtották végre a kivégzést. A polgárháború után exhumálták és Körösbányán helyezték végső nyugalomba őket. A helyi hagyomány halálukhoz köti a Mănăstirii patak felett álló kőkeresztet, bár annak felirata semmi kapcsolatra nem utal. 1848–49 telén a forradalmi csapatok felerészben felégették.
1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, annak felszámolásával Hunyad vármegyéhez került. 1898-ban ismeretlenek széttépték a községházán lobogó magyar zászlót. 1900-ban 188 háza közül 169-et fedett szalma és 19-et zsindely. 1913-ban a helyiek kezdeményezésére, Fraga néven népbank létesült. 1942-ig önálló községet alkotott. Akkor Cerecel községhez, majd 1950-ben azzal együtt Ribicéhez csatolták. 1945 tavaszán harminc-negyven családja a Bánátban, legtöbbjük Németszentpéteren települt le. 1987-ben a faluszisztematizálási terv összevonásra ítélte, a legtöbb ház lerombolásával.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 838 ortodox vallású, román nemzetiségű lakosa volt. 2002-ben 517 román lakója közül 511-en voltak ortodox vallásúak.
Gazdasága
[szerkesztés]Lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak egészen a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig. Ekkor a község ugyan közös legelő nélkül maradt, ami visszavetette az állattenyésztést, viszont jelentősen kiterjesztették a szántóterületet. A gabonatermelés lehetőségéhez kapcsolódott a falu patakján 1884-ig megépült négy malom. Mára a szántó ismét visszazsugorodott, főként a Fehér-Körös menti, hordalékos területre.
Mindig szegény falunak számított. 1948-ban 21 családfőnek volt öt és tíz kataszteri hold közötti, 75-nek két és öt hold közötti méretű, 193-nak két holdnál kisebb birtoka, hatnak pedig egyáltalán nem volt földje. 1940-ben határából 446 hektárt használtak szántóként, 189-et legelőként, 342 pedig erdő volt. Jelentős volt szilvatermesztése: 1948-ban tízezer szilvafája termett, a termésből jó években hét-nyolc vagon cujkát főztek.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A vákai ortodox kolostor a falu és Mesztákon közt, a Mănăstirii pataknál épült, először a 16. és a 17. század fordulóján. 1991-ben ásták ki 9,5×5,5 méteres kőtemplomának és a hozzá kapcsolódó, egykor valószínűleg kétszintes szerzetesi épületnek az alapfalait. A régészek egy 17. századi cserépkályhát is találtak, egy magát Ioannak nevező mester 1676-ból származó, cirill betűs kézjegyével. Mivel román fazekas céh akkoriban csupán Hátszegen működött, a ritka leletet annak a műhelynek tulajdonítják. Egy ezzel szinte megegyező cserépkályha töredékeit találták meg az egykori csernai kolostor ásatásánál is.[1] 1697-ben, a vallási unió idején két szerzetes lakta, akik saját szükségletükre halastavat is fenntartottak. A 18. század első felében leégett. Akkori birtokosa, a román görögkatolikus egyház 1759 után újjáépíttette, de szerzetesek már nem költöztek falai közé. Mint lakásra alkalmas épületet utoljára 1772-ben említették. Helyén 1926-ban emlékkeresztet állítottak. A régészeti feltárás után betemették, de az egyház még ugyanazon évben, 1991 végén elhatározta a kolostor felélesztését. 1992–93-ban húsz szerzetesi cellát építettek, majd nekiláttak a templom felépítésének, amelyet végül 2006-ban szenteltek fel. Közben 2002-ben kibontották az egykori kőépületeknek a mai kolostor udvarán álló romjait is.
- A Crișan-házat 1979-ben avatták fel. A parasztvezér szülőháza 1848 telén leégett, az emlékházat egy korabeli, szalmával fedett parasztház mintájára építették. 2004-ben felújították.
- A falu faragott kőkeresztjei közül a Colnic nevű helyen álló 1854-ben, a temetőben álló 1869-ben készült.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Itt született 1913. december 4-én Vlaicu Bârna költő, regényíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dana Marcu, 'Sobele de cahle din mănăstirea Vaca (sec. XVII)', Ars Transilvaniae 2 (1992)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A kolostor honlapja (románul)
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}