Burgundia
Burgundia (Bourgogne Borgoègne) | |||
Clos Vougeot, kastély a burgundiai borvidéken[1] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Rang | egykori régió | ||
Székhely | Dijon | ||
Megyéi | Côte-d’Or (21) Nièvre (58) Saône-et-Loire (71) Yonne (89) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 642 687 fő (2013) | ||
Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31582 km² | ||
Időzóna | |||
Burgundia régió elhelyezkedése | |||
Burgundia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgundia témájú médiaállományokat. |
Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike. Korábban területe a Német-római Birodalom része volt. Területe az időben is változott, nevét a germán burgundokról kapta. A történelem során a mai Bourgogne régiónál sokkal nagyobb területet fedett a Burgundia név. Idetartozott többek között a mai francia Franche-Comté, Provence, Savoya és Elzász is.
Története
[szerkesztés]A germán burgundok királyságai
[szerkesztés]A Frank Birodalom utódállamai
[szerkesztés]Jámbor Lajos az egységes Frank Birodalom utolsó királyának és császárának fiai 843-ban a verduni szerződésben felosztották egymás között a birodalmat, így három királyságot hozva létre. A középső részt (Itália valamint nagyjából a Rajna, Rhône és a Maas közötti területet és Frízföldet valamint a királyi cím mellé a császárit a legidősebb fiú, Lothár örökölte.
A Középső Frank Királyságnak a ribemont-i szerződéssel 880-ban történő felosztása során a nagyjából Baseltől északra eső rész Lotaringia néven a Keleti Frank Királysághoz került, a déli részből Itália önálló Itáliai Királysággá, a többi ma Franciaországhoz és Svájchoz tartozó terület pedig Burgundiai Királyság-gá vált.
A Burgundiai Királyság hamarosan kettévált felső-burgundiai és alsó-burgundiai királyságokká, majd 933-ban újra egyesültek Areláti Királyság néven.
A Burgund Szabadgrófság
[szerkesztés]A Burgundi Hercegség
[szerkesztés]A Burgundi hercegség a százéves háborút követően független lett Franciaországtól. Szerzett területeket a Német-római Birodalomtól is. Előnye az volt, hogy rendkívül nagy jövedelmű területek is hozzá tartoztak (Németalföld, a mai Belgium és Hollandia), hátránya viszont az, hogy területe szétszabdalt volt. Állandó hadsereget kellett felállítania és rendkívül sebezhető volt. A 15. század második felében XI. Lajos francia király fel akarta számolni, ezért Merész Károly burgund uralkodó létrehozta az elégedetlen koronahercegek koalícióját. Merész Károly a királyi címet is meg akarta szerezni, ezért III. Frigyes német-római császárhoz fordult. Nem volt fia, csak egyetlen leánya, Burgundi Mária, őt Frigyes fiához, Miksa főherceghez adta feleségül. A Burgundi Hercegség Merész Károly halála után XI. Lajos királynak jutott, ám az értékesebb rész, Németalföld Merész Károly lányának, Máriának hozományaként a Habsburgokhoz került, ezzel is gyarapítva a Habsburg Birodalmat.