Hunyad megye
| Hunyad megye (Hunedoara) | |
 | |
 | |
| Hunyad megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Déva |
| Jelzés | HD |
| Terület | 7063 km² |
| Körzethívószám | (+40) 254 |
| Népesség | |
| Népesség | 361 657 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Térkép | |
| |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad megye témájú médiaállományokat. | |
Hunyad megye (románul: Județul Hunedoara) Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Déva. Szomszédos megyék: északon és keleten Fehér megye, nyugaton Arad megye, Temes megye és Krassó-Szörény megye, délen Gorj megye, délkeleten pedig Vâlcea megye. Hunyad megye 2009-ig része volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak.
Földrajz
[szerkesztés]
A megye területe 7 063 km². A domborzat nagy részét hegyek teszik ki, amelyeket a Maros választ ketté keletről nyugatra haladva. Északon helyezkedik el az Erdélyi-középhegység (Erdélyi-érchegység, Bihar-hegység), délen a Déli-Kárpátok (Páring-hegység, Surján-hegység, Retyezát-hegység, Godján-hegység és a Ruszka-havas). A Maros, a Fehér-Körös és ezek mellékfolyói széles völgyeket képeznek. Jelentős a megye déli részén található Hátszegi- és Petrozsényi-medence. Délen a Zsil völgyén keresztül könnyedén át lehet jutni Olténiába.
Legmagasabb pont: Nagy-Páring (2519 m), Páring-hegység.
Turizmus
[szerkesztés]A Retyezát Nemzeti Park és más festői tájak miatt Hunyad megye a legszebb romániai megyék egyike. A Szászvárosi-havasokban található dák erődítmények a Világörökség részét képezik.
Gazdaság
[szerkesztés]Hunyad megye ipara a környék bányászatával van összeköttetésben. A hegyekben ősidők óta fémeket és szenet bányásznak. Nagy ipari komplexumok vannak Vajdahunyadon. A megyében van az egyik legnagyobb hőerőmű. Fontosabb iparágak: fémipar, építőanyagipar, textilipar, bányászat, élelmiszeripar. Az 1990-es években több bányát bezártak, ezzel Hunyad megyében maradt a legnagyobb munkanélküliség (9,6%) Romániában. (Az országos átlag 5,5% volt.)
Demográfia
[szerkesztés]
2007-ben 472 284 lakosa volt, a népsűrűség 66,9 fő/km². A lakosság 92%-a román, 5%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a német. A városi lakosság aránya 76,8%.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 418 565 lakos 87,9%-a román, 5,8%-a magyar, 1,8%-a roma volt. A városi lakosság aránya 75,0%-ra csökkent.[2]
A magyarok száma 2011-ben kb 25 ezer fő volt. A Zsil folyó völgyében az iparosítás során sok embert (köztük magyarokat) hoztak Románia más részeiből a környék bányáiba. A magyarok egy másik jelentős csoportja a XX. század elején idetelepített csángók. Jelentős magyarlakta települések: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Lozsád, Sztrigyszentgyörgy, Petrozsény, Lupény, Vulkán.
Hunyad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]A megyében 2007. július 1-jén 14 város és 55 község, a falvakkal együtt összesen 487 település található. A 14 város közül hét municípium – Déva, Vajdahunyad, Brád, Szászváros, Petrozsény, Vulkán, Lupény –, a maradéki hét város pedig Hátszeg, Petrilla, Pusztakalán, Piski, Hobicaurikány, Aninósza és Algyógy.[4]
Hunyad megye közigazgatása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Legnagyobb települések
[szerkesztés]
| Település | Lakosság (fő, 2011) |  .jpg)  |
|---|---|---|
| Déva | 61 123 | |
| Vajdahunyad | 60 525 | |
| Petrozsény | 37 160 | |
| Vulkán | 24 160 | |
| Lupény | 23 390 | |
| Petrilla | 22 692 | |
| Szászváros | 18 227 | |
| Brád | 14 495 | |
| Piski | 12 556 | |
| Pusztakalán | 11 279 | |
| Hátszeg | 9 685 | |
| Hobicaurikány | 8 972 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (román nyelvű). [2003. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
További információk
[szerkesztés]- Hunyad megye gazdasági térképe[halott link]
- Szabó Endre, Szathmáry György (Szerk.): Hunyadi album (MEK)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Hunyad vármegye
- Retyezát Nemzeti Park
- Hátszegvidéki Dinoszaurusz Geopark
- Gredistye Muncsel – Csoklovina Natúrpark
- Hunyad megye természetvédelmi területeinek listája
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
.svg){kind=small}
