Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Ferenczi Krisztina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczi Krisztina
1973-ban
1973-ban
Született1950. december 9.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2015. július 16. (64 évesen)[3][1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaTimár Béla
Krámer György
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiHazám-díj (2015)
SírhelyeFarkasréti temető (36/2-2-82)[4]
Színészi pályafutása
Aktív évek1972–2015
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Krisztina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ferenczi Krisztina (Budapest, 1950. december 9.[5] – Budapest,[6] 2015. július 16.[7]) magyar színésznő, író, újságíró. Színlapokon, stáblistákon Ferenczy Krisztina írásmóddal is szerepel.

Élete

[szerkesztés]

Egy évvel a főiskola előtt, 1969-ben lett a Nemzeti Színház stúdiósa.[8] Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1970–1974 között. Még főiskolai hallgatóként, 1973-ban szerepelt Presser Gábor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljében.[9] Végzés után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni. 1976–77-ben a budapesti Radnóti Miklós Színpadon, az 1977–1981 közötti években a József Attila Színház társulatában szerepelt.

A Színművészeti Főiskola elvégzése után, gyakorló színésznőként elvégezte az ELTE-n a magyar szakot, itt 1979-ben végzett.[10] 1981-től a Népszínházban, 1984-től a Pécsi Nemzeti Színházban, 1987-től a Békéscsabai Jókai Színházban dolgozott. 1988-ban ismét Debrecenben, 1989–1991 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott.[5]

1990-ben a szegedi színháztól elbocsátották Ruszt József művészeti vezetőt és munkatársait. Ferenczi még eljátszotta Anna Karenina szerepét, majd ő is távozott a színháztól.[8] Budapesten szabadfoglalkozású színésznő lett, közben könyvet írt 1989-ben elhunyt első férje emlékére. A színészi pályát rövidesen végleg elhagyta.

Beiratkozott a Magyar Hírlap újságíró-iskolájába, ahol Márványi Ágnes tanított. A Nyilvánosság Klub tagja lett, egyéves Soros-ösztöndíjat kapott, hogy könyvet írjon az 1996-os új médiatörvény tervezetéhez, ez 1994-ben meg is jelent Előjáték a sajtószabadsághoz címmel. Újságíróként leginkább az oknyomozás területén alkotott rövid ideig a Blikknél, majd a Magyar Hírlapnál, a Népszavánál és a Népszabadságnál. Az Orbán-bányákról írt tényfeltáró cikksorozatáért a Magyar Hírlap régi munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották.[8] Átment a Népszavához, itt 2006-ban mondott fel.[8][10] 2006-ban jelent meg Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve.[8] Saját önmeghatározása szerint „baloldali liberális demokrata” világnézetű.[10] 2007 és 2008 között pályáját megszakítva egy budapesti ingatlanértékesítő cég munkatársa volt.[8] 2008-tól szabadúszó oknyomozó újságíró, az Átlátszó.hu-n és a Népszabadságban publikált. Korábbi összegző oknyomozó könyvének, a Szüretnek (2006) a folytatásaként 2014-ben jelent meg a Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című tényfeltáró könyve, melyben folytatja Orbán Viktor és a hozzá közelállók vagyonosodásának vizsgálatát.

2015. július 16-án hunyt el hosszú betegség után, július 29-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.[11]

2015 novemberében posztumusz Hazám-díjban részesült.[12]

Magánélete

[szerkesztés]
Emléktáblája utolsó lakhelyén
(Budapest XIII. ker., Pannónia utca 15.)

Első férje Timár Béla színművész (1947–1989) volt, négy gyermekük született, ketten maradtak életben, Ádám és Bálint. A házasfelek hét év után elváltak.[8] Második férje Krámer György koreográfus, egy leányuk van, Lili.[8]

Színházi szerepei

[szerkesztés]
  • Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical), 1973.[9]
  • Osztrovszkij: Vihar (Katyerina)
  • Brecht–Weill: Koldusopera (Polly)
  • Goldoni: A hazug (Beatrice)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Báthory Susánna)
  • Tolsztoj – Sándor János: Anna Karenina (Anna)[13]
  • Václav Havel: Vernisszázs (Vera)
  • Oppenheim alszik (Önálló est, Egyetemi Színpad, 1987)[5]

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • 1972: Szerelem jutányos áron (tévéfilm)
  • 1973: Zrínyi (tévésorozat) (Zrínyi Ilona)
  • 1973: Lányarcok tükörben
  • 1974: Néhány első szerelem története (tévéfilm)
  • 1974: Holnap lesz fácán
  • 1975: Vivát, Benyovszky! (tévésorozat) (Barbara Dworska)
  • 1975: Gellérthegyi álmok (tévéfilm)
  • 1977: Nyúlkenyér (tévéfilm)
  • 1981: A legnagyobb sűrűség közepe (tévéfilm)
  • 1981: Ideiglenes paradicsom
  • 1981: A szeleburdi család
  • 1982: A tenger (tévé-minisorozat)
  • 1982: A 78-as körzet (tévé-minisorozat)
  • 1985: Széchenyi napjai (tévé-minisorozat)
  • 1986: Linda (tévésorozat)
  • 1991: Angyalbőrben (tévésorozat)
  • 2007: Könyveskép (tévésorozat), Nyolclábú tükör: Szilvi

Könyvei

[szerkesztés]
  • Neked írom naplóm (Tímár Béla emlékére, 1991)
  • Előjáték a sajtószabadsághoz. Telehír, 1994
  • A hír értékei. Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában. Média Hungária, 2001 (Társszerzők Török Gábor, Martos Gábor, Szűcs László, Dessewffy Tibor és mások)
  • Szüret. Az Orbán-vagyonok nyomában. Diario Kft. 2006
  • Tűnődés egy gondolatsoron. Versek; Ad Librum, Bp., 2009
  • Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában. Tény 2014 Kft. 2014
  • Élni egészen; Tényfeltárás 2014 Kft., Bp., 2015

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Emléktáblája áll Budapesten, a Pannónia utca 15-ben. (2017)[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 15.)
  2. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20150716-elhunyt-ferenczi-krisztina.html
  4. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 22.
  5. ↑ a b c Magyar Színházművészeti Lexikon.
  6. ↑ Archivált másolat. [2015. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
  7. ↑ Elhunyt Ferenczi Krisztina újságíró. www.ma.hu (2015. július 16.) (Hozzáférés: 2015. július 16.)
  8. ↑ a b c d e f g h Sztankay Ádám: A szerepváltó, 168 óra, 2007. december 12.. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  9. ↑ a b Miklós Tibor: Musical! Novella Könyvkiadó, 2002. 287–289. old. ISBN 963-9442-04-6.
  10. ↑ a b c Bencsik Gyula: Ferenczi Krisztina. Arcél - kortársaink arcképcsarnoka.. Klubrádió (klubhalo.hu), 2007. március 24. [2014. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. ↑ Ferenczi Krisztina temetése. MÚOSZ (archiv.muosz.hu), 2015. július 24. [2018. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  12. ↑ A júliusban elhunyt Ferenczi Krisztina posztumusz Hazám-díjat kap (MTI). librarius.hu, 2015. november 14.
  13. ↑ Fényképek az Anna Karenina békéscsabai előadásáról, Színházi Adattár. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  14. ↑ Emléktábla Ferenczi Krisztina emlékére - Népszava

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferenczi_Krisztina&oldid=27379490”