Barušići (Malinska-Dubašnica)
Barušići | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Malinska-Dubašnica |
Jogállás | falu |
Polgármester | Anton Spicijarić |
Irányítószám | 51511 |
Népesség | |
Teljes népesség | 33 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 107 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 05′ 48″, k. h. 14° 32′ 11″45.096700°N 14.536400°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 48″, k. h. 14° 32′ 11″45.096700°N 14.536400°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barušići (olaszul: Barussici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk északnyugati részén Malinskától 3 km-re délkeletre fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Barušići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják.
Története
[szerkesztés]Nevét egykori lakóiról a Barušić családról kapta, ma Barušićok a szigeten csak Jurandvoron élnek.[2] A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 33, 1910-ben 39 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 30 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
33 | 36 | 37 | 33 | 37 | 39 | 36 | 39 | 52 | 47 | 36 | 33 | 26 | 22 | 24 | 30 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Pál apostol tiszteletére szentelt temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Barušić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf