Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Választójog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést JSoos (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. december 7., 14:06-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (csonk: hiányzó nemzetközi kitekintés, történet, kor/nem/származás/vagyoni korlátozás stb.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Főbb elvei

[szerkesztés]

A demokratikus rendszerekben a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással érvényesül.

Az aktív választójog kiterjedése

[szerkesztés]
  • Általános választójog esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik, így az elítélteknek nincs választójoguk. A gondnokság alá vétel folyamán a bírónak joga van arról ítélni, hogy meghagyja-e a választójogot. 1869-ben Wyoming szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
  • A korlátozott választójog a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A köz ügyeiben való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban.

A választójog egyenlősége

[szerkesztés]

Minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek a szavazata egyenlő hatásfokú. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. 3/1991. (II. 7.) Alkotmánybírósági Határozat az egyenlőség elvét a következőképpen értelmezi: a választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését.

A szavazás közvetlensége

[szerkesztés]
  • A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során.
  • Közvetett választásokra például kifejezetten és csakis az elnök megválasztására választott képviselők (elektorok) útján történő szavazás, képviselő-testületek által történő közvetett választás.

A szavazás titkossága

[szerkesztés]

A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le a szavazatukat.

Részvételi kötelezettség

[szerkesztés]
  • Nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
  • Kötelező, amit jogszabály ír elő. Belgium egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet a legnagyobb részvételi eredményekkel a világon. Ausztráliában ugyancsak kötelező a regisztráció és a választás a 18 évet betöltött állampolgároknak.

Passzív választójog

[szerkesztés]

Mely azt szabályozza, hogy ki választható képviselővé, illetve milyen további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a képviselőkre.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]