Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Dózsa László (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Dózsa László (egyértelműsítő lap).
Dózsa László
Életrajzi adatok
Született1942. október 12.[2][3]
Budapest
Elhunyt2023. december 18. (81 évesen)[4][5]
Budapest[1]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
GyermekeiDózsa Zoltán
Pályafutása
IskoláiMagyar Táncművészeti Főiskola
Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1967–2023
Díjai
Kiváló művész2019
Érdemes művész2011
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dózsa László (Budapest, 1942. október 12. – Budapest, 2023. december 18.) magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész. Az 1956-os forradalomban való részvételéért több kitüntetésben részesült, de a forradalomban való szerepvállalását és az ezzel kapcsolatos állításainak valóságtartalmát sokan megkérdőjelezik, köztük számos történész is. Beceneve "Tuci" volt.[6] Fia Dózsa Zoltán (1968) színész.

Fiatalkora

[szerkesztés]

Artista családban született. Édesanyja (Tischler Erzsébet)[6] a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással; háromévesen már ő is fellépett. A Népligetben éltek, amíg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el.

Állításai az 1956-os szabadságharcban való részvételéről

[szerkesztés]

Elmondása szerint 14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett.[7]

Állítása szerint 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi (később Tisza) mozi[8][9] falánál elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégzőosztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt.[10]

Dózsa visszaemlékezése szerint, amikor az oroszok elmentek, magyar civilek jöttek túlélők után kutatva és aki élt még, azt a Szövetség utcai kórházba[11] szállították, ahonnan azután az Államvédelmi Hatóság november közepén áthurcolta a Mosonyi úti rabkórházba.[12]

Dózsa László önéletírása szerint (Bohóc vérben és vasban) a kihallgatása során a kihallgató ávós majdnem halálra verte: a kínzás során a feje rúgások következtében olyan súlyosan megsérült, hogy a klinikai halál állapotába került. Temetésére a Fiumei úti temetőben egy tömegsírban került sor, ahol testére meszet öntöttek.

Erről készült egy vallatási jegyzőkönyv, amelyet később megtaláltak, és mivel a vérem is rajta volt, sikerült beazonosítani a vércsoport alapján. A jegyzőkönyvre azt írták: „Nem vallott”, másnapi dátummal pedig azt, hogy „Eltemetve”. Ez azt jelentette, hogy bedobtak egy tömegsírba.
– Dózsa László interjú Akinek három élete van, Hetek

A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megóvta attól, hogy élve eltemessék. Életét a Szabolcs utcai kórházban egy nyolcórás műtét során mentették meg. Koponyáját fémlemezzel foltozták ki, amit azóta is visel.

Az egyik interjúban a színész arról beszél, hogy a kádári megtorlás során azért nem találták meg, mert a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették.[13][14]

Pályafutása 1956 után

[szerkesztés]

Előbb postai segédmunkás volt, majd jelentkezett a Rózsahegyi Kálmán és felesége vezette színiiskolába. Miután az asszony meghalt, leadták a tanulók névjegyzékét a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, de egyedül csak őt vették fel a névjegyzékben szereplők közül, 1963-ban. Mivel érettségi bizonyítványa akkor még nem volt, a Balettintézet levelező szakán érettségizett le.[15] A Színiakadémia elvégzése után több színházban is játszott: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (1967–1970), a Madách Színház (1970–1980 illetve 1991-től), a Népszínház (1980–1983), a Nemzeti Színház (1983–1991) tagjaként. 1991-től újra a Madách Színházban játszott.

Számos televíziós sorozatban, játékfilmekben, valamint szinkronszínészként is szerepelt.[16] A pályája végén az Újpest Színház művészeti vezetője és főrendezője volt.[17]

2023. december 18-án hunyt el. 2024. január 12-én helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.[18] A szertartáson Pozsgai Zsolt mondott búcsúbeszédet.[19]

2016-os plakátügy és kételyek 1956-os szerepe kapcsán

[szerkesztés]
Bővebben: 2016-os plakátügy

1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc napjaiban a budapesti utcákon Michael Rougier, a Life magazin fotósa és Erich Lessing is lefotózott egy gyermekkorú felkelőt.[20] Az egyik elkészült fotó[21] az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy Nagy Lajos király úti tűzfalon is megjelent egy falfestményen,[22] amely egy 15 év körüli fegyveres fiút ábrázolt. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel. A falfestmény elkészültéről az RTL Híradó is tudósított és az egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában Pruck Pál (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.[23][24]

A Pruck Pált ábrázoló kép, amellyel elhíresült az ügy

A kirobbant konfliktus kapcsán Eörsi László, az 1956-os események kutatója egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét.[25] Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka Kalasnyikov-gépkarabélyt is.[26] Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal arra, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában sem.[27]

Baranyi László színművész igazolta, hogy 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, Jobbágyi Gábor jogász, jogtörténész[28] pedig Eörsi Lászlót támadó nyilatkozatban kijelentette: „Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették”.[29] Ugyanakkor Eörsi László legtöbb állításával szemben érveket nem hozott fel.

Dózsa László „kegyeleti okokból” lemondott arról, hogy neve szerepeljen a plakáton.[30]

Az eset elhúzódó, és jelentős politikai felhangokkal bíró vitát váltott ki az 1956-ot kutató történészek között, illetve jelentős sajtóvisszhangot kapott.

Pruck Pál lánya pert indított a Schmidt Mária vezette Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ellen, kegyeleti jogának megsértése miatt.[31][32] Az ügy során Pruck lányát, a Pruckot igazoló szakértőket, és magát Pruck Pált is becsmérlő támadások érték a közalapítvány részéről, majd 2018. május 31-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Terror Háza megsértette a néhai Pruck Pál hozzátartozóinak kegyelethez való jogát, miután az eljárás során történt vizsgálatok alapján igazoltnak látta, hogy a képen valóban Pruck Pál látható, ezzel egyúttal bocsánatkérés mellett kötelezték az alperest a név kijavítására is.[33] A tűzfalon látható képet ezután javítás helyett egyszerűen lefestették, noha még több hónapig érvényben volt a területfoglalási engedély a kép számára.[34] Az eset után a falra a kezében festőhengerekkel ábrázolt Schmidt Mária kép került, „Éljen a magyar, éljen a haza!” feliratokkal.[35] A közalapítvány más felületein is eltüntették Pruck képét, szót sem ejtve a valótlanságokról.[36]

2020. október 23-a kapcsán Dózsa interjút adott a Vasárnap.hu-nak, ahol úgy fogalmazott:

2016-ban valóban megvádoltak azzal, hogy egy akkor óriásplakátként publikált képen nem én szerepelek, hanem valaki más. Ezt a képet elsőnek – évtizedekkel ezelőtt – édesanyám látta meg, aki azt mondta, »Fiam, ez te vagy itt! Még a sapka is a tiéd!« Ugyanis nekem is volt egy ilyen sapkám 1956 októberében, melyet azóta egy múzeumnak ajándékoztam. […] Később a Terror Háza Múzeumból felhívtak és megkérdezték, hogy valóban én vagyok-e a képen? Mondtam, hogy én úgy tudom, igen.

Ezután arról beszélt, hogy a „tévedésével megpróbálták személyét és a forradalmat lejáratni”, és hogy nem az a fontos, ki van a képen, hanem az, hogy ki mit csinált 1956 októberében.[37]

Szerepeiből

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Színház

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]

Televízió

[szerkesztés]

Szinkron

[szerkesztés]

Elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Bohóc vérben és vasban. Budapest, Kairosz, 2007,[45] 2. kiadás (2016)

Róla szóló könyv

[szerkesztés]
  • A rivaldától a vérpadig és utána / Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László. Budapest, Kairosz, 2006 (Magyarnak lenni)

Róla szóló film

[szerkesztés]
  • Nem vallott, eltemetve… című 54 perces dokumentum-játékfilm (2016)[46]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM51959/ebf67305-bf3f-4311-8f12-bb425340a826/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC
  2. ↑ 16643, https://port.hu/jump/person-16643, 2020. július 1.
  3. ↑ PIM51959
  4. ↑ Meghalt Dózsa László színész, 2023. december 18.
  5. ↑ Elhunyt az ismert magyar színész- a Maszol.ro portálról, 2023. december 18.
  6. ↑ a b Márk, Herczeg: Háború és tréfa: Dózsa László (1942–) (magyar nyelven). 444, 2022. október 12. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  7. ↑ Dózsa László csodával határos megmenekülése 1956-ban, youtube.com
  8. ↑ Már nem létező budapesti mozik, szeretlekmagyarorszag.hu
  9. ↑ 1961, Rákóczi út, a Tisza mozi, ilyenisvoltbudapest.hu
  10. ↑ Dózsa László színművész emlékezik '56 poklára Akinek három élete van, hetek.hu
  11. ↑ Szövetség utca 14-16. Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, peterfykh.hu
  12. ↑ Büntetés-végrehajtás Központi Kórház Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, bv.gov.hu
  13. ↑ Akinek három élete van (2005)
  14. ↑ „– Ezek szerint Ön egy ideig papíron nem is létezett? – Így van, lejelentettek, mint elrendezett ügyet: meghalt, kész, vége. Később, mikor kiderült, hogy mégis élek, már főleg a nemzetközi nyomás miatt nem merték forszírozni a leszámolást, de például soha egyetlen szakmai kitüntetést vagy elismerést sem kaptam tőlük – köztudott volt, hogy '56-os vagyok. (2005)”
  15. ↑ Egy 1956-os forradalmár: Dózsa László színművész
  16. ↑ Szerepei a port.hu adatbázisában – hozzáférés: 2012. október 28.
  17. ↑ Újpest színház 2016 tavasz, issuu.com
  18. ↑ Fotók a temetésről. Utolsó útjára kísérték, így búcsúztak Dózsa Lászlótól (magyar nyelven). Kiskegyed, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  19. ↑ Így vettek végső búcsút Dózsa Lászlótól – fotók, videó (magyar nyelven). Blikk, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  20. ↑ Pinterest, Hungarian Revolution 1956
  21. ↑ Pinterest, Rougier
  22. ↑ Mf1956, Elkészült épületfestések
  23. ↑ RTL Klub, 2016.10.31.
  24. ↑ SZM, 2016.10.31.
  25. ↑ 168óra.hu, 2016.11.02.
  26. ↑ Index, 2015.05.05.
  27. ↑ 168 óra, 2016.11.02.
  28. ↑ https://jak.ppke.hu/oktatas/oktatoink-kutatoink/jobbagyi-gabor-7e824/ Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Jobbágyi Gábor életrajza és publikációi
  29. ↑ http://pestisracok.hu/eorsi-laszlo-nem-tortenesz-hanem-egy-nepmuvelo-tornatanar-valaszok-dozsa-laszlot-ert-hecckampanyra// Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” – Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra
  30. ↑ RTL klub, 2016.11.01
  31. ↑ Erkölcsi elégtételt vár Pruck Pál lánya Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  32. ↑ Pruck-ügy: a Terror Házában senki nem tud angolul?, Index, 2017. szeptember 15.
  33. ↑ Schmidt Máriáék elvesztették a Pruck-pert Index, 2018. május 31.
  34. ↑ Ilyen a világon nincs: ahelyett, hogy odaírták volna Pruck Pál nevét az őt ábrázoló falfestményre, inkább lefestették az egészet 444.hu, 2018. május 3.
  35. ↑ Schmidt Máriát ábrázoló fotót festettek fel a lemeszelt Pruck Pál plakát helyére 24.hu, 2018. július 9.
  36. ↑ Schmidt Máriáék még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet 444.hu, 2018. augusztus 7.
  37. ↑ Dózsa László: Nem az a fontos, ki van a fényképen, hanem hogy ki mit csinált 1956-ban 24.hu, 2020. október 23.
  38. ↑ Első regisztrált bemutatója a Színházi Adattárban. A bemutató helyszíne és dátuma: Szegedi Szabadtéri Játékok - 1965. július 31.
  39. ↑ Bodnárné Szerző: Németh László Bemutató: 1971. január 28. csütörtök, Madách Színház Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, madachszinhaz.hu
  40. ↑ Tóth Ilonka színlap. Nemzeti Színház. [2017. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  41. ↑ http://www.ujpest.hu/galeria/File/ujpestert_dijasok_20180911.pdf
  42. ↑ Tornai Szabolcs: Nyolcadik nap - Dózsa László a népligeti komédiásokról, az utcai harcokról és a csalódásokról'. [2016. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  43. ↑ Íme Budapest új díszpolgárai (magyar nyelven). mno.hu, 2016. március 30. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
  44. ↑ Fehér Annát és Trokán Pétert egyszerre díjazta Kásler Miklós, 444.hu
  45. ↑ Borbély László újságíróval közösen írt életrajzi regénye
  46. ↑ Stefka István: producer-rendező, Csurka Dóra: forgatókönyvíró, dramaturg, Kerekes András: operatőr, a játékfilmes betétek rendezője, Zsalakó Réka: gyártásvezető, Bartha Zoltán: vezető operatőr, Zsalakó Balázs: operatőr, Sándor Csaba: zeneszerző, Török Ferenc: vágó.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dózsa_László_(színművész)&oldid=27459340”