Fekete nyár
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Populus nigra L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fekete nyár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete nyár témájú médiaállományokat és Fekete nyár témájú kategóriát. |
A fekete nyár (Populus nigra) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj. A német erdészek 2006-ban az év fájává választották.
Előfordulása
[szerkesztés]A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.
Alfajok, változatok
[szerkesztés]
Három alfaja ismeretes, bár egyes botanikusok megkülönböztetnek egy negyediket is:[1][2]
- Populus nigra subsp. nigra. Közép- és Kelet-Európa. A levelek és hajtások simák (szőrtelenek), a kéreg szürkésbarna, vastag és barázdált.
- Populus nigra subsp. betulifolia (Pursh) W.Wettst. Északnyugat-Európa (Franciaország, Nagy-Britannia, Írország). A levélerek és a hajtások finoman pelyhezettek, a kéreg szürkésbarna, vastag és barázdált, gyakran erős deformációkkal. A törzs általában erősen megdőlt.
- Populus nigra subsp. caudina (Ten.) Bugała. Mediterráneum, és Délnyugat-Ázsia, ha a var. afghanica-t nem tekintjük különállónak.
- Populus nigra var. afghanica Aitch. & Hemsl. (syn. P. nigra var. thevestina (Dode) Bean). Délnyugat-Ázsia. Sok botanikus a fekete nyár termesztett változatának tekinti csak,[3] mások P. afghanica néven külön fajnak;.[4] A kéreg sima, csaknem fehér, a levelek és a hajtások a caudina alfajhoz hasonlóak (lásd még a változatokat).
A betulifolia alfaj Nagy-Britannia és Írország legritkább fái közé tartozik,[5][6] mindössze 7000 fa ismeretes, amiből csak mintegy 600 példány nőivarú.[7]
Néhány könnyebben beszerezhető termesztett változat:
- 'Italica'. A valódi lombardiai nyár (jegenyenyár), a 17. században nemesítették ki Észak-Itáliában, Lombardiában. Felfelé törekvő, igen keskeny koronájú fajta. Mivel a mediterrán régióból származik, jól alkalmazkodott a forró, száraz nyarakhoz, nyirkos környezetben azonban rövid életű a gombabetegségek miatt. Hímivarú klón.[8]
- Plantierensis group. Az 'Italica' és a P. nigra ssp. betulifolia keresztezéséből származó klónok csoportja, amit a franciaországi Metz környéki Plantières faiskolában nemesítettek 1884-ben; hasonló az 'Italica' fajtához (gyakran össze is tévesztik vele), de kissé szélesebb nyílású a koronája, és jobban alkalmazkodott Északnyugat-Európa hűvös, nedves éghajlatához, ahol valódi lombardiai nyár alig terem meg. Nő- és hímivarú klónok is léteznek. Nagy-Britanniában és Írországban ezt a fajtát ültetik lombardiai nyár néven.[8]
- 'Manchester Poplar'. A betulifolia alfaj egy termesztett fajtája, Északnyugat-Angliában gyakran ültetik. Hímivarú klón, jelenleg a venturiás levél- és hajtásfeketedés[9] („Poplar scab”) betegség veszélyezteti.[10][11]
- 'Gigantea'. Szintén felfelé törekvő, nőivarú klón, ismeretlen eredetű fajta. Az 'Italica' fajtánál szélesebb, erőteljesebb a koronája.[8]
- 'Afghanica' (syn. 'Thevestina'). A legtöbb, ha nem az összes 'Afghanica' egyetlen klónból származik, ezért sok botanikus csak változatnak (variety) tekinti, nem fajtának (cultivar). Felfelé törekvő, az 'Italica' fajtára hasonlít, de feltűnően fehéres a kérge; az 'Italica'-tól abban is eltér, hogy nőivarú klón. Ez a Délnyugat-Ázsiában és a Balkánon elterjedt fekete nyár, a Balkánra valószínűleg az Ottomán Birodalom idején hozták be.[8]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik, és igen szabálytalan benyomást kelthet. 1,5 méter átmérőjűre vastagodó törzse általában meglehetősen egyenetlen és csavarodott, többnyire kissé görbe, és már a föld felett kis magasságban néhány igen erős, masszív, ívben vagy meredeken ferdén felálló oldalág nő belőle. Kérge idősebb korában feketés-szürke, mélyen berepedezik. A tompa ékvállú, rombusz alakú levelek nyele a rövid hajtásokon körülbelül 5–9 centiméter hosszú. A mindkét oldalukon zöld levelek aprón fűrészes-fogasak, a csúcsuk kihegyezett, a hosszú hajtásokon majdnem levágott vállból háromszögűek.[2]
Életmódja
[szerkesztés]A fekete nyár a nyirkos, időszakonként elárasztott vastag homok- vagy kavicsrétegre települt talajokat kedveli.
Március–április között virágzik. Kétlaki, a barkavirágzatban álló virágokat a szél porozza.
Képek
[szerkesztés]-
A fa nyáron -
és télen -
Kérge -
Rajz a levelekről, barkákról és magokról -
Magvai a fűben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Flora Europaea: Populus nigra
- ↑ a b Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
- ↑ Germplasm Resources Information Network: Populus nigra var. thevestina
- ↑ Flora of Pakistan: Populus afghanica
- ↑ Milne-Redhead, E. (1990). The B.S.B.I. Black Poplar survey, 1973-88. Watsonia 18: 1-5. Available online Archiválva 2012. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf file).
- ↑ Arkive: Populus nigra Archiválva 2006. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Cooper, Fiona (2006). The Black Poplar: Ecology, History and Conservation. Windgather Press ISBN 1-905119-05-4
- ↑ a b c d Bean, W. J. (1980). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles Vol. 3. John Murray ISBN 0-7195-2427-X
- ↑ Dr. Szabó Ilona: A fekete nyár kórokozói. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
- ↑ Stace, C. A. (1971). The Manchester Poplar. Watsonia 8: 391-393.
- ↑ Arboricultural Information Exchange: Manchester Poplar Disease Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Dr. Szabó Ilona: A fekete nyár kórokozói
- A 2006-os év fája a Fekete nyár
- Populus nigra L. The Plant List
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Populus nigra in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
További információk
[szerkesztés]- Az Év Fája 2004 - a fekete nyár. Országos Erdészeti Egyesület. (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)
- A magyar nyárfatermesztés (könyvajánló, 1962). Országos Erdészeti Egyesület (archívum). (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)
