Chromulinales
Chromulinales | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Chromulinales témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Chromulinales témájú kategóriát. |
A Chromulinales a sárgamoszatok egyik rendje.[1] Először Adolf Pascher azonosította és írta le 1910-ben.
Életmód
[szerkesztés]Legtöbb fajuk mixotróf,[2] fotoszintézisre való képességük ősi jelleg.[3]
Egyes tagjai nyálkával borított sejtekből állnak, pikkelyes páncéllal rendelkeznek, vagy kolóniát képeznek.[4]
Morfológia
[szerkesztés]Mozgó sejtek, melyeknek fénymikroszkóppal általában egy ostoruk látható, kinetoszómájukon négy ostorgyökér van. Kloroplasztiszuk körül endoplazmatikus retikulum van.[5] Bár egy ostor látható fénymikroszkóppal, elektronmikroszkóppal megállapítható, hogy rendelkeznek egy rövid másik ostorral is.[6]
2016-ban felfedezték a JBC27 törzset, melynek mindkét ostora jól látható fénymikroszkóppal a korábban ismert csoportoktól eltőrően.[4]
Az ostorokon háromrészes masztigonéma lehet.[4]
Filogenetika
[szerkesztés]A Hibberdiales testvérrendje, e két rend az Ochromonadalesszel és a Synuralesszel 4 rendű kládot alkot.[3]
A kloroplasztisz 107 fehérjekódoló génje és 9 faj elemzése alapján polifiletikus: a Poterioochromonas az Ochromonast tartalmazó csoport testvércsoportja, és utóbbi csoportban alakult ki a Synurales, benne a Synura nemzetséggel.[2]
Élőhely
[szerkesztés]Anchialin barlangok haloklinjaiban,[7] biofilmekben és ivóvízforrásokban gyakoriak.[8]
Kölcsönhatások
[szerkesztés]A Temora ászkaráknem a Chromulinales rendből sokat eszik.[9]
Taxonómia
[szerkesztés]A GBIF az alábbi családjait tartja nyilván:[10]
- Chrysamoebaceae, nemzetségei: Chrysamoeba, Chrysidiastrum, Chrysostephanosphaera, Leukochrysis és Rhizochrysis
- Chrysocapsaceae, nemzetségei: Chrysocapsa, Chrysocapsella, Chrysomorula, Dermatochrysis, Gloeochrysis, Naegeliella, Pascherella, Phaeaster és Tetrasporopsis
- Chrysococcaceae, nemzetsége a Chrysococcocystis Doflein, 1923
- Chrysolepidomonadaceae, nemzetsége a Chrysolepidomonas M. C. Peters et R. A. Andersen, 1993
- Chrysosphaeraceae, nemzetsége a Chrysosphaera Pascher, 1914
- Chrysothallaceae, nemzetsége a Phaeoplaca Chodat, 1926
- Dinobryaceae, nemzetségei: Calycomonas, Chrysococcus, Chrysolykos, Conradocystis, Dinobryon, Dinobryopsis, Epipyxis, Kephyrion, Kephyriopsis, Lepochromulina, Ochromonas, Ollicola, Phaeosphaera, Poterioochromonas, Pseudokephyrion, Sphaerobryon, Stenokalyx, Stokesiella, Stylobryon, Stylochrysalis és Stylopyxis
Korábbi családjai, a névadó Chromulinaceae és a Paraphysomonadaceae átkerültek az Ochromonadalesbe.[10]
Az alábbi nemzetségek helyzete ismeretlen (incertae sedis):[10]
- Amphichrysis Korshikov, 1929
- Anthophysa Bory de Saint-Vincent, 1822
- Chrysobotriella E. Strand, 1928
- Chrysoxys Skuja, 1948
- Mucosphaera A. J. Dop et A. P. van Beem, 1980
- Oikomonas Kent, 1880
- Pedospumella Boenigk et Findenig, 2010
- Phaeobotrys
- Synuropsis J. Schiller, 1929
Jelentőség
[szerkesztés]A hűtőtornyokba bekerülhetnek a vízzel, ahol anyagcsere-melléktermékekként vagy elhalt sejtekként oldott szerves anyagokat bocsátanak ki, melyeket a heterotróf baktériumok és gombák elfogyasztanak, a szén egyre magasabb trofikus szintekig jut, a fertőtlenítés ellenére.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Taxonomy Browser. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
- ↑ a b Gastineau R, Yilmaz E, Solak CN, Lemieux C, Turmel M, Witkowski A (2021. augusztus 27.). „Complete chloroplast genome of the mixotrophic chrysophyte Poterioochromonas malhamensis (Ochromonadales, Synurophyceae) from Van Lake in Eastern Anatolia”. Mitochondrial DNA B Resour 6 (9), 2719–2721. o. DOI:10.1080/23802359.2021.1923416. PMID 34471690. PMC 8405094.
- ↑ a b Scoble JM, Cavalier-Smith T (2014. augusztus 19.). „Scale evolution in Paraphysomonadida (Chrysophyceae): Sequence phylogeny and revised taxonomy of Paraphysomonas, new genus Clathromonas, and 25 new species”. Eur J Protistol 50 (5), 551–592. o. DOI:10.1016/j.ejop.2014.08.001. PMID 25456313. PMC 4238902.
- ↑ a b c Grossmann L, Bock C, Schweikert M, Boenigk J (2016. január 13.). „Small but Manifold - Hidden Diversity in "Spumella-like Flagellates"”. J Eukaryot Microbiol 63 (4), 419–439. o. DOI:10.1111/jeu.12287. PMID 26662881. PMC 5066751.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Remias D, Procházková L, Nedbalová L, Andersen RA, Valentin K (2019. november 27.). „Two New Kremastochrysopsis species, K. austriaca sp. nov. and K. americana sp. nov. (Chrysophyceae)”. J Phycol 56 (1), 135–145. o. DOI:10.1111/jpy.12937. PMID 31639884. PMC 7054049. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ Kajan K, Cukrov N, Cukrov N, Bishop-Pierce R, Orlić S (2021. április 26.). „Microeukaryotic and Prokaryotic Diversity of Anchialine Caves from Eastern Adriatic Sea Islands”. Microb Ecol 83 (2), 257–270. o. DOI:10.1007/s00248-021-01760-5. PMID 33903927. PMC 8891109.
- ↑ Inkinen J, Jayaprakash B, Siponen S, Hokajärvi AM, Pursiainen A, Ikonen J, Ryzhikov I, Täubel M, Kauppinen A, Paananen J, Miettinen IT, Torvinen E, Kolehmainen M, Pitkänen T (2019. július 3.). „Active eukaryotes in drinking water distribution systems of ground and surface waterworks”. Microbiome 7 (1), 99. o. DOI:10.1186/s40168-019-0715-5. PMID 31269979. PMC 6610866.
- ↑ Novotny A, Serandour B, Kortsch S, Gauzens B, Jan KMG, Winder M (2023. április 28.). „DNA metabarcoding highlights cyanobacteria as the main source of primary production in a pelagic food web model”. Sci Adv 9 (17), eadg1096. o. DOI:10.1126/sciadv.adg1096. PMID 37126549. PMC 10132751.
- ↑ a b c Chromulinales (angol nyelven). www.gbif.org . (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
- ↑ Paranjape K, Bédard É, Shetty D, Hu M, Choon FCP, Prévost M, Faucher SP (2020. november 12.). „Unravelling the importance of the eukaryotic and bacterial communities and their relationship with Legionella spp. ecology in cooling towers: a complex network”. Microbiome 8 (1), 157. o. DOI:10.1186/s40168-020-00926-6. PMID 33183356. PMC 7664032.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chromulinales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.