Francis Edgeworth
| Francis Edgeworth | |
 | |
| Született | Francis Ysidro Edgeworth 1845. február 8.[1][2][3][4][5] Longford megye |
| Elhunyt | 1926. február 13. (81 évesen)[1][2][3][4][5] Oxford |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Rosa Florentina Eroles Francis Beaufort Edgeworth |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | president of the Royal Statistical Society (1912–1914) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 | |
| Francis Edgeworth aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Edgeworth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Francis Ysidro Edgeworth (Írország, Edgeworthstown, 1845. február 8. – Anglia, Oxford, 1926. február 13.) ír közgazdász és statisztikus, aki a közgazdaságtudományban maradandót alkotott a közömbösségi görbék rendszerének megalkotásával. Nevéhez fűződik még a szerződési görbe és az úgynevezett Edgeworth-doboz vagy Edgeworth-négyszög kidolgozása. (Az utóbbit Pareto-féle box-diagramnak is nevezik.) Mint statisztikus, a korrelációszámítást fejlesztette tovább, s az index-számításban a bázis és a tárgyidőszak fogyasztási szerkezettel számított indexek számtani átlagaként képzett indexet róla nevezik Edgeworth-indexnek.
Életútja
[szerkesztés]Iskoláit Dublinban és Oxfordban végezte. Professzorként 1891-től 1922-ig dolgozott Oxfordban. 1891 és 1926 között az Economic Journal című lap főszerkesztőjeként is tevékenykedett. 1907-ben a Royal Statistical Society (a Királyi Statisztikai Társaság) a Guy-emlékérem arany fokozatával tüntette ki.
Kísérlete a keresleti görbe megszerkesztésére a közömbösségi görbék rendszere révén
[szerkesztés]
A határhaszon-elmélet egy-egy jószágfajta egy-egy egységének hasznosságát csak saját mennyiségének függvényeként ábrázolta. Edgeworth hívta fel a figyelmet arra, hogy egymást kiegészítő javaknál az egyik jószágfajta egy-egy egységének hasznossága nőhet a jószágkészlet mennyiségének csökkenése nélkül is, ha kiegészítő jószágot vásárolunk hozzá. Például húshoz burgonyát, teához cukrot, stb. Az egymást helyettesítő javaknál a helyzet fordított. Például a tea határhaszna csökkenhet a mennyiségének növekedése nélkül is, ha kávét vásárolunk hozzá. Ezért Edgewort szerint általánosított hasznossági függvényre van szükség, amely számol ezekkel az összefüggésekkel. A függvénynek arra a kérdésre kellett választ adni, hogy meg lehet-e határozni, milyen cserearány mellett jön létre egyensúly, ha két egyén saját jószágkészletét folyamatosan cseréli egymással, mivel ekkor a cserearány is minden csereaktus után változik. Edgeworth válasza erre az, hogy a felek mindaddig folytatják a cserét, amíg mindkét egyénnél a kapott javak határhaszna nagyobb, mint az átadottaké, azaz a csere határán a kapott és az átadott javak hasznossága mindkét félnél azonos. Ennek az esetnek azonban számos kombinációja létezhet, melyeket egy kéttengelyes koordináta rendszerben ábrázolva – Edgeworth kifejezésével – az állandó kielégültség görbéit, a közömbösségi görbéket kapjuk. Azon pontokat, ahol a két jószág határhasznának aránya mindkét fél számára azonos nevezi Edgeworth a szerződési görbének.
Szerinte az egyensúlyi cserearány két fél közvetlen cseréje esetén meghatározatlan, függ erőviszonyaiktól, attól, hogy egyéni ügyességüktől függően milyen cserearány mellett kezdték el a cserét, illetve az egymás utáni csereaktusok során miként alakultak a cserearányok. A végső cserearány kialakulását azonban nyilván befolyásolja az a körülmény is, hogy mindkét fél saját termékéből eredetileg milyen mennyiséggel rendelkezett. Csak annyit lehet megállapítani, hogy az egyensúlyi pont valahol a szerződési görbe mentén alakul ki. A két jószág együttes hasznát véve figyelembe Edgeworth megadja a szükséges általános hasznossági függvényt. Edgeworth a közömbösségi görbék megszerkesztése során feltételezte, hogy a hasznosság mérhető, s a mérhető össz-hasznosság révén igyekezett levezetni a közömbösségi görbéket. Tekintve, hogy erre nincs mértékegység, az elmélet ezen hiányosságát a későbbiekben Vilfredo Pareto, majd Hicks kísérelte meg kiküszöbölni.
Főbb művei
[szerkesztés]- New and Old Methods of Ethics (1877)
- Mathematical Psychics (1881)
- Metretike (1887)
- Papers Relating to Political Economy (1925)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Magyar Nagylexikon 7. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, 1998. ISBN 963-85773-5-5
- Közgazdasági Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, 1977. ISBN 963-09-0881-6
- Dr. Mátyás Antal: A modern polgári közgazdaságtan története. KJK, 1973
- Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig. KJK, 1979. ISBN 963-220-724-6
