Belgorod
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Belgorod (Белгород) | |||
 | |||
| A város központja és északi része | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Belgorodi terület | ||
| Alapítás éve | 993 | ||
| Városi jogokat kapott | 1596 | ||
| Polgármester | Vaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev | ||
| Irányítószám | 308000 | ||
| Körzethívószám | +7 4722[1] | ||
| Autórendszám kódja | 31 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 339 978 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 130 m | ||
| Terület | 153,1 km² | ||
| Időzóna | UTC+3 nyáron UTC+4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′50.600000°N 36.600000°EKoordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′50.600000°N 36.600000°E | |||
 Belgorod
Pozíció a Belgorodi terület térképén
| |||
| Belgorod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorod témájú médiaállományokat. | |||
Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz-ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.
Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Történelme
[szerkesztés]A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.
Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.
A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.
A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt születtek:
- Vaszilij Garbuzov (1911–1986) szovjet közgazdász és politikus, a Szovjetunió pénzügyminisztere
- Szvetlana Horkina, (1979–) kétszeres olimpiai bajnok orosz tornász. A város sportcentrumot építtetett a tiszteletére, amely előtt egy Horkina-szobor látható.
- Szerhij Kuznyecov (1963–) szovjet-ukrán labdarúgó
- Andrej Lutaj (1986–) orosz műkorcsolyázó
- Nyikolaj Szlicsenko (1934–2023) roma származású szovjet-orosz színész, énekes, színházi rendező, színigazgató
- A város díszpolgárai:
- Alekszej Leonov űrhajós, az első ember, aki kilépett a világűrbe.
- Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja.
- Ivan Konyev, a Szovjetunió marsallja.
- Fjodor Jemeljanyenko MMA-világbajnok.
Kerületei
[szerkesztés]Belgorod két kerületre van osztva:
- Keleti, melynek lakossága: 141 709 fő (2002-es adat)
- Nyugati, melynek lakossága: 195 321 fő (2002-es adat)
Épületek
[szerkesztés]- Tévétorony (befejezetlen)
- A belgorodi egyetem
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Таблица городов России (orosz nyelven). KursRub, 2011. október 4. [2014. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014) „Телефонный код: telefon hívókód”
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
