Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Diamin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diaminok két aminocsoportot tartalmazó szerves vegyületek. A diaminokat monomerként használják poliamidok, poliimidek és polikarbamidok gyártásához. Az előállított mennyiséget tekintve legfontosabb az 1,6-diaminohexán, mely a Nylon 6-6 kiindulási anyaga, utána következik az etilén-diamin.[1] A vicinális diaminok (1,2-diaminok) számos biológiai anyagban előforduló szerkezeti elemek, a koordinációs kémiában pedig ligandumként használatosak.[2]

Alifás diaminok

[szerkesztés]

Egyenes láncú

[szerkesztés]
  • 2 szénatomos: etilén-diamin (1,2-diaminoetán). Hasonló származékai az N-alkilezett vegyületek: 1,1-dimetil-etilén-diamin, 1,2-dimetil-etilén-diamin, etambutol és a TMEDA (tetrametil-etilén-diamin)
  • 3 szénatomos: 1,3-diaminopropán (propán-1,3-diamin)
  • 4 szénatomos: putreszcin (bután-1,4-diamin)
  • 5 szénatomos: kadaverin (pentán-1,5-diamin)
  • 6 szénatomos: hexametilén-diamin (hexán-1,6-diamin)

Elágazó láncú

[szerkesztés]

Az etilén-diamin származékai jelentősek:

  • 1,2-diaminopropán (királis)
  • difenil-etilén-diamin (C2-szimmetriát mutat)
  • transz-1,2-diaminociklohexán (C2-szimmetriát mutat)

Gyűrűs

[szerkesztés]
  • 1,4-diazacikloheptán

Xililén-diaminok

[szerkesztés]

A xililén-diaminokat az alkil-aminok közé sorolják, mivel az aminocsoport nem közvetlenül az aromás gyűrűhöz csatlakozik.

  • o-xililén-diamin vagy OXD
  • m-xililén-diamin vagy MXD
  • p-xililén-diamin vagy PXD

Aromás diaminok

[szerkesztés]

Három fenilén-diamin ismert:[3]

A fenilén-diaminoknak különböző N-metilezett származékai is ismertek:

  • dimetil-4-fenilén-diamin, reagensként használják
  • N,N′-di-2-butil-1,4-feniléndiamin, antioxidáns.

Két aromás gyűrűt tartalmaznak például a bifenil, illetve a naftalin alábbi származékai:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Karsten Eller, Erhard Henkes, Roland Rossbacher, Hartmut Höke "Aminok, Alifás" Ullmann Enciklopédiája a Ipari Kémia, 2005 Wiley-VCH Verlag, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a02_001
  2. Lucet, D., Le Gall, T., Mioskowski, C. (1998), A Kémia Vicinal Diamines.
  3. Robert A. Smiley "Fenilén - Toluenediamines" Ullmann Enciklopédiája a Ipari Kémia 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a19_405

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Diamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.