Božjakovina
| Božjakovina | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Brckovljani |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Funtek |
| Irányítószám | 10370 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 144 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 79,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 2,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 08″, k. h. 16° 17′ 12″45.818900°N 16.286700°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 08″, k. h. 16° 17′ 12″45.818900°N 16.286700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Božjakovina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Božjakovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Brckovljanihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 25 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, a Zelina-patak partján, a megye keleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A Zelina melletti birtokot, melyet eredetileg Szent Mártonnak ("terra Sancti Martini") neveztek még 1206-ban adományozta II. András király a templomosoknak, akiket a horvát köznyelv božjacinak, azaz istenes lovagoknak nevezett. Birtokközpontjukat pedig róluk Božjakovinának nevezték el. A birtok a 14. században lett a johannita lovagoké. A johanniták kolostorának és birtokának neve Bozsjákó éven, egy 1367-es okiratban jelent meg először "monosterii homines ad bona dicti ordinis Bosiako spectantes" alakban. Bozsjákó várát, melyet 1510-ben "castrum Bosyako" alakban említenek először Lejla Dobronić horvát történész a brckovljani Szent Berenck plébániatemplom közelébe, a templomtól keletre Gračec irányába húzódó erdős dombvonulatra helyezi. Gračec nevét is az egykori várral hozza összefüggésbe. Mások az erősséget és a kolostort a prozorjei egykori Szent Márton templom közelébe helyezik. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjelség uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török a várat és a kolostort is lerombolta. 1610 körül a várat újjáépítették, de 1672-ben már újra romos volt. a korabeli leírások szerint nagyrészt fából épített, vízivár jellegű építmény volt. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király 18733 rajnai forintért Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta el és ezután 197 évig a Draskovichok birtoka maradt. A család a 18. század elején a romos várkastély helyett építtette fel Blahimir kastélyát. Ez az épület valószínűleg sohasem készült el teljesen, romjai mintegy egy kilométerre az új kastélytól délkeletre a Zelina-Lonja-Glogovnica-Česma összekötő csatorna melletti mezőn ma is láthatók. A család végül a zágráb-vrboveci út mellett építette fel új kastélyát, mely ma is áll. 1882-ben Draskovich Tódor a birtok kétharmadát Saj Ferdinándnak adta el, míg egyharmadát, amin a kastély is állt megtartotta. 1896-ban Saj gazdasági nehézségek miatt birtokát eladta az államnak, mely gazdasági iskolát és mintagazdaságot létesített rajta. A kastélyban 1924-ben nyílt meg az iskola, mely a körösi mezőgazdasági iskola és a zágrábi egyetem mezőgazdasági karának intézménye volt.
A településnek 1857-ben 75, 1910-ben 220 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. Alapiskoláját 1990-ben építették. 2001-ben 217 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 75 | 45 | 38 | 103 | 228 | 220 | 257 | 226 | 263 | 298 | 285 | 265 | 275 | 227 | 216 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az egykori Drakovich-kastély[3] ma mezőgazdasági iskola. A kastélyt a 18. században a Draskovich család építtette késő barokk stílusban.
- Bozsjákó vára
- A település északnyugati részén található kastély[4] egyemeletes, kontytetővel borított, téglalap alaprajzú épület, amelyet a 18. és 19. század fordulóján építettek késő barokk-klasszicista stílusban. A kastély az először 1573-ban említett božjakovinai uradalom részét képező birtok székhelye volt. A mennyezet minden helyiségben vakolt fagerendákból áll. Az udvartól délkeletre a bekötőút mentén egy egykor fákkal szegélyezett álé maradványai találhatók. A kastély egyike a kisnemesség kúriáinak, amelyekben egykor bővelkedett Brcko környéke.
- Védett műemlék a falu északi részén található egykori fogadó 18. századi emeletes, barokk stílusú épülete.[5] Kőből és téglából épült, sima vakolattal vakolt, négyszögletes alaprajzú, kontytetős épület. A nyugati főhomlokzatot mindkét emeleten hét ablaktengely tagolja, míg a hátsó az ablaknyílások aszimmetrikus elrendezése azt mutatja, hogy nemrégiben felújították. A tér belső szerkezete egyszerű és funkcionális: központi folyosóval és kettős fa lépcsővel a hátsó részen, amely a lakószintre vezet. Az épület megőrizte eredeti felépítését, építészeti kialakítását és stiláris részleteit, és harmonikusan illeszkedik Brckovljan környékének tájképébe, ezért építészeti és tájképi értéke is van.
Források
[szerkesztés]- Brckovljani község hivatalos oldala
- Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zágráb, 1984.
- A božjakovonai kastély és uradalom története
- Az alapiskola honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7179.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5962.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6127.
