Constanța megye

Constanța megye
Constanța megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Dobrudzsa
Megyeszékhely	Konstanca
Jelzés	CT
Terület	7071 km²
Körzethívószám	(+40) 0241
Népesség
Népesség	655 997 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	101 fő/km²
Térkép
Tulcea megye Bulgária Călăraşi megye Ialomiţa megye BR D o b r u d z s a KONSTANCA Mangalia Medgidia Hârşova Cernavodă Năvodari Băneasa Eforie Murfatlar Ovidiu Negru Vodă Techirghiol Duna D.F.t.cs. Fekete- tenger Sinoe-tó E60 E87
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Constanța megye témájú médiaállományokat.

Constanța megye (Konstanca) Románia délkeleti részén helyezkedik el, Dobrudzsa tartományban, a Fekete-tenger partján. Székhelye Konstanca (283 872 lakos). Határai északon Tulcea megye, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, nyugaton Ialomița megye és Călărași megye.

Domborzat

A megye felszínét a Dobrudzsai-hegység (románul: Podișul Dobrogei), az ország ősi hegységének maradványa, uralja. A gránit, porfír, fillit és mészkő alkotta Dobrudzsai-tönk egyik, felszínalaktanilag tagolódott része a megye északi részén található, ez a Közép-Dobrudzsai fennsík, melynek felszínének arculata változatos, mert 200-300 méter magas fennsíkok (Dorobanțului-fennsík) és dombvidéki tájak kisebb-nagyobb medencékkel, partmenti síkságokkal, alacsonyabb letarolt felszínekkel (Casimcei-fennsík) váltakoznak, számos barlanggal és dolinákkal.

Dél felé az idősebb kristályos kőzeteket fiatalabb üledékes takaró borítja, s a tagoltabb, mozgalmasabb felszín átmegy a 100 méter magas kréta-tábla síkságba, ez az egyhangúbb lapos felszín a Dél-Dobrudzsai fennsík, legdélebbi része, a Negru Vodă-fennsík, mely Bulgária felé túlterjed az országhatáron. A Közép- és Dél-Dobrudzsai fennsík között vezet a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, valamint a Duna–Fekete-tenger csatorna.

Nyugaton a Dobrudzsai-tönk enyhén lejt a Duna irányába, ahol a folyam széles árterülete választja el a Román-alföldtől. A megye fekete-tengeri partvidékét Tulcea megyétől Mamaiaig alacsony homokos parti síkság övezi, melyet a tenger hullámmorajlása épített fel a Duna-delta szétteregetett hordalékából. A hullámmorajlás hosszú törmelékgátakat, úgynevezett szárnyturzásokat is épített a partmenti tengerben, s ezek a szárnyturzások szárnylagunákat, majdnem zárt részeket választottak le a tengerből. Mamaiatól délre lösszel fedett, alámosott magas fal (abráziós partfal) kíséri a partszegélyt, melyet mélyre vágódott, megsüllyedt és a tenger által elöntött folyótorkolatok, úgynevezett limánok tagolnak. Ezen a szakaszon a turzásokkal elrekesztett és finom homokkal kitöltött limánokon alakultak ki a tengerpart ismertebb fürdőhelyei (Eforie, Mangalia).

Története

Constanța megye gazdag történelmi értékekkel rendelkezik, az első letelepülők a trákok voltak a vaskorban. Őket követték a géták, majd a dákok. I. e. a VII. században kialakultak az első civilizált városállamok, melyeket a délről érkező görög betelepülők alapítottak, magukkal hozva és meghonosítva az akkori idők legfejlettebb társadalmi struktúráját, építészetüket, technikai vívmányaikat. Számos várost alapítottak a mai megye területén, legjelentősebbek: Histria (a mai Istria), Callatis (a mai Mangalia), Tomis (a mai Konstanca területén).

Az i. sz. I. – II. században a Római Birodalom határai elérték Dobrudzsa déli vidékeit, Traianus római császár két háborúban (101-102 és 105-106) elfoglalta a régiót, és Moesia Inferior provincia részévé tette. A provincián belül a mai megye Scythia Minor (Kis-Szkítia) része volt. A rómaiak újabb lendületet adtak a régió fejlődésének, városokat alapítva a területen, a legjelentősebb ilyen település Tropaeum Traiani (a mai Adamclisi közelében).

A birodalom hanyatlásának utolsó évszázadaiban számos vándornép fordult meg a megye területén, többek között az avarok, a gótok, a szlávok, bolgárok. A III. század legvégétől a Bizánci Birodalom része lett. Az elkövetkező évszázadok során pusztítottak itt a tatárok, majd az Oszmán Birodalom része lett, később egy rövidebb periódusra az Orosz Birodalom területe is volt, majd Bulgária fennhatósága alá került.

1878-tól, az egész Dobrudzsával együtt, Romániához csatolták. A második világháború során német megszállás alá került, de a háborút lezáró béketárgyalások során megerősítették Románia fennhatóságát a megye felett.

A Fekete-tenger Konstancánál

Népesség

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosságból 470 961 fő városokban élt (68,8%).

A lakosság számának alakulása:

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen	Román	Török	Tatár	Roma (cigány)	Lipován	Magyar	Görög	Örmény	Német	Ukrán	Olasz	Bolgár
715 151	652,777	24,246	23,230	6,023	5,273	921	590	422	315	186	80	74
100%	91,27%	3,39%	3,24%	0,84%	0,73%	0,12%	0,08%	0,05%	0,04%	0,02%	0,01%	0,01%

Gazdaság

A 2004-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma a megyében 276 100 fő. Ebből 27,4% a mezőgazdaságban, 17,7% az iparban, 14,2% az áruszállításban, 10,4% a személyszállításban és 7,9% az építőiparban dolgozik.

Az ország gazdaságilag egyik legjelentősebb megyéje, itt történik az ország kőolaj-kitermelésének 10,3%-a, finomításának pedig a 18,5%-a, a kénsavgyártás 18,2%-a, a műtrágya előállításának a 2,3%-a, a cement 19,2%-a, a gyapjú 1,6%-a, az étkezési olajok előállításának a 10,3%-a és a földgáz-kitermelésének 2,3%-a.

Mezőgazdaság

A megye 565,737 hektárnyi mezőgazdasági használatban lévő területtel rendelkezik, amiből 326,751 hektárnyi magántulajdonban van illetve ebből 431,000 hektárnyi mesterségesen öntözhető. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa.

Ipar

Fontosabb iparágak: nukleáris és vízenergia-ipar (cernavodăi atomerőmű, vízerőművek Konstancában, Ovidiuban és Năvodariban), gépgyártás, vegyipar (S.C."PETROMIDIA" Constanța), kőolaj- és földgáz-kitermelés, cementgyártás, textil- és ruházati ipar, faipar.

Kereskedelem

A Duna–Fekete-tenger csatornán jelentős az áruszállítás, illetve a megyében találhatóak az ország legjelentősebb kikötői (Konstanca, Mangalia)

Politika

A Constanțai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Nicușor Constantinescu. A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 36 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva:

Pártok	Tanácsosok száma
Szociáldemokrata Párt	20
Demokrata Párt	9
Nemzeti Liberális Párt	7

Címere

• 
  A két világháború között
• 
  A kommunizmus idején
• 
  Jelenlegi

Települések

A megyében 3 municípium, 9 város és 58 község található.

Képek

• 
  Konstanca műholdfelvétele
• 
  A megyeszékhely
• 
  Eforie

További információk

• Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja
• Földrajzi Kislexikon – Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976