Fénysűrűség

A fénysűrűség a sugársűrűséggel analóg fogalom. Szemünk alapvetően fénysűrűséget észlel. A fénysűrűség fogalmához legkézzelfoghatóbban úgy jutunk, hogy a világító vagy a megvilágított felület $dA$ területű felületelemének $dI$ fényerősségét osztjuk a $dA$ felületelem nagyságával.

$L={dI \over dA}$ illetve $L={dI \over dA\cos \theta }$

ahol $\theta$ az elemi felület normálisa és a fényerősség iránya által bezárt szög. Egyenértékű definícióként szolgál a fénysűrűségre:

$L={d^{2}\phi \over Ad\Omega \cos \theta }$

ahol

$d\phi$ az a fényáram, amelyet az elemi sugárnyaláb az adott felületelemen át továbbít, és amely az adott irányt is tartalmazó $d\Omega$ térszögben halad

$dA$ a sugárnyaláb azon elemi metszetének területe, amely az adott pontot tartalmazza

$\theta$ a metszeti felület normálisa és a sugárnyaláb közötti szög.

Kifejezhetjük a fénysűrűséget a sugárzást felfogó $dA$ felületelem megvilágításával is:

$L={dE \over d\Omega \cos \theta }$ ahol $dE={d\phi \over dA}$

Források

• Poppe Kornélné - Dr. Borsányi János: Világítástechnika I. BMF KVK 2024, Budapest 2005.