Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Andrićgrad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrićgrad
Közigazgatás
TelepülésVišegrad
Alapítás ideje2011. június 28.
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület0,03 km²
Elhelyezkedése
Andrićgrad (Bosznia-Hercegovina)
Andrićgrad
Andrićgrad
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 43° 47′ 10″, k. h. 19° 17′ 39″43.786111°N 19.294167°EKoordináták: é. sz. 43° 47′ 10″, k. h. 19° 17′ 39″43.786111°N 19.294167°E
Andrićgrad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrićgrad témájú médiaállományokat.

Andrićgrad, más néven Kamengrad[1] Ivo Andrić íróról elnevezett új városrész Višegradban, Bosznia-Hercegovinában. A városrész 2011–2014 között épült Emir Kusturica rendező kezdeményezésére.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

A Drina és a Rzav(wd) torkolata közötti félszigeten fekszik,[2] Szokoli Mehmed pasa hídja közelében,[3] de nem esik bele a világörökséggé nyilvánított híd védőövezetébe.[4] Területe mintegy 30 000 négyzetméter.[5]

Története

[szerkesztés]

A terület egy részén korábban egy sportcentrum állt, amelyet az 1992–1995 közötti boszniai háború alatt bosnyák civilek fogolytáboraként használtak.[3][6] A terület tulajdonjogára egy Svájcban élő boszniai muszlim család 2004-ben bejelentette igényét; a város szóvivője azonban úgy nyilatkozott, hogy a családot már korábban kártalanították.[7]

A városrész építését Emir Kusturica filmrendező kezdeményezte Ivo Andrić Nobel-díjas író emlékére, a Híd a Drinán(wd) című regényben leírt város mintájára.[8] Saját bevallása szerint az ötlet első ízben 1978-ban, nászútja során merült fel benne.[6] A projekt 15 millió eurónyi költségét 51%-ban a filmrendező finanszírozta, 49%-ban a Boszniai Szerb Köztársaság.[9] A helyszínt és az infrastruktúrát Višegrad városa biztosította.[10]

Az építkezés 2011. június 28-án, a szerbek számára kiemelt jelentőségű napon, Szent Vitus napján kezdődött el.[8] 2012. június 28-án felavatták Ivo Andrić szobrát Vuk Jeremić(wd) szerb külügyminiszter részvételével.[8] A főutca 2012 végére készült el,[11] a városrészt 2014. június 28-án avatták fel Irinej szerb pátriárka(wd), Ivica Dačić korábbi szerb miniszterelnök, Aleksandar Vulin és Nikola Selaković(wd) szerb miniszterek, Aleksandar Karađorđević(wd) és Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke jelenlétében.[8]

Leírása

[szerkesztés]

Az épületek leginkább reneszánsz, bizánci és oszmán stílusban épültek,[12] a városrészben található multiplex mozi homlokzatán levő dombormű azonban a szocialista realizmust idézi.[9] A Nikola Tesláról elnevezett főtéren található a társadalomtudományokkal és a humán tudományokkal foglalkozó Andrić Intézet, melynek tevékenységét a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia közösen finanszírozza.[13] Az épület előtt Ivo Andrić szobra áll.[14] A szerb nemzeti költőről, Petar II Petrović-Njegošról elnevezett téren áll a költő szobra, Sreten Stojanovic(wd) alkotása.[15] Andrićgradban található továbbá egy szépművészeti akadémia, egy reneszánsz színház, szállodák és boltok.[2] A városnegyed Szent Lázár-temploma a szerb ortodox egyházhoz tartozik.[16]

Kritikák

[szerkesztés]

Bakira Hasečić(wd) bosnyák aktivista, a szarajevói A Háború Női Áldozatai szervezet alapítója provokációnak tartja, hogy a városrész azon a helyen épült meg, ahol számos kegyetlenségre került sor a boszniai muszlimok ellen.[6][7] Hikmet Karčić, a Boszniai Iszlám Hagyományok Intézete munkatársa az új szerb nemzeti identitás építésének eszközét látja benne abban a városban, amely muszlim lakosságának jelentős részét elvesztette a boszniai háború idején. Szerinte a projekt Višegrad múltjának alternatív változatát jelenti, ami történelmi-kulturális szempontból legitimálja a jelent, és alátámasztja a jövőbeli törekvéseket.[3][8] Andrej Nikolaidis(wd) montenegrói bosnyák író, újságíró „a szerb nacionalizmus Disneylandje” névvel illette.[17]

Ljiljana Sevo(wd), a Banja Luka-i Egyetem művészeti és építészeti karának docense, aki amúgy Kusturica filmjeinek csodálója, művészeti szempontból kritizálta az épületegyüttest; szerinte Andrićgrad a szegényes fantázia és a múlt felületes ismeretének kombinációja, ami elkerülhetetlenül a kulturális értékek manipulációjához, röviden giccshez vezet.[4][7]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ovako izgleda mocni Andric-grad iz vazduha: Pogledajte snimke koje je napravio dron. www.telegraf.rs (2016. április 19.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  2. ↑ a b Andrictown. visegradturizam.com (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  3. ↑ a b c Hikmet Karcic: Andricgrad: The 'town within a town' on the Drina. www.opendemocracy.net (2014. május 13.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  4. ↑ a b Ljiljana Sevo: Andrić grad od početka liči na Diznilend. Buka, (2012. június 18.)
  5. ↑ Geothermal energy for heating and cooling of facilities in the territory of Višegrad. investsrpska.vladars.net (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  6. ↑ a b c John Hooper: Serbian film director's 'theme park' echoes The Bridge on the Drina. The Guardian, (2012. október 11.)
  7. ↑ a b c Lucia Vasella: Die Fantasiestadt, dort, wo einst das Lager stand. Die Wochenzeitung, 33. sz. (2013)
  8. ↑ a b c d e Hikmet Karčić: Andrićgrad: Hijacking Memories And The New Serb Identity. Working Paper Series, 9. sz. (2016. június)
  9. ↑ a b Adelheid Wölfl: Ein historisches Land wird erdacht. Der Standard, (2014. április 13.)
  10. ↑ Épül Kusturica városa. www.filmtett.ro (2011. június 30.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  11. ↑ Látogatható a Kusturica megálmodta város főutcája. Magyar Nemzet, (2013. január 6.) arch Hozzáférés: 2021. április 10.
  12. ↑ Andrićgrad. www.lonelyplanet.com (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  13. ↑ The Andrić Institute Officially Opened. www.andricevinstitut.org (2013. június 28.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  14. ↑ Nikola Tesla Square. www.andricgrad.com (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  15. ↑ Monumentu to Njegos in Andric-grad revealed. www.spc.rs (2013. december 2.) (Hozzáférés: 2021. április 10.) arch
  16. ↑ Solem opening of Andricgrad. www.spc.rs (2014. június 28.) (Hozzáférés: 2021. április 10.) arch
  17. ↑ Andrej Nikolaidis: Disneyland srpskog nacionalizma. balkans.aljazeera.net (2014. június 19.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  18. ↑ a b c d N. J.: Đokoviću ključevi Andrićgrada. www.novosti.rs (2013. február 4.) (Hozzáférés: 2021. április 10.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andrićgrad&oldid=27154529”