Divék nemzetség
A Divék nemzetség a középkori Magyar királyság felvidéki részén volt birtokos. A hagyomány szerint a termékeny rudnói völgyben telepedett meg.
A fennmaradt oklevelek tanúsága alapján, legkorábbi ismert említésük Turóc vármegyéből származik 1246-ból. Később Trencsén-, Nyitra- és Bars vármegyében is elterjedtek. Első ismert őse Divéki Akur fia Akur, másik fia Kozma. Akur a Bossányi, Kozma az Újfalusy család őse volt. 1275-ben a nemzetség ősi birtokaiként említik Divékbankát (Buchfalua), Rudnát, Deuchet, Delzsényt, Kocurányt (Kuchure), Divékszécset, Prónát és Majtényt, melyeken Gyuveki Folkmar fia Baan és testvére Kozma osztozkodtak az esztergomi keresztesek konventje előtt.[1]
A Bossányi család ősei 1300. június 19-én Vezekényt kapták III. András magyar királytól. 1632. január 10-én Sopronban II. Ferdinánd magyar király címeres nemeslevelet adott Divéky Albertnek, Kovách Pálnak és Kormos Mihálynak. Kihirdette Torna vármegye ugyanazon évben.
A Divék nemzetségből származtak a gróf Ujfalussy, báró Majthényi, báró Rudnyánszky, Bacskády, Besznák, Bossányi, Csermendy, Divéky, Dobes, Jókuthy, Korosi, Motesiczky, Rudnay és nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy családok. A Turchányiak is leányágon a Divék-nemzetségből származnak.[2]
Ősi címeralakjuk a fa tövében álló medve. Ettől a címeralaktól csak a kihalt Zsámbokréthy család tért el, legalább a 16. századtól kezdve.
Irodalom
[szerkesztés]- 1890 A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez. Turul 1890/4
- Ján Lukačka 1992: Stredoveké osídlenie diviackovskej domény Vyšehradu. Horná Nitra Ján 15, 43-52
- Ján Lukačka 1994: Majetkové a spoločenské postavenie Diviackovcov v stredovekom Uhorsku. Historický časopis 42/4
- Jerzy M. Roszkowski 2000: Ród Divékych - Więgrzy, czy Słowacy? Przyczynek dziejów kształtowania się stanów szlacheckich w Królestwie Polskim i Węgierskim (XIV-XVII w.). Historické štúdie 41, 151-160
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky, S. (szerk.): Bars vármegye
- ↑ HO VI, 207; Fejér CD V/2, 307; Wertner Mór 1891: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 1. Temesvár, 219, 221; Dedek Crescens Lajos: Nyitravármegye története. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. p. 501-502; Karácsonyi János 1900: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 1, 401; Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Századok 1938, 491; Pais Dezső 1963: Névfejtések. Magyar Nyelv 59, 173.
- ↑ Turul 1887, 114