Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Barsbaracska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsbaracska (Bardoňovo)
Barsbaracska címere
Barsbaracska címere		 Barsbaracska zászlaja
Barsbaracska zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
PolgármesterWurczer Péter (független)
Irányítószám941 49
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség682 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület23,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″48.116667°N 18.416667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″48.116667°N 18.416667°E
Barsbaracska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsbaracska (szlovákul Bardoňovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Érsekújvártól 28 km-re, északkeletre található.

Története

[szerkesztés]

Ősi magyar település, melyet valószínűleg Bars - Borsa vezér hozott létre közvetlenül a honfoglalást győzelmesen lezáró Pozsonyi csata után, a 10.-11. század során. 1269-ben Baracha néven említik először. 1426-ban Baroch néven említik egy birtokper kapcsán.[2]

Vályi András szerint "BARACSKA. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi járásban, ambár határjában erdeje olly nagy nints, mint más helységeknek; de mivel szükségére fája elég, épűletre való is az Uraságnak engedelmével, ’s más javakkal is bővelkedik, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Baracska, magyar-tót falu, Bars vgyében, 380 kath., 17 evang., 250 ref. lak. Ref. filial templom és oskola. Határja dombos, de termékeny; legelője sok, és a juhoknak nagyon egészséges; erdeje derék, szilvás s más gyümölcsös kertjei messze kiterjedtek; bort is termeszt. F. u. többen. Ut. p. Léva."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Az etnikai állapot (a lényeges magyar jelleg) a második világháborút lezáró események, illetve a Benes-i (Kassai) Dekrétum alapján megváltozott. A magyar lakosság egy részét áttelepítették Magyarországra, más részét pedig télvíz idején fűtetlen marha-vagonokban szállították el Szudétaföldre, ahol cseh és morva parasztoknak "rabszolga-munkára" adták el. Helyükbe szlovák telepeseket hoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 867 lakosából 783 magyar és 29 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 426 római katolikus, 387 református, 42 izraelita és 9 evangélikus vallású.

1890-ben 909 lakosából 808 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 995 lakosából 872 magyar és 112 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1017 lakosából 913 magyar és 103 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 565 római katolikus, 432 református, 19 izraelita és 1 evangélikus vallású.

1921-ben 1045 lakosából 906 magyar és 114 csehszlovák volt.

1930-ban 1187 lakosából 558 magyar és 619 csehszlovák volt. Ebből 666 római katolikus, 501 református, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású.

1941-ben 1158 lakosából 1116 magyar és 42 szlovák volt.

1970-ben 1269 lakosából 569 magyar és 689 szlovák volt.

1980-ban 1127 lakosából 437 magyar és 681 szlovák volt.

1991-ben 986 lakosából 397 magyar és 578 szlovák volt.

2001-ben 886 lakosából 536 szlovák és 342 magyar volt.

2011-ben 786 lakosából 454 szlovák, 233 magyar, 5 cseh és 94 ismeretlen nemzetiségű volt.[5] Ebből 386 római katolikus, 185 református és 105 nem vallásos.

2021-ben 682 lakosából 458 (+10) szlovák, 200 (+16) magyar, (+1) cigány, 3 (+1) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1947-ben Viliam Soboňa szlovák politikus, orvos. Az 1993-ban önállósult Szlovákia első egészségügyi minisztere.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kelecsényi család kriptája
    A Kelecsényi család kriptája
  • Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. Barsbese filiája.
  • A református egyháznak volt faharanglábja. Harangjai 1694-ből és 1840-ből származtak.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ DLDF 11825; 2017 Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426. Budapest, 324 No. 918.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok.
  6. ↑ ma7.sk
  7. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 120; Sz. Kiss Károly 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 370.

Források

[szerkesztés]
  • Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 285.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bardoňovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barsbaracska&oldid=26514234”