Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Cukorcirok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cukorcirok
Silócirok

Osztályozás
Nemzetség: Cirok (Sorghum)
Faj: Tarka cirok (Sorghum bicolor)
Változat: Cukorcirok
Wikimédia Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Cukorcirok témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Cukorcirok témájú kategóriát.

Sorghum bicolor ‘Moderne’ bugái a toulouse-i múzeumban

A cukorcirok valójában nem önálló cirokfaj, vagy -fajta, hanem gyűjtőfogalom a tarka cirok (Sorghum bicolor) azon fajtáira, melyek szárában magas a cukortartalom.[1] Haszonnövényként termesztik. Korábban önálló fajnak tekintették, latin neve Sorghum saccharatum volt.[2]

Afrikából származik, de ma már széles körben termesztik a trópusi és szubtrópusi régiókban.[3]

Leírás

[szerkesztés]

A perjefélék családjába, azaz a fűfélékhez tartozó egynyári növény, ami akár kertben is tartható. Szárának nedve és magja fogyasztható.[4]

A növény szárának magas cukortartalma préseléssel könnyen kinyerhető, és bioetanol előállítására használható. A szár két részből épül fel: a külső, támasztószövetekből álló részből és a belső, szivacsszerű bélrészből. A külső rész nagy cellulóztartalmú, erjeszthető cukortartalma nagyon kevés (0,51%). A belső rész 14% száraz rostanyagot és 86% levet tartalmaz, a lének pedig 15-17%-a erjeszthető cukor. A szárban található cukormennyiség függ az évhatástól, és a cukorcirok fajtájától. Hűvös és csapadékos évben a szár kevesebb, csupán 8-10% cukrot tartalmaz.[5]

Felhasználása

[szerkesztés]

Ázsia számos országában bioenergetikai alapanyagnak (pl. bioetanol) termesztik; ott egy évben kétszer is betakaríthatják, mivel egész évben magas a hőmérséklet és sok csapadék esik.

Betakarítás során a bugát eltávolítják a szárról. A bugából nagy tápértékű, gluténmentes liszt készíthető, vagyis lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Mivel a levelek cukortartalma alacsony, leszedik azokat is a szárról. A leveleket elégetik vagy biogázként hasznosítják őket, így hőt és villamos energiát is nyernek, amit a technológia során felhasználhatnak. A levéltelen szárat préselik, amely során a benne levő lé 65-75%-át kinyerik, s az így kapott ciroklevet fermentációs tartályokba vezetik, ahol alkoholosan erjesztik. A cirokléből végül bioetanol lesz, amit első generációs bioüzemanyagként is felhasználhatnak.

A cukorcirok azonban második generációs bioüzemanyagok nyersanyaga is lehet. A cirok szárában jól bontható cellulóz (206-265 g/kg) és hemicellulóz (159-191 g/kg) is található, amiből ipari eljárással etanol (lignocellulóz alapú bioetanol) állítható elő.[5]

Kártevői

[szerkesztés]

A cukorcirok leggyakoribb kártevői a levéltetvek, azok közül is a Rhopalosiphon maidis és a Sipha maydis fajok. Ezek 2–4 mm hosszú, főleg zöld, fekete vagy sárgás színű rovarok, amik a növényen csoportosan, telepekben helyezkednek el. A többi tetűhöz hasonlóan nedvszívásra alkalmas szájszervükkel a növény tápanyagát szívogatják, ami a levelek zsugorodását, sodródását, rajtuk a korompenész megjelenését eredményezi; végül a fertőzött levelek elszáradnak. A kevesebb rendelkezésre álló tápanyag következtében a növény fejlődése megáll, súlyosabb fertőzés esetén pedig az egész növény elszárad.[6]

Magyarországon elismert fajták

[szerkesztés]

A Nemzeti Fajtajegyzékben "siló" megjelöléssel jegyzett, államilag elismert cukorcirok fajták:[7]

  • Berény
  • Biomass 133
  • Gigant
  • GK Áron
  • GK Balázs
  • GK Erik
  • Monori édes
  • Róna 1
  • Szarvasi titán

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Freeman, K.C., D.M. Broadhead, N. Zummo, F.E. Westbrook. Sweet Sorghum Culture and Syrup Production, U.S. Dept. of Agr. Handbook. No. 611 (1986). Hozzáférés ideje: 2020. július 26. 
  2. Sorghum saccharatum (L.) Moench (angol nyelven). gbif.org (Global Biodiversity Information Facility). GBIF Secretariat. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
  3. (2007. szeptember 1.) „Domestication to Crop Improvement: Genetic Resources for Sorghum and Saccharum (Andropogoneae)”. Annals of Botany 100 (5), 975–989. o. DOI:10.1093/aob/mcm192. PMID 17766842. PMC 2759214. 
  4. Sulyok Józsefné: Így terem a cukorcirok a kertben (magyar nyelven) (html). hobbikert.hu. Média Online Bt., 2017. július 21. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
  5. a b Kovács Gergő Péter. Cukorcirok termesztéstechnológia kidolgozása alternatív energetikai célokra – Doktori értekezés (pdf), Témavezető: Dr. Gyuricza Csaba (2014). Hozzáférés ideje: 2020. július 26. 
  6. Feczák János (2014. április 6.). „A cirok felhasználásának új lehetőségei a gluténmentes táplálkozásban”. Agro Napló 18 (4), 108–110. o. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 2061-5523. (Hozzáférés: 2020. július 26.) 
  7. Szántóföldi növények (pdf). Nemzeti fajtajegyzék pp. 23. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2020. július 26.)

További információk

[szerkesztés]
  • Sárvári Mihály. Cirokfélék I., Egyéb, alternatív gabonanövények termesztése (html) (magyar nyelven), Debreceni Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem (2011). Hozzáférés ideje: 2020. július 26. 
  • Antal József et al.. 20.2. Silócirok, Növénytermesztéstan 2. (html) (magyar nyelven), Mezőgazda Kiadó (2005). Hozzáférés ideje: 2020. július 26.