Erdőtelek
| Erdőtelek | |||
 | |||
| Római katolikus templom kálváriakereszttel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Hevesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Forgács Jánosné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3358 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3256 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 44,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683000°N 20.317000°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683000°N 20.317000°E | |||
 Erdőtelek
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Erdőtelek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelek témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Erdőtelek község Heves vármegye Hevesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Hevesi-síkon fekszik. A legközelebbi szomszédja Tenk, mintegy 4 kilométerre délre; a legközelebbi város a 14 kilométerre fekvő Heves. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Füzesabony, kelet felől Dormánd és Besenyőtelek, délkelet felől Átány és Tenk, dél felől Heves, nyugat felől Tarnabod, északnyugat felől pedig Kál.
Közigazgatási területe 44,90 km².
A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 15 különálló területrésze közül három is érinti Erdőtelek területét.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton két irányból közelíthető meg, Kál (illetve az M3-as autópálya káli csomópontja) vagy Tenk felől, mindkét irányból a 3208-as úton. Délkeleti külterületei között áthalad a 31-es főút, illetve a határszélét nyugaton pontszerűen érinti még a 3207-es út is.
A hazai települések közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Erdőtelek megállóhely a község nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3208-as útból kiágazó 32 307-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A török kiűzése után a falu részben kisnemeseké, 1691-től részben Buttler Jánosé, az egri vár parancsnokáé volt. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építtette 1794-ben. A Butler-birtok 1890-ben Kovács József orvos- és sebészdoktor tulajdonába került, az ő nevelt fia, ifj. Kovács József vágott bele 1895-ben a kastélypark átalakításába, az erdőtelki arborétum létrehozásába.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Oszlánczi István (független)[3]
- 1994–1998: Oszlánczi István (független)[4]
- 1998–2002: Oszlánczi István (független)[5]
- 2002–2006: Bakos Károly (független)[6]
- 2006–2010: Bakos Károly (független)[7]
- 2010–2014: Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (független)[8]
- 2014–2019: Forgács Jánosné (független)[9]
- 2019–2024: Forgács Jánosné (független)[10]
- 2024– : Forgács Jánosné (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.[6] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak négy másik település (Fonyód, Gyula, Mezőfalva és Újkígyós) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig csak két községben, a frissen önállóvá vált Berentén és Úriban akadt példa.
Hasonló választástörténeti érdekességet szült Mezőfalván a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás is: akkor ugyanígy 8 fő tett kísérletet a polgármesteri tisztség elnyerésére.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói voksolhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránst pedig öt másik településen vettek nyilvántartásba.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3274 | 3231 | 3212 | 3248 | 3266 | 3254 | 3256 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11] Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²[forrás?]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,7%, református 2,3%, felekezeten kívüli 8,2% (12,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 2,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[13]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Kulcsár Kálmán (1928–2010), jogász, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Itt született Kriston Pál (1949–) történeti kutató, főiskolai docens.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Erdőtelki égerláp: 22 hektáros kiterjedésű természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
- Erdőtelki arborétum: a hajdani Butler-kastély kertjében található, területe 7 hektár. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
- Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
- Honfoglalás kori temető (Hanyipusztán)
- Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.
- Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
- Butler-kastély: 18. század vége, copf
- Benes-kúria: 19. század eleje, klasszicista
- Kőkereszt: 1786, barokk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ a b Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ a b Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Erdőtelek Helységnévtár
- ↑ Erdőtelek Helységnévtár
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Kál | Egerszólát | Kerecsend, Füzesabony, Dormánd |
| Tarnabod |
|
Besenyőtelek |
| Boconád | Heves | Tenk |
