Hârșova

Hârșova
Lipován templom
Hârșova címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Dobrudzsa
Fejlesztési régió	Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Constanța
Rang	város
Községközpont	Hârșova
Beosztott falvak	Vadu Oii
Polgármester	Tudor Nădrag (PDL)
Irányítószám	905400
SIRUTA-kód	60801
Népesség
Népesség	8413 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	6 (0%, 2021)
Község népessége	8737 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	92,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Terület	109,02 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 41′ 00″, k. h. 27° 57′ 07″44.683333333333, 27.951944444444
Hârșova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A. von Saar 19. század elejei litográfiája

Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.

Fekvése

A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Konstancától, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.

Története

A mai város helyén a 2. században a Római Birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, törökfürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 1828–1829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.

Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.

Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).

Lakossága

Lakosságának változása
1912	1930	1948	1956	1966	1977	1992	2002
3.990	3.665	3.762	4.761	7.519	8.239	10.394	10.097

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok	8987	89,00%
Törökök	983	9,73%
Romák	76	0,75%
Lipovánok	31	0,30%
Magyarok	12	0,11%
Tatárok	5	0,04%
Ukránok	2	0,01%
Görögök	1	0,01%
Összesen	10097	100,0%

Látnivalók

• Carsium romjai
• A Duna

Címere

• 
  A két világháború között
• 
  Jelenlegi

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat.

• A polgármesteri hivatal honlapja
• Dobrudzsa településeinek török nevei
• A 2002-es népszámlálási adatok