Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Éger

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Éger
Mézgás éger
Mézgás éger
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Alcsalád: Betuloideae
Nemzetség: Alnus
Mill.
alnemzetségek, fajok
  • Alnus
  • Clethropsis
  • Alnobetula
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Éger témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Éger témájú médiaállományokat és Éger témájú kategóriát.

Az éger (Alnus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 30, ritkán nagyméretű egylaki fa- és cserjefajt sorolnak ide.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

A fajok többsége az északi mérsékelt égövben él, de az Újvilágban egyes fajok az Andok vonalán dél felé egészen Argentínáig lehatoltak.

Európában főleg a kontinens északi részén fordul elő; az égeres láperdő Észak-Európában a folyóvölgyek, tóvidékek záró növénytársulása. A Kárpát-medencében két faja él:

mindkettő azonális helyzetben; a bükk kor posztglaciális reliktum fajaként.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az éger lombhullató fa. Levelei váltakozó állásúak, egyszerűek, fogazottak. Barkavirágzatában a porzós virágzatok megnyúltak, a termősök rövidebbek. A hímivarú barkában a barkapikkelyen 3 virág, virágonként 4-4 lepel és porzó van. A nőivarú füzérben a barkapikkelyen 2 virág nő, a lepel hiányzik.

Az alcsalád másik nemzetségétől, a nyírektől eltérően a hímivarú barkák és a nőivarú füzérek is szabadon telelnek, a füzér tengelye és a pikkelyek megfásodnak, „áltobozt” alkotnak.

Termése apró, szárnyas makkocska.

Életmódja

[szerkesztés]

Virágai gyakran még a levelek előtt nyílnak. A virágokat jellemzően a szél porozza, de méhek is látogatják.

Gyökérgümőikön a nitrogénfixáló szimbionta baktériumok (Frankia sps.) élnek. A gümők mérete az emberi ökölét is elérheti.

Gyökérgümő egészben
és kettévágva

Fontosabb, európai fajai

[szerkesztés]
  • (Alnus viridis)

Rendszerezése

[szerkesztés]

A nemzetséget három alnemzetségre osztják.

Subgenus Alnus – fák. Hajtásrügyeik nyelesek. Barkáik ősszel jelennek meg, de a télen zárva maradnak, csak tél végén vagy kora tavasszal termékenyülnek meg. Mintegy 15-25 faj tartozik ide, köztük:

Hamvas éger (Alnus incana subsp. rugosa) – levelei
Alnus serrulata levelei

Subgenus Clethropsis – fák és cserjék. Hajtásrügyeik nyelesek. Barkáik ősszel jelennek meg, és akkor ki is nyílnak, meg is termékenyülnek. Három fajának elterjedési területe:

Subgenus Alnobetula – cserjék. Hajtásrügyeik nem nyelesek. A hím- és nőivarú barkák késő tavasszal, a levelek után jelennek meg rajtuk, és akkor ki is nyílnak, meg is termékenyülnek. 1–4 faj tartozik ide (az alfajokat egyes rendszerezők külön fajként kezelik):

Havasi éger (Alnus viridis)
  • havasi éger (Alnus viridis – Alfajainak elterjedése:
    • Alnus viridis subsp. viridisEurázsia
    • Alnus viridis subsp. maximowiczii (A. maximowiczii)Japán
    • Alnus viridis subsp. crispa (A. crispa)Észak-Amerika északi része
    • Alnus viridis subsp. sinuata (A. sinuata)Észak-Amerika nyugati része, Szibéria északkeleti része

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alder című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]