Giba Antal
Giba Antal | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1797. Békés |
Elhunyt | 1846. augusztus 10. után (48-49 évesen) Szénás |
Ismeretes mint | földmérő mérnök |
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | Magyar Királyság |
Élettárs | Varga Katalin |
Gyermekek | Antal, Rozália, Julianna, Ferenc, László, Mária, László |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Institutum Geometricum (1824.) |
Pályafutása | |
Szakterület | földmérés |
Munkahelyek | |
Csanád Vármegyei Hivatal | rendszerinti földmérő |
Jelentős munkái | Püspökladány árvízmentesítése |
Szakmai kitüntetések | |
Csanád vármegye tiszteletbeli földmérője (1825.) | |
Giba Antal aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giba Antal témájú médiaállományokat. |
Giba Antal (Békés, 1797. – Szénás, 1846. augusztus 10. után) magyar földmérő mérnök.
Életpályája
[szerkesztés]Az Institutum Geometricumban végezte tanulmányait. 1819-ben részt vett Pest város első szintezésében. Föld- és vízmérői diplomáját 1824-ben szerezte meg Pesten. Diplomáját Csanád vármegyében az 1824. évi közgyűlésen hirdették ki. 1819–1820 között a makói tanyaföldeket mérte fel. 1819–1825 között a csanádi püspökség makói uradalmában dolgozott. Az 1821-es makói árvíz után Makó, szentlőrinci városrészének rendezési tervét készítette el. 1824-ben a város belterületét mérte fel. 1825-ben a kataszteri összeállítást fejezte be. 1825. augusztus 23-án Csanád megye tiszteletbeli, 1825. november 25-től rendszerinti földmérője lett. 1844-ben Szegeden, Cegléden, Püspökladányban dolgozott. 1844 őszén került Nagyszénásra.
Munkássága
[szerkesztés]Nagy teherbírású, aktív mérnök volt. A makói évek után földmérői vállalkozásba fogott. Megpályázta és elnyerte Szeged teljes határa új felmérésének és főkönyve megszerkesztésének összes feladatát. Maroslelét és a földeáki rétségeket is felmérte. Cegléd városrendezését is elvállalta. Egy év alatt befejezte Hódmezővásárhely határmérését. Püspökladány árvízmentesítését először tervezte meg. Az 1840-es nagy tűzvész után az ő nevéhez fűződik Püspökladány újbóli felmérése és szabályozása. A leégett Bodó, Darányi-telep és az egész település az ő tervezése nyomán nyerte el alakját. 1031 telket mért ki, amelyek csak később épültek be teljesen. A nagy szegedi vállalkozása után a Torontál megyei csákovai birtok földmérője lett. 1836–1844 között mintegy 500 térképen volt olvasható névaláírása.
Magánélete
[szerkesztés]Magánélete rendezetlen volt, Varga Katalinnal élettársi viszonyt tartott fent. Hét gyermeke született, akik az anyjuk nevét kapták: Antal (1825-?), Rozália (1827-?), Julianna (1829-?), Ferenc (1932-?), László (1833-1834), Mária (1837) és László (1839). A születési anyakönyvben az apa neve kihúzva, és bejegyezve: „házasságon kívül, törvénytelen ágyból, fattyú”.
Épülettervei
[szerkesztés]- Lakóház (Makó, Szent János tér 40.)
- Korona Szálló (Makó)
- Makói városháza
- Szent Anna-kápolna (Makó)
Emlékezete
[szerkesztés]1986-ban, Makón emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
[szerkesztés]- http://www.puspokladany.eu/phirek/phir20130612.pdf
- Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
- Tóth Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből
- Makó monográfia