Egyiptomi font
Egyiptomi font (الجنيه المصرى (arabul)) | |
1 fontos érme | |
ISO 4217 kód | EGP |
Devizajel | £, L.E., LE |
Ország | Egyiptom |
Infláció | |
Mértéke | 12,3% (2016 május) [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
piaszter millieme | (1/100) (1/1000) |
Érmék | |
Használatban | 25, 50 piaszter, 1 font |
Bankjegyek | |
Gyakran használt | 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 font |
Ritkán használt | 25, 50 piaszter |
Kibocsátó | |
Központi bank | Egyiptomi Központi Bank Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat. |
Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihnak nevezik, amit az egyiptomi arabban gininek ejtenek (el-Gunaih el-Maṣrī, الجنيه المصرى, azaz egyiptomi gunaih), ez a név valószínűleg az angol guinea arany pénzérme nevéből származik. Váltópénze a kurus (qirsh, قرش;, vagy piaszter) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.
Története
[szerkesztés]Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.
A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.
1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).
A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.[2]
1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.
2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.[2]
2016. november 3-án 48%-kal értékelték le a fontot.[3]
2017 júniusára az éves infláció 29,8% lett, ezzel tovább értéktelenedett az amúgy is gyenge font árfolyama.[4]
Érmék
[szerkesztés]Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.
Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Átmérő | Vastagság | Tömeg | Összetétel | Előlap | Hátlap | Kibocsátás | Visszavonás | |
25 piaszter | 12 mm | 1,26 mm | 4,5 g | 94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonat | Névérték arabul és angolul | iszlám és nemzetközi évszám | 2008 | forgalomban | ||
50 piaszter | 25 mm | 1,58 mm | 6,5 g | 75% réz, 20% cink, 5% nikkel | VII. Kleopátra arcképe, iszlám és nemzetközi évszám |
Névérték arabul és angolul | 2005 | |||
23 mm | 1,7 mm | 94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat | 2007 | |||||||
1 font | 25 mm | 1,89 mm | 8,5 g | Gyűrű: 75% réz, 25% nikkel mag: 75% réz, 20% cink, 5% nikkel |
Tutanhamon maszkja | iszlám és nemzetközi évszám, Névérték arabul és angolul |
2005 | |||
1,96 mm | Gyűrű: 94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonat mag: 94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat |
2008 |
Bankjegyek
[szerkesztés]1979-es sorozat
[szerkesztés]Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek voltak (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek, kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, az Egyiptomi Központi Bank). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi muszlim kultúrához kapcsolódó épületek (kivétel nélkül mecsetek), a hátoldalon (a 25 piaszteres bankjegy kivételével) óegyiptomi szobrok és domborművek szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalomba hozatalát jelentették be, de bevezetésére nem került sor.
Kép | Érték | méret | szín | leírás | Első kibocsátás éve | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | előlap | hátlap | |||||
25 piaszter | 130 x 70 mm | kék | al-Szajida Ajsa-mecset | Egyiptom címere | 1985 | |||
50 piaszter | 135 x 70 mm | narancssárga | al-Azhar-mecset | II. Ramszesz fáraó | 1985 | |||
1 font | 140 x 70 mm | barna | Káitbej szultán mecsete | Abu Szimbel-i nagyobbik templom | 1978 | |||
5 font | 145 x 70 mm | kékeszöld | Ibn Túlún-mecset | Hápi, az áradó Nílus istene | 1981 | |||
10 font | 150 x 70 mm | rózsaszín | Refáje-mecset | Hafré a sólyommal | 2003 | |||
20 font | 155 x 70 mm | zöld | Muhammad Ali-mecset | harckocsizó fáraó és dombormű I. Szenuszert templomából | 1978 | |||
50 font | 160 x 70 mm | barnáspiros | Abu Háriba-mecset | az edfui templom | 1993 | |||
100 font | 165 x 70 mm | lila | Hasszán szultán mecsete | a nagy szfinx | 1994 | |||
200 font | 175 x 80 mm | olajzöld | Kánibej mecsete | ülő írnok szobra | 2007 |
2022-es sorozat
[szerkesztés]2022-ben új polimer alapú 10 fontos, 2023-ban új polimer alapú 20 fontos bankjegy került forgalomba.
Kép | Érték | méret | szín | leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | előlap | hátlap | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
10 font | 132 x 69 mm | sárga | Fattah Al-Alim-mecset | Hatsepszut | 2022 | 2022. július 6. | forgalomban | ||
20 font | ? | zöld, kék | Muhammad Ali pasa-mecset Kairóban | II. Ramszesz, a nagy piramis, Kleopátra szobra |
2022 | 2023. június 20. |
Történelmi valutaárfolyamok
[szerkesztés]Font sterling
[szerkesztés]A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:
Időszak | Hivatalos árfolyam |
---|---|
1885-1949 | EGP 0,97 |
Amerikai dollár
[szerkesztés]A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:
Időszak | Hivatalos árfolyam | Időszak | Hivatalos árfolyam | Időszak | Hivatalos árfolyam |
---|---|---|---|---|---|
1885-1939 | EGP 0,20 | 1940-1949 | EGP 0,25 | 1950-1967 | EGP 0,36 |
1968-1978 | EGP 0,40 | 1979-1988 | EGP 0,60 | 1989 | EGP 0,83 |
1990 | EGP 1,50 | 1991 | EGP 3,00 | 1992 | EGP 3,33 |
1993-1998 | EGP 3,39 | 1999 | EGP 3,40 | 2000 | EGP 3,42 – 3,75 |
2001 | EGP 3,75 – 4,50 | 2002 | EGP 4,50 – 4,62 | 2003 | EGP 4,82 – 6,13 |
2004 | EGP 6,13 – 6,28 | 2005 | EGP 6,28 – 5,75 | 2006 | EGP 5,75 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Jelenlegi és történelmi bankjegyek Egyiptom (németül) (angolul)
További információk
[szerkesztés]- ↑ www.tradingeconomics.com
- ↑ a b Historical Review: 1834-2004. [2004. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. december 10.)
- ↑ leértékelés 2016 (angolul)
- ↑ értéktelenedik a font